Két hét múlva lesz a voksolás
Két hét múlva, május 26-án vasárnap 8 millió 14 ezer választópolgár dönthet arról, kik foglalhatják el az Európai Parlamentben (EP) a Magyarországnak járó 21 képviselői helyet.
2019. május 12. 10:11

A választás egyfordulós, a választópolgárok kilenc pártlista egyikére szavazhatnak. A szavazólapon sorrendben a következő pártok és pártszövetségek listái szerepelnek majd: MSZP-Párbeszéd, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Fidesz-KDNP, Momentum Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Mi Hazánk Mozgalom, Magyar Munkáspárt, Lehet Más a Politika.

A május 26-i szavazáson a választópolgárok 10 277 hazai szavazókörben, 132 külképviseleten személyesen szavazhatnak, a több mint 115 ezer regisztrált választópolgár pedig levélben adhatja le szavazatát.

Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlása volt szükséges.

A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumokat az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint osztják ki. Mandátumot az a párt kaphat, amelyik a voksoláson több szavazatot kap, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

Az EP magyar tagjainak választásán választójoga van mintegy 7,9 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak, közülük most vasárnap reggelig 29 588-an jelezték, hogy a szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő, más magyarországi településen kívánnak szavazni. Az átjelentkezési kérelmeket május 22-én 16 óráig lehet benyújtani, öt évvel ezelőtt 69 200-an jelezték, hogy nem a lakóhelyükön szavaznának.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 93 ország 132 magyar külképviseletén adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján (A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint Szudánban és Líbiában nem biztosíthatóak a külképviseleti szavazás feltételei).

Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 25-én, szombaton lesz a voksolás.

Két héttel a szavazás előtt 14 073-an jelezték, hogy valamelyik külképviseleten voksolnának. Öt évvel ezelőtt a külképviseleti névjegyzékben 7572-en szerepeltek, közülük 6253-an el is mentek szavazni. A külképviseleti névjegyzékbe vételt május 17-én 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől vagy online a www.valasztas.hu-n.

Választójoga van az EP-választáson az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárának (amennyiben magyar listára kíván szavazni). A Nemzeti Választási Iroda (NVI) 113 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson, közülük már 3 396-an jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 1622-en szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.

Emellett - akik regisztráltak - szavazhatnak azok a nagykorú magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük. Regisztrálni május 2-án 16 óráig lehetett, a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint 115 810 levélben szavazó szerepel a névjegyzékben. A levélben szavazók hétfőtől és csak személyesen vehetik át a szavazási levélcsomagjukat a kijelölt külképviseleteken. A levélcsomagot 30 ezren akarják átvenni személyesen, 85 ezren a postai kézbesítést választották.

A Brexit határidejének csúszása miatt a Nagy-Britanniában élő, magyar lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok nem szavazhatnak levélben a magyar pártlistákra, ők a helyi szabályoknak megfelelő regisztrációt követően a brit listákra szavazhatnak.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint egyelőre alig valamivel több mint ezer pártdelegáltat jelentettek be a szavazókörökbe.

Az ANY Biztonsági Nyomdában (korábban Állami Nyomda) lassan befejeződik a több mint 8 millió szavazólap nyomtatása. A szavazólapokat többféle biztonsági jellel védik, például azokat Magyarország címerét mutató vízjeles papírra nyomtatják, található rajtuk mikronyomtatás és a lap Magyarország térképének körvonalát mutató úgynevezett riccelést, perforálást is tartalmaz.

A mandátumszerzéshez szükséges szavazatarány és a választási küszöb

Az európai parlamenti (EP-) választáson az országok maguk alakíthatják ki a választási rendszerüket (az unió által megjelölt keretek között), így például minden ország maga dönthet arról, hogy alkalmaz-e a választás során a mandátumszerzéshez szükséges úgynevezett jogi küszöböt. Az EU országainak közel fele úgy döntött, az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést.

Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát.

Az Európai Parlament kutatási szolgálatának összeállítása szerint az EP-választáson nem alkalmaznak jogi küszöböt Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Nagy-Britanniában, Németországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban.

Azok az országok, amelyek alkalmaznak jogi küszöböt, a leadott érvényes szavazatok 1,8, 3, 4, illetve 5 százalékában határozzák meg a mandátumhoz jutás feltételét. A 28 tagállam közül egyedül Cipruson alkalmaznak 1,8 százalékos, Görögországban pedig 3 százalékos küszöböt. Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a szavazatok 4 százalékát kell elérni.

A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmaznak Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.

A választójogi törvényben rögzített úgynevezett explicit küszöbön túl a listás választási rendszerekben létezik az implicit küszöb is, amely az utolsó mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti. A jogi küszöb átlépése azonban éppen az implicit küszöb miatt nem jelent automatikusan garanciát a mandátumszerzésre, vagyis előfordulhat, hogy "járna" mandátum a pártnak, csak "nem jut", mivel az utolsó mandátum megszerzése "több szavazatba" kerül, mint amennyi a pártnak van.

MTI
  • A Föld napja
    Az emberiség egész létmódjának kell megváltoznia, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát.
  • A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti
    A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti, továbbra is fontos a védelmi és járványügyi intézkedések, valamint a higiénés rendszabályok betartása, a pincéreknek a teraszokon is kötelező lesz a maszkviselet, a vendégeknek csak akkor, ha belépnek a vendégtérbe - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs nevében a csütörtöki online sajtótájékoztatón.
  • Az ország szabadságát jelképezi a megújuló Citadella
    Elkezdődött a Citadella megújítása Budapesten. A hosszú évek óta elzárt és mára lepusztult erőd felújítása 2023-ig tart - közölte a Várkapitányság az MTI-vel csütörtökön.
MTI Hírfelhasználó