Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a határok szétszabdalhatták a magyarságot, de a nyelvünk, a gondolkodásunk, a nemzethez tartozásunk, az egy.

Kiemelte: az önálló magyar állam katalizátorként tekint magára a Trianon után szétszabdalt magyarság egységesítésénél. Ennek egyik kulcselemeként jelölte meg a az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér kialakítását.

Semjén Zsolt hangsúlyozta az egységes, közös magyar szakmai nyelv meglétét is, s azt mondta: fontos, hogy ez minden tudományterületen megvalósítható legyen, és egységesen fejlődjön az egész Kárpát-medencében.

Ennek feltétele a minél szorosabb kapcsolat a különböző magyar nyelvű felsőoktatási intézmények, az oktatók, professzorok és a hallgatók között – rögzítette a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, aki célként jelölte meg, hogy minél több gyermek tudjon magyar nyelven tanulni.

Semjén Zsolt rámutatott: ez úgy lehetséges, ha külhoni magyar diákok magyarországi, az itteniek, pedig külhoni magyar felsőoktatási intézményekben folytatnak tanulmányokat. Ezt a nemzetegyesítési célt szolgálja a Makovecz-ösztöndíjprogram – fűzte hozzá.

Ismertette, hogy eddig mintegy 1700 hallgató és 110 oktató kapcsolódott be a programba, amelynek a költségvetési forrása több mint 330 millió forint, azaz az átlagos hallgatói támogatás 156 ezer forint havonta.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára hozzátette: a programban 9 külhoni és 28 anyaországi egyetem vesz részt.

Kiemelte: az egységes Kárpát-medencei Tér létrehozása látható a gazdaságfejlesztési programokban, a kultúra területén, ahol a Nemzeti Kulturális Alap több mint 10 százalékát fordítják határon túli támogatásokra, a köznevelés területén pedig a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program megvalósításában. Utóbbi részeként anyaországi diákok látogatnak el határon túlra, illetve külhoni diákok is utazhatnak Magyarországra.

A magyar „Erasmus-program”, a Makovecz-program keretében pedig a diákok, oktatók egy-egy szemesztert tölthetnek külhoni magyar intézményekben, illetve magyarországi egyetemeken. A program évről-évre egyre sikeresebb – értékelt az államtitkár, hozzátéve: a legnépszerűbb képzési terület a gazdaságtudományi, amelyet a bölcsészettudományi, a pedagógus, az agrár és műszaki területek követnek.

Rétvári Bence úgy fogalmazott: bíznak benne, hogy a programon keresztül is erősíteni tudják a nemzeti összetartozást, folytatódik a mostani tendencia, azaz egyre több külhoni és magyarországi diák kapcsolódik be az ösztöndíjprogramba.

Legyen természetes egy magyar diák számára, hogy határon túli is elvégezhet egy-egy szemesztert – mutatott rá a parlamenti államtitkár.

A program honlapja szerint a kezdeményezés célja a magyarországi és külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények közötti kölcsönös hallgatói mobilitások rendszerének megteremtése, az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér kialakítása.

Ennek keretében a kijelölt határon túli, magyar oktatási nyelvű képzéseket működtető felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató külhoni magyar hallgatók, illetve a külhoni képzések után érdeklődő anyaországi hallgatók részére speciális támogatást biztosítanak. A külhoni magyar és anyaországi hallgatók 1-5 hónapos részképzéseken vehetnek részt az együttműködésekbe bekapcsolódó felsőoktatási intézményekben.

A kétoldalú mobilitások nemcsak az anyaország és a külhoni régiók, hanem az egyes külhoni régiók között is kialakíthatóak.