Elfogadták a Varsói nyilatkozat nevű közös dokumentumot
Egyebek között a közös uniós piac és költségvetés szerepét hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet az Európai Unióba 2004 után belépett tizenhárom ország szerdai varsói csúcstalálkozóján fogadtak el – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az értekezletet követő sajtóértekezleten.
2019. május 1. 17:15

A jelenlévő közép-európai vezetők mindegyike aláhúzta az uniós kohéziós politika és a közös agrárpolitika fontosságát, általában viszont elégtelennek tartják az Európai Bizottságnak a 2020 utáni költségvetésre vonatkozó javaslatát – számolt be Morawiecki a soros EU-elnökséget képviselő Viorica Dancila román kormányfővel közösen tartott sajtókonferencián.

A lengyel kormányfő közölte: a csúcs résztvevői elfogadták a Varsói nyilatkozat nevű közös dokumentumot, amely a közös európai piac és az uniós költségvetés szerepe mellett aláhúzza a biztonságpolitikai együttműködést és a NATO szerepét.

Viorica Dancila úgy látta: a közös nyilatkozat „fontos alappillért jelent az EU jövőjének építésében”.

Morawiecki örvendetesnek nevezte, hogy a csúcstalálkozón sok stratégiai témában sikerült konszenzusra jutni.

„A közös nevező áttörést jelent, mert a közép-európai országok közös érdekeinek a megfogalmazásában segít” az EU fórumán – hangsúlyozta.

Megítélése szerint a költségvetés ügyében Varsóban kifejezésre juttatott közös közép-európai álláspont „nagyon világos jele” annak, hogy a jövő évben elfogadandó költségvetés „feltehetőleg sokkal előnyösebb lesz a közép-európai országok számára, mint ahogy ezt egyesek néhány hónappal ezelőtt gondolták”.

A lengyel kormányfő közölte: a politikusok azonos módon vélekedtek a migrációról is.

Megegyeztek továbbá az áfacsalások és az adóparadicsomok elleni harc fontosságáról, és kifogásolták, hogy az adóparadicsomnak számító egyes nyugati EU-tagállamok is megfosztják az adóbevételektől a „kevésbé vagyonos” közép-európai országokat.

A csúcson kitértek a szubszidiaritás elvének alkalmazására is az EU-ban, ennek értelmében Brüsszelnek a tagállamokra kellene bíznia mindazt, amit nemzeti hatáskörben lehet megoldani – folytatta Morawiecki.

„Közép-Európa egységes hangján szorgalmazzuk, hogy a szubszidiaritás elvét nem szabad megszegni, sőt vissza kell állítani teljeskörű alkalmazását” – fogalmazott.

Orbán Viktor miniszterelnök (szemben, k) az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok, valamint az azóta belépett Románia, Bulgária és Horvátország varsói csúcstalálkozóján 2019. május 1-jén.  A magyar kormányfő mellett jobbra a házigazda Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A varsói csúcstalálkozón annak a tíz országnak (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia) a vezetői vettek részt, amelyek 15 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakoztak az EU-hoz.

Képviseltette magát továbbá a 2007-ben taggá vált Bulgária és Románia, valamint a 2013 óta tag Horvátország. Kilenc kormányfő, két miniszterelnök-helyettes, egy külügyminiszter és egy házelnök volt jelen. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte. Az Európai Bizottságot egyik alelnöke, Jyrki Katainen képviselte.

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Hálózatkutató: Életünk már nem tér vissza régi medrébe
    Barabási szerint: ha lesz oltás, lesz színház, lesznek koncertek, újra megtelnek a vendéglők, sőt, még focimeccsek is lesznek, tömött lelátókkal. Hogy mindez idén még megtörténhet, afelől komoly kétségei vannak a hálózatkutatónak.
  • Innovációs sikert ért el a Fitpuli
    A győri cég a hazai fejlesztésű munkahelyi egészségprogramot bocsát a vállalatok rendelkezésére, amely termék teljesen digitális formában elérhető, ezáltal jelentős mértékben alacsony bevezetési költségek mellett nagyságrendekkel több munkavállalóhoz juttatható el egy időben.
  • Kapnak majd egy esélyt, hogy bocsánatot kérjenek tőlünk
    Eddig 225 milliárd forintot költöttek védekezési felszerelésekre, felkészülésre, járványkórház építésére - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén, képviselői kérdésre válaszolva.
MTI Hírfelhasználó