Az egységes nemzet, az egységes egyház összetartozó fogalmak
Az egységes nemzet, az egységes egyház összetartozó fogalmak - mondta Varga Mihály szombaton Debrecenben, a Magyar Református Egység Napjának nyitóünnepségén.
2019. május 18. 17:36

A miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter a Református Nagytemplom előtt egybegyűlt több ezer ember előtt megerősítette: Magyarország kormánya továbbra is a 2010-ben kijelölt úton jár, a magyarság egészének érdekeit szolgáló politikát folytat, "nemzetben, családban és keresztény kultúrában gondolkodunk".

"Van okunk ünnepelni: az elmúlt évtized bizonyította, hogy a magyar nemzet államhatárok feletti összetartozása ma is valóság, mert a magyarok ismét kimondták és ma már meg is élik, hogy nemzet nélkül nincs haza, külhoni magyarság nélkül pedig nincs nemzet" - hangoztatta Varga Mihály.    

A református hit tanainak és értékeinek ma is megvan a szerepük a magyarság előrejutásában: "hitünk nem veszített szellemi frissességéből, jövőbemutató jellegéből, és cselekvésre hívó erejéből" - mondta. Kiemelte: "a reformáció tanai ma is rávilágítanak a jól végzett munka értékére, és megmutatják, hogy tetteinkkel nem csak magunkért, hanem egymásért, közösségeinkért és az egész magyarságért is felelősek vagyunk".

A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság fontos eredményeket tudott elérni az elmúlt évtizedben: a gazdasági teljesítmény javulása, a növekedés, a foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulása, a bérek növekedése azt mutatja, hogy "komoly utat tettünk meg, és ezt az utat folytatni kell".

Ugyanakkor Európa nyugati felére tekintve "nemcsak a szellemi fáradtság jeleit látjuk, hanem a gazdasági lassulásét is" - jelezte Varga Mihály hozzátéve, hogy "Közép-Kelet-Európa ma háromszor olyan gyorsan növekszik, mint Nyugat-Európa".

A jövő irányát tekintve azt mondta, "erőt és lendületet adhatunk azoknak, akiktől eddig mi kaptunk támogatást", majd hozzátette: "és ha ez igaz a gazdasági lehetőségeinkre, miért ne lenne igaz Európa lelki, szellemi életére".

"Az eszmei, spirituális kifáradással szemben Európa keleti felének nemzetben, családban gondolkodó, keresztény alapokra építő közösségei kínálhatnak igazi megújulást, újraépítkezést" - hangoztatta Varga Mihály. Megerősítette: "a magyar kormány azt az együttgondolkodó és támogató politikát fogja folytatni, amelynek szimbolikus jelzése volt miniszterelnök úr akkori, 2009-es részvétele a tíz évvel ezelőtti eseményen".

Varga Mihály beszédében kitért a közelgő európai parlamenti választásokra, amelynek a tétje szerinte sokkal nagyobb, mint korábban volt: "a mostani szavazás arról szól, hogy megmarad-e a nemzetek Európája gondolata, ami szerint Európa nem létezhet erős nemzetek nélkül, vagy átadjuk a magunkról való döntés jogát Brüsszelnek".

"Ahogyan döntünk arról is, hogy az Európai Uniónak migrációpárti vezetői lesznek-e, vagy olyanok, akik megvédik a keresztény kultúrát" - tette hozzá. Kijelentette: a magyar kormány kitart amellett, hogy a bevándorlást meg lehet és meg is kell állítani.

Varga Mihály szerint nagy a szavazók felelőssége amikor arról döntenek, hogy "kiket küldjünk az Európai Parlamentbe".

A politikus végezetül arról beszélt, hogy a magyaroknak sokat adott a reformáció. Meggyőződését fejezte ki, hogy "a mában is a protestáns szellem, a keresztyén hit értékei adják azt az erős alapot, amelyre támaszkodva, amelyből merítve és amely által folyamatosan megújulva eredményesek lehetünk".

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere köszöntőjében azt mondta, "a magyar református egyház a magyar nemzetet erősítő, azt összetartó lelki kötelék".

A polgármester szerint a történelmi kihívásokat felismerve tíz évvel ezelőtt a reformáció égisze alatt egyesítették a magyar nemzetet, és erre az erőre ma is szükség van. Amikor "Ukrajnában veszélybe kerül a magyar nyelv használata és a magyar oktatás, akkor arra határozott választ kell adjunk".

"Amikor Romániában, az úzvölgyi katonai temetőben megpróbálják átírni a történelmet, akkor annak megálljt kell parancsolni; amikor nem akarják elismerni a székelység kulturális autonómiára vonatkozó szándékát, Brüsszelben pedig nem akarják meghallani a hangunkat, akkor még erőteljesebben kell képviselni a székelyek ügyét" - hangoztatta a hallgatóság tapsát kiváltva a debreceni polgármester.

A nyitóünnepségen Najla Kassab, a 100 millió reformátust tömörítő Református Világközösség elnöke kiemelte: tíz évvel ezelőtt olyan hidat vertek Debrecenben, ami összeköti az országon belüli és kívüli magyar református közösségeket.

Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója arra kérte a gyülekezetet, hogy érezzék át a segítségre szorulók helyzetét, mert "a hit cselekedet nélkül halott".

A református egység napja alkalmából tartott úrvacsorás istentisztelet a debreceni Nagytemplom előtt, a Kossuth téren 2019. május 18-án. MTI/Czeglédi Zsolt

Ünnepi nyilatkozat

Ünnepi nyilatkozatot fogadott el a Magyar Református Egyház közös zsinata pénteken a debreceni Református Nagytemplomban, a dokumentumot szombaton a református egység napjának nyitóünnepségén - Fekete Károly tiszántúli püspök igei köszöntője után -  ismertette Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke.

A nyilatkozat úgy fogalmaz: "Tíz évvel ezelőtt Debrecenben erősítettük meg összetartozásunkat mi, magyar reformátusok. (...) Hálásak vagyunk, hogy száz éves, kényszerű elszakítottságunk ellenére is megmaradhatott testvéri egységünk".

A dokumentum megemlékezik arról, hogy az egység kimondása óta eltelt évtizedben szorosabbra fűzték az egyházkerületek kapcsolatait, közösen végezhették "a misszió, a diakónia és a tanítás szolgálatát".

A nyilatkozat szerint tovább dolgoznak a lelkészképzés követelményeinek egységesítésén, elősegítik a magyar református diaszpóra szervezett tudományos kutatását, segítő kezet nyújtanak egymásnak természeti csapások és váratlan katasztrófák esetén, és testvéri szolidaritást vállalnak a magyar és más nemzethez tartozó, szükséget szenvedő keresztyén közösségekkel.

A közös zsinat résztvevői elkötelezték magukat arra, hogy igyekeznek "az evangélium hirdetésével, a közjóért való fáradozással és minden ember iránti szolgálattal, az igazságot szeretetben követve Isten nevének dicsőséget szerezni".

A református Nagytemplom előtt Kossuth téren délután úrvacsorás istentisztelettel folytatódik az egész napos programsorozat, vasárnap délelőtt pedig a református templomokban ünnepi istentiszteleteket tartanak.

MTI
  • Parlamenti szünet a brexit előtt
    A brit történelem szinte folyamatos csatározás valamelyik európai konkurenssel földön, vízen és levegőben, vagy éppen magán a Brit-szigeteken polgárháborúk formájában.
  • Nemzeti ügy segíteni a keresztényeknek
    Politikai nézettől függetlenül magas a kormány üldözött keresztényeket segítő tevékenységének támogatottsága, a lakosság mintegy kétharmada ért ezzel egyet a Nézőpont Intézet felmérése szerint. A kutatás eredményeiből kiderül: a magyarok közel háromnegyede szerint a szülőföldjükön kell segíteni a vallásuk miatt üldözötteket.
  • Áder: Ne tévesszünk mértéket, amikor klímakatasztrófáról beszélünk
    Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket – mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
MTI Hírfelhasználó