Soros befolyása alatt az Európa Tanács
Jagland kiállt az ENSZ Globális Migrációs Paktuma mellett, kijelentve, hogy az Európa Tanács támogatja azt. A Sorossal való szoros barátsága miatt ezen sem lepődhetünk meg igazán, hiszen ez a dokumentum éppen az ő terveit valósítja meg: mindenki lakhasson ott, ahol akar, akár van rá jogalapja, akár nincs.
2019. április 2. 15:42

A Tűzfalcsoport mutatta be cikkében az Európa Tanács kötődését Soros Györgyhöz, valamint a nemzetállamok jogrendszereinek felülbírálására törekvő Emberi Jogok Európai Bíróságának tevékenységére is kitért.

Az Európa Tanácsban való tagság és az azt létrehozó Emberi Jogok Európai Nyilatkozatának elfogadása az uniós tagság feltétele. Ezzel együtt jár a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (továbbiakban: EJEB) joghatóságának elismerése, amely így a tagállamokra nézve kötelező ítéleteket hozhat – és hoz is…

Az Európa Tanács jelenlegi főtitkára a posztot 2009 óta betöltő norvég Thorbjorn Jagland baloldali politikusként szép karriert futott be.
2009-es megválasztásakor Jagland úgy nyilatkozott, hogy az Európa Tanács titkárságának reformjára fog törekedni, hogy az hatékonyabb legyen többek között olyan ügyekben, mint a migráció. Mint látszik, szívének kedves ez a téma, ezért nem is tetszett neki a magyar kormány által 2016-ban kezdeményezett, úgynevezett “kvótanépszavazás”. Negatív fejleményként értékelte ennek a közvetlen demokráciát lehetővé tevő intézménynek a használatát, megosztó és felelőtlen lépésnek nevezve azt. Kijelentette, hogy “a csukott ajtó politikája nem fenntartható megoldás” … Kedves Olvasóink ebből már sejthetik, mit preferál Jagland főtitkár úr: nyilvánvalóan a nyitott társadalmakat!

Nem is meglepő, hiszen maga nevezte a Twitteren közzétett tweetjében “jó barátjának” Soros Györgyöt, akivel számos közös projekten dolgoznak, sokszor találkoztak és nyilatkoztak együtt. Ilyen alkalom volt például a 2012-ben az Európa Tanács által Budapesten szervezett konferencia a gyűlöletbeszéd elleni fellépés lehetőségeiről, amelyen mindketten felszólaltak. A teljesség igénye nélkül – hiszen tényleg sokszor találkoztak már a jóbarátok – közös kezdeményezésükre az Európa Tanács és Soros alapítványainak finanszírozásából létrehozták az Európai Roma Művészeti Kulturális Intézetet, melynek igazgatója Junghaus Tímea; a nyitóünnepséget Budapesten a CEU-n tartották. Végül, de nem utolsósorban Jagland kiállt az ENSZ Globális Migrációs Paktuma mellett, kijelentve, hogy az Európa Tanács támogatja azt. A Sorossal való szoros barátsága miatt ezen sem lepődhetünk meg igazán, hiszen ez a dokumentum éppen az ő terveit valósítja meg: mindenki lakhasson ott, ahol akar, akár van rá jogalapja, akár nincs.

Az Európa Tanácsban a főtitkári poszt mellett egy másik fontos tisztség az emberi jogi biztosi pozíció: ezt az elmúlt időszakban láthatólag olyan személyek tölthették be, akik jó viszonyt ápolnak Sorossal, de legalábbis egyetértenek a céljaival. Korábban már írtunk erről, de itt van ismét az 1999 óta létező tisztséget betöltők sora:

– Alvaro Gil-Robles (1999-2006): különböző szervezetek képviseletében működött együtt a Nyílt Társadalom Alapítvány hálózatával.
– Thomas Hammarberg (2006-2012): az Amnesty International főtitkára volt.
– Nils Muiznieks (2012-2018): a lettországi Soros Alapítvány egykori programigazgatójából lett ET főtitkár.
– Dunja Mijatovic (2018- ): médiajogász, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője, a Nyílt Társadalom Alalíptvány által szponzorált openDemocracy platform tagja.

Dunja Mijatovic 2018. április 1-je óta tölti be a hat évre szóló emberi jogi biztosi tisztséget. Mijatovic biztosi minőségében 2019 februárjában járt Magyarországon és arra a megállapításra jutott – minő meglepetés -, hogy a civil szervezetek, az emberi jogi jogvédők és a kormánnyal szemben kritikus újságírók tevékenysége megnehezült, beszűkültek a lehetőségeik. Aggasztónak tartja természetesen azt is, hogy nagyon kevés menedékkérelmet bírálnak el pozitívan Magyarországon. Megjegyezzük, ennek oka legfőképpen az, hogy hazánk az első biztonságos ország elvét alkalmazza, vagyis a menedékkérelmet abban a biztonságosnak számító országban kell a kérelmezőnek benyújtania, amelyet elsőként elér – írta a Tűzfalcsoport, amely ugyanakkor rámutatott: a balkáni útvonalon nem egy biztonságos országon kell átvonulniuk a migránsoknak, mire elérik a magyar határt.
Magyarország 1990 óta tagja az Európa Tanácsnak, az Emberi Jogok Európai Nyilatkozata 1992 óta van hatályban a magyar jogrendben, így azóta az EJEB joghatósága alá is tartozik hazánk. A bírói testület fellebbviteli fórumként szolgál azokra az esetekre, amikor a kérelmező a tagállami bíróságok előtt minden jogorvoslati lehetőségét elhasználta már.

Sokat elmond a bíróság munkájáról, hogy többek között olyan döntéseket hoztak, mint Hunvald György és Hagyó Miklós elítélt baloldali politikusoknak a börtönkörülmények miatt odaítélt kártérítés, vagy a kommunista jelkép vörös csillag viselésének megengedése. Ezekben a példaként hozott ítéletekben bíróként részt vett Sajó András is, akit 2007-ben a Gyurcsány kormány delegált az EJEB testületébe. Sajó jó szövetségese természetesen Sorosnak: az ex-bíró a CEU egyik alapító tagja. Nem volt azonban egyedül, sőt, a mai napig vannak olyan bírák az EJEB-nél, akik a spekuláns érdekeit képviselik. Legutóbb 2018 őszén került a testületbe az albán Darian Pavli, akinek bírói tapasztalata ugyan nincsen – csak ügyvédként praktizált – de ezt feltehetően kiváltja kiváló nyílt társadalom párti rezüméje: a CEU-n szerzett posztgraduális diplomát (büszkék is rá megválasztása miatt) és az albán Soros Alapítvány munkatársa volt. A bolgár Yonko Grozev bíró 2015 óta a testület tagja, korábban a Soroshoz köthető European Rights Centre munkatársa volt és a szófiai Nyílt Társadalom Intézet felügyelőbizottságának tagja.

Látható, Sorosnak az EJEB-nél is erős a lobbija, de nem elég, hogy bent vannak emberei, kívülről is nyomást gyakorol a testületre. Ennek egyik eszköze a European Implementation Network (Európai Végrehajtási Hálózat, EIN), amely az EJEB döntéseinek az államok általi végrehajtásának kisajtolását tűzte zászlójára amellett, hogy a „civilek” véleményét becsatornázza az EJEB-hez. A szervezet két támogatója a Nyílt Társadalom Alapítvány és az Oak Alapítvány. A tagszervezetek között szinte minden harmadik egy adott országban működő Helsinki Bizottság, alapító tagja az Open Society Justice Initiative.

Tűzfalcsoport

magyarnemzet.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Feltételekkel támogatja hazánk az uniós hitelfelvételt
    Feltételekkel, de hozzájárul Magyarország az európai uniós hitelfelvételhez – így döntött ma az Országgyűlés, miután elfogadta a kormánypártok erről szóló javaslatát. Ennek értelmében hazánk csak akkor támogatja a hétvégi uniós csúcson a mentőcsomagot, ha a felvenni készült 750 milliárd eurót kizárólag a gazdaság talpraállítására és például új munkahelyek létrehozására fordítják. Feltétel az is, hogy a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országoké és kikötötték azt is, hogy a folyamatban lévő, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárásokat a hitelfelvétel elfogadása előtt le kell zárni.
  • Identitásunk finomítása végett fontosak a múlt részletei
    Történelmi múltunk aprólékos és szisztematikus feldolgozása nélkül "nem tudhatjuk, kik is vagyunk valójában és merre tartunk az egyre inkább elszemélytelenedő világunkban" - mondta az Alkotmánybíróság elnöke Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján kedden Budapesten.
  • Gulyás Gergely: manapság lázadás normálisnak lenni
    Manapság lázadás konzervatívnak, normálisnak lenni - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kultúrharc a XXI. században című konferencián, Budapesten kedden.
MTI Hírfelhasználó