Magyarország felelős a keresztény közösségekért
Mindenki felelős a saját környezetéért, közösségéért, és mivel Magyarország a keresztény kultúrkörbe tartozik, felelős a világ keresztény közösségeiért is – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett Keresztényüldözés a történelemben című konferencián.
2019. április 11. 23:38

Orbán Balázs a konferencia kerekasztal-beszélgetésén – utalva a migrációra – arra hívta fel a figyelmet, hogy a nehéz helyzetben lévő régiók problémáit nem szabad Európába hozni, hanem helybe kell elvinni a segítséget, mert ellenkező esetben az ottani problémák a magyarok életére is hatással lehetnek.

Valójában azonban nem a felajánlott összegeknek van jelentősége, hanem annak az úttörő szerepnek, amelyet az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárság létrehozása, a keresztény közösségek védelmének felvállalása, azaz egy új megközelítés választása jelent – hangoztatta az államtitkár.

Az egyes nemzetközi szervezetek humanitárius stratégiái kiélezik a helyi problémákat, mert a segítségük valójában önös gazdasági és társadalmi érdekeket szolgál – jelentette ki. A Hungary Helps programban ezzel szemben a nemzetközi szervezetek nélkül, közvetlenül a helyi vezetőkkel működnek együtt – tette hozzá.

Megjegyezte, a program iránt nagy az érdeklődés, sokan gondolkodnak hasonlóan, például a Vatikán és az Egyesült Államok is. Kitért arra is, hogy a közel-keleti térségekben a keresztény közösségeknek stabilizáló erejük van, kiemelt szerepet töltenek be az államépítésben, a gazdasági és kulturális folyamtokban, és ha ők eltűnnek, akkor a térségek stabilitása csökken, ami érintheti Magyarország geopolitikai helyzetét is.
Jungbert Béla, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi helytartója közölte, az Izraelben, Palesztínában és Jordániában tevékenykedő szervezetük azokat az intézményeket – iskolákat, kórházakat, egyházközségeket – támogatja, amelyek segítik a Szentföldön élő keresztények helyben maradását. Elmondta azt is, hogy hitelvű vallásüldözés nincs ezeken a területeken, vallásgyakorlási szabadság is van, vallásszabadság azonban nincs, a vallás szabad megválasztása korlátozott.

Nagy problémát jelent az elvándorlás is ezeken a területeken, 1948 előtt Jeruzsálem lakosságának 20 százaléka volt keresztény, ma a 800 ezres lakosú városban csupán tízezer keresztény él, Betlehemben pedig 91 százalékról 30 százalék alá csökkent ez a szám – ismertette Jungbert Béla.

Hozzátette, a történelmi egyházak létszáma csökken, de az úgynevezett evangéliumi szabadegyházak szerepe és száma nő, ezek pedig az arabajkú őshonos keresztényekkel szemben a cionizmust támogatják.
Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára arról beszélt, hogy Európa identitása ma már keresztény-zsidó-muszlim, Nyugat-Európában ugyanis 43 millió muszlim él. A migrációs hullámmal 2015 óta érkezők tehát csak picike töredékét adják azoknak, akik már itt vannak – emelte ki.

Fischl Vilmos szólt arról is, hogy a keresztények száma nem nő olyan arányban a világon, mint a muszlimoké, ennek pedig az az oka, hogy a keresztények nem merik felvállalni az identitásukat.
Kiss Bertalan, a Miniszterelnökség vallásdiplomáciai főtanácsadója azt mondta, a közel-keleti egyházi vezetők hihetetlenül nyitottak, és pozitív gondolkodásúak. Nem a vérengzésekről és merényletekről beszélnek, hanem folyamatos öröm, remény és béke sugárzik belőlük, és még ebben a helyzetbe is megtalálják a lehetőséget az evangelizációra.

Úgy vélik, hogy az üldöztetés lehetőséget ad a keresztény felekezetek közötti párbeszédre, ugyanis egymással évszázadok óta nem beszélő felekezeteket hoz össze a közös megpróbáltatás – fűzte hozzá.
Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi fejlesztésekért és migrációért felelős vezetője a szervezet Szíriában végzett munkáját mutatta be: Aleppóban az egyetlen egészségügyi központot és mozgó orvosi rendelőt ők üzemeltetik.

Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese a libanoni projektjükről beszélt, amelyben az ottani karitásszal együttműködve bántalmazott háztartási alkalmazottaknak segítenek.

MTI
  • A magyarok mindig rendes feltámadásra várnak
    "Mi, magyarok mindig rendes feltámadásra várunk", ez pedig csak akkor van, ha saját erőnkből tudjuk elhárítani a fenyegető veszélyt vagy saját erőnkből tudunk változtatni a sorsunkon - jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken az Országházban rendezett Petneházy történelmi konferencián.
  • Az őszödi beszéd után megverték az embereket
    Orbán Viktor miniszterelnök a közrádióban az őszödi beszédet „dermesztő pillanatnak" nevezve a magyar politikában azt mondta: ijesztő dolog, hogy aki ezt az egész helyzetet előidézte, a beszédet elmondta, becsapta az embereket, hazugsággal került kormányra, elvette az emberek pénzét, majd csődbe vitte az országot még ma is a baloldal vezetője.
  • RMDSZ-kongresszus Marosszentgyörgyön
    A nemzeti identitás a legfontosabb közösségszervező szervező elv - hangoztatta Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteken Marosszentgyörgyön, az RMDSZ 15. kongresszusán.
MTI Hírfelhasználó