A robotizáció drasztikus reformot kényszeríthet a munkaerőpiacra
A következő években a munkahelyek 14 százaléka megszűnhet, 32 százaléka pedig jelentősen átalakulhat a digitalizációval, technológiai fejlődéssel az OECD friss előrejelzése szerint. A kormányoknak ezért már most lépniük kell annak érdekében, hogy a munkaerőpiac drasztikus átalakulásával ne a dolgozó járjon rosszul.
2019. május 5. 12:51

Idetartozik egyebek mellett a bérszínvonal csökkenése, ám Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára lapunknak azt hangsúlyozta: itthon kedvezőek maradhatnak a munkaerőpiaci folyamatok.

Számos, már ma is munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban akár középtávon a jelenleginél is kevesebb munkavállalóra lehet szükség, az előrejelzések szerint az automatizáció komplett ágazatokban válthatja ki az élőmunkát. A várakozások szerint a technológiai fejlődés komolyan veszélyezteti a takarítókat és a kisegítőket, az összeszerelő üzemek szalagmunkásainak állását, a mezőgazdasági és élelmiszeripari alkalmazottak munkaköreit, a robotok konkurenciát jelenthetnek a gépkezelőknek, a bányászoknak, az építőipari munkásoknak.

Azonban a negyedik ipari forradalom fejlesztései mellett is nélkülözhetetlen lesz a jövőben a menedzserek, a tanárok, a jogászok, a kis- és középvezetők, a vezérigazgatók, a tudósok, a mérnökök és az informatikusok tudása, de a közigazgatásban, az adminisztrációban sem váltják fel tömegesen a robotok az élőmunkát. A technológiai forradalom már tart, ám a robotok által leginkább veszélyeztetett munkakörökben dolgozóknak sem kell egyelőre aggódniuk, mivel a folyamat nem máról holnapra megy végbe, akár évek, évtizedek is kellenek az új berendezések hadrendbe állításához. A szakemberek abban egyetértenek: már most fel kell készülni a munkaerőpiac teljes átalakulására.

A kormányoknak már most el kell kezdeniük a felkészülést a digitalizáció, a technológiai fejlődés, valamint a robotizáció hatásaira, mivel a robbanás­szerű fejlődés drasztikusan átalakítja a munkaerőpiacot – derül ki a 36 tagállamot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss előrejelzéséből. A szervezet szerint ezért egyre inkább elkerülhetetlen az élethosszon át tartó tanulás, a felnőttképzés modernizálása, a szociális védelem erősítése, valamint a dolgozói kompetenciák folyamatos növelése.

A munkavállalói korú lakosság aránya egyre gyorsabb ütemben csökken a következő években, évtizedekben, ugyanakkor a technológiai fejlődés nem olyan arányban lehet képes kiváltani az élőmunkát, mint ahogy sokan várják. Annak érdekében, hogy a folyamatok miatt ne emelkedjen a munkanélküliség, ne romoljon a dolgozók életszínvonala, illetve a munkavállalók képesek legyenek lépést tartani az elvárásokkal, a nemzeti kormányoknak már most fel kell készülniük az új szabályok kialakításával. Az OECD szerint a szociális párbeszéd erősítése is nélkülözhetetlen, mivel a munkáltatókkal kötött megegyezések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a digitalizációnak ne a dolgozó legyen a kárvallottja.

Az OECD ugyanakkor óvatos: szerintük mindössze a munkahelyek 14 százaléka szűnhet meg a digitalizáció hatására, s az állások 32 százalékánál kell gyökeres változásokkal szembesülni. A demográfiai folyamatok miatt a következő években jelentősen nő az idősek aránya: míg 1980-ban száz emberből húsz volt 65 év feletti, napjainkra közel 30-an vannak, míg 2050-re csaknem 60-an lesznek.

Várhatóan csökken a részmunkaidőben, szezonálisan foglalkoztatottak aránya, ellenben felértékelődnek a teljes munkaidős pozíciók. Éppen ezért a nem teljes munkaidőben dolgozók szociális biztonságára lényegesen nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Az előrejelzések szerint az alacsony bérszintű munkahelyek aránya valamelyest nő a folyamat során, míg a közepes színvonalú állások aránya drasztikusan csökkenhet. Nálunk ugyanakkor ez a folyamat éppen ellentétes, és nem valószínű, hogy jelentős fordulat következne be.

– Az OECD jelentése is jól mutatja, hogy hazánkban egyre jobban emelkednek a keresetek, ami a magyar családok anyagi helyzetét érdemben javítja – közölte lapunkkal Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár.

A tagállamok többségében az alacsony fizetésű állások gyarapodtak, ezzel szemben a közepes bérszintű munkahelyek aránya az OECD-tagállamok közül Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben, mintegy tíz százalékponttal az elmúlt években. A folyamatok kedvezően hatottak a fiatalok munkaerő-­piaci helyzetére is: több mint tíz százalékponttal csökkent a középfokú végzettségű fiatalok körében az alacsony bérezésű foglalkoztatás, továbbá hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben – 26 százalékponttal – a közepes bérszintű foglalkoztatás valószínűsége.

A Pénzügyminisztérium államtitkára arra is figyelmeztetett, hogy a világszervezet legfrissebb, 2018-as adatai szerint 69,3 százalékos volt Magyarországon a foglalkoztatottak aránya, ami már meghaladja az OECD 68,4 százalékos átlagát. A foglalkoztatottsági ráta növelésé-­ben óriási eredményt tud felmutatni hazánk, mivel 2010-ben még jelentősen elmaradtunk az akkor 64,4 százalékos munkavállalási aránytól, ugyanis abban az időszakban az 55 százalékos mutatónkkal az utolsó előtti helyen voltunk a tagállamok közül. Még ennél is jelentősebb eredményeket értünk el a munkanélküliség visszaszorításában: az OECD-tagországok közül a 2018-as 3,7 százalékos rátánkkal jelenleg a hatodik pozíciót foglaljuk el, míg 2010-ben az állástalanok aránya még 11,2 százalék volt, és ezzel a 29. helyen álltunk a 36 tagország közül – tette hozzá Bodó Sándor.

magyarnemzet.hu
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Védjegyek is oltalmazzák a magyar borokat
    Nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
  • "A CDU elárulta a kereszténységet"
    43 év után kilép a pártból Merkel hangos kritikusa: Eugen Abler, aki szerint a párt elárulta a „C”-t, vagyis a keresztény értékeket. „Azzal, hogy újabb kultúraidegen menekülteket és illegális bevándorlókat hívunk be, életmódunkat és az otthon érzetét tesszük kockára.”
  • Orbán–Orban-találkozó lesz a magyar–román határon?
    A magyar és a román miniszterelnök jelenlétében avathatják fel szeptember 4-én a két ország határához vezető Bihar–Bors autópálya-szakaszt és az új határátkelőt. Erről Ovidiu Barbier, a romániai közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) igazgatóhelyettese beszélt egy televíziós interjúban.
MTI Hírfelhasználó