A baloldal régen keményen bírálta az Akadémiát
Az MSZP—SZDSZ-kormány miniszterei bő tíz évvel ezelőtt szintén az innováció hiányát és a szabadalmak alacsony számát kérték számon az Akadémián. Az ellenzéki sajtó és politikusok most viszont azt hangoztatják, hogy a szaktárca putyini mintára alakítaná át az akadémiai kutatóhálózatot, és semmibe veszi a kutatási szabadságot. A Palkovics László vezette minisztérium azonban inkább a német rendszer alapján tervezi a reformokat.
2019. április 3. 10:58

Az ellenzéki politikusok élesen bírálják Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek az akadémiai kutatóhálózat megújítására irányuló törekvéseit. Pedig az MSZP–SZDSZ-es koalíció idején pontosan ugyanazokat a problémákat emlegették a hatalmon lévők, mint amiket a mostani kormány is orvosolni igyekszik.

Kóka János gazdasági miniszter 2005. április 2-án kemény kritikát fogalmazott meg a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) szemben: – Az MTA-nak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni, mert csak porosodó iratokat gyártanak – mondta. A gazdasági tárca később közölte: a miniszter szavainak az a helyes értelmezése, hogy kár finanszírozni az MTA hálózatának azokat a részeit, amelyek nem a versenyképességet szolgálják. Később a szabadalmak alacsony száma miatt is kritikát fogalmazott meg az SZDSZ-es tárcavezető.

– Az adófizetők pénzén finanszírozunk ötleteket, de nem segítjük, hogy azokból az ország számára hasznos termékek legyenek – jelentette ki. Hiller István szocialista oktatási miniszter az MTA 2007. évi rendes közgyűlésén felszólalva diplomatikusabb stílusban, de megerősítette: „nélkülözhetetlen, hogy az Akadémia áttekintse a kutatás, a kutatásfejlesztés és a gazdaság kapcsolata erősítésének szükségességét”.

Kóka János és Hiller István a testület megújítását akarta Fotó: MTI/Kovács Tamás

A mai ellenzéki sajtóban megjelenő kritikák szerint Palkovics László orosz mintára kívánja átalakítani az akadémiai kutatóhálózatot, korlátozva a kutatási szabadságot. Tény, Oroszországban rendkívül drasztikus tudománypolitikai intézkedések történtek. A kutatásfinanszírozást központosították, és az akadémiai szervezetek teljes ingatlanvagyonát, valamint a kutatási források elosztásának jogát a minisztérium vonta magához 2013 szeptemberében. Ezután 2017-ben arról fogadtak el törvényt, hogy az akadémia elnöki tisztségviselőjének a megválasztásakor a jelölteket a kormánynak kell jóváhagynia.

A tervezett magyarországi változtatások azonban köszönő viszonyban sincsenek ezekkel a lépésekkel. Az innovációs tárca a megismert elképzelések szerint inkább a német modellt venné alapul. Németországban tematikusan szerveződő, nonprofit szervezetként működő kutatóintézet-hálózatok vannak, amelyek részben állami és tartományi támogatásokból, részben költségvetésen kívüli forrásokból tartják fenn magukat. A Max Planck Társaság mellett a Fraunhofer Társaság, a Helmholtz Társaság és a Leibniz Társaság is ebben a struktúrában működik.

Az orosz helyzettel vont párhuzam csak annyiban állja meg a helyét, hogy az ottani kutatóintézetek nem voltak elég hatékonyak, ezért kezdett reformokba az ottani kormányzat is. Az Orosz Tudományos Akadémia egy kutatóra jutó publikációinak átlagos száma és a kutatók idézettségi indexe is jelentősen elmaradt a Max Planck Társaságnál mért adatoknál. A szovjet rendszerű akadémiai kutatóhálózatban dolgozó kutatók elkényelmesedtek és motiválatlanok voltak. Palkovics László ezért is szeretné, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózat ne az Akadémián belül, hanem azon kívül működjön. A magyar kormány céljai tehát lehetnek hasonlóak az oroszéhoz, a várható intézkedések azonban a legmesszebbmenőkig különböznek az ottani megoldástól.

magyarnemzet.hu
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • Dokumentumfilm Batthyány-Strattmann László életéről
    Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök, az esemény másik fővédnöke arról beszélt, hogy "ezekben a nehéz időkben" külön köszönetet érdemelnek azok, akik egy olyan embernek, mint Batthyány-Strattmann László, nemcsak az emlékét őrzik, hanem az életét és példáját is hozzáférhetővé teszik a mai társadalom számára.
  • Hazánk első szuperszonikus kutatórakétája
    Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team által megépített megépített, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta csütörtökön - közölte az MTI-vel pénteken a projekt főtámogatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
  • Nekünk Magyarország biztonsága az első
    Nekünk Magyarország biztonsága az első, ezért Magyarország nem áll háborúban senkivel - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.
MTI Hírfelhasználó