A legmagasabb lengyel állami kitüntetést kapta Áder János
2022-re befejeződik a Via Carpatia teljes magyar autópályaszakasza - közölte Áder János köztársasági elnök pénteken a lengyelországi Kielcében, a lengyel-magyar barátság napja alkalmából megtartott államfői találkozó utáni sajtóértekezleten.
2019. március 22. 21:28

Az Andrzej Duda lengyel elnökkel megtartott sajtóértekezleten Áder János elmondta: örömmel tájékoztatta lengyel kollégáját, hogy a Balti-tengertől az Égei-tengerig húzódó közlekedési folyosó, a Lengyelországon is áthaladó Via Carpatia tekintetében Magyarország "időarányosan jól áll", nagy részét már megépítették, és 2022-re befejeződik.

A folyosónak az a szakasza, amely Magyarországra esik, akkor már autópályaként vagy kétszer kétsávos gyorsforgalmi útként lesz használható - jelentette be Áder János.

A tárgyalás témáit ismertetve, Áder kiemelte mindkét ország jó gazdasági teljesítményét. A lengyel gazdaság helyzete kedvező hatással van a lengyel-magyar kapcsolatokra is - mondta az elnök, felidézve, hogy Lengyelország negyedik legfontosabb gazdasági partnere Magyarországnak.

A magyar közmédiának a két ország családpolitikájára vonatkozó kérdésére az államfő elmondta: "Hányszor halljuk, (...) hogy a lengyel és a magyar fiatalok százezrei külföldre mentek el dolgozni a jobb kereset reményében".

Rámutatott: ma a két ország gazdasági helyzetének köszönhetően jobbak a keresetek, mint korábban. Mindazonáltal "a brit vagy a német keresetekkel még mindig nehezen tudunk versenyezni" - ismerte be. Szociálpolitikai intézkedésekkel, családtámogatással, gyermekek után járó kedvezményekkel, lakástámogatás bővítésével viszont tudunk versenyképesek lenni - hangsúlyozta. "Ez visszahozhatja a fiatalokat, vagy itthon tarthatja őket" - fűzte hozzá.

Ugyanerre a kérdésre válaszolva Andrzej Duda elmondta: a Jog és Igazságosság (PiS) párt számára mindig nagyon fontos példát jelentett, hogy a magyar kormány " a családra , mint társadalmi és államépítő értékre támaszkodik".

"A hagyományhoz és az identitási elemekhez, a zsidó-keresztény gyökerekhez való visszatérés a magyar politikában (...) nagyon fontos volt számunkra" - hangsúlyozta Duda.

A sajtóértekezlet után a kielcei táncszínházban megtartott gálaesten Duda a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, a Fehér Sas-rendet adományozta Áder Jánosnak, a Lengyelországért kifejtett kimagasló tevékenységért, a lengyel-magyar együttműködés fejlesztéséért.

Áder János ezt követő beszédében felidézte: a Fehér Sas-rendet korábban mások mellett Józef Pilsudski, Lengyelország két világháború közötti kormányzója kapta. A kitüntettek közül kiemelte továbbá Karol Wojtylát, aki később II. János Pál pápa néven vezette a katolikus egyházat. "Harmadik kitüntetett pedig elődöm, nagyrabecsült tanárom, Mádl Ferenc, Magyarország korábbi köztársasági elnöke" - idézte fel Áder János.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Felszólalásában Áder a házigazda szerepét betöltő Swietokrzyskie (Szent Kereszt) vajdaság történetéből felidézte: a térség neve és címere is "arra az ősi kettős keresztre utal, amelyet (a vajdasági központhoz, Kielcéhez közeli) Szentkereszt-hegyi kolostorban Szent Imre ajándékaként őriznek". Az államfő által említett kereszt a Jézus keresztfája darabkáit őrző ereklyetartót díszíti, amely a helyi hagyomány szerint Szent Imrétől ered.

"A kölcsönös tisztelet és szoros barátság, amely már Szent Imre idejében is összefűzte Magyarországot és Lengyelországot, ezer éves" - szögezte le az elnök.

A lengyel-magyar barátság hagyományáról beszélve, Áder kiemelte két második világháborús vértanú emlékét: a magyar részről a lengyelországi menekültek mentésében részt vevő Esterházy Jánost, a lengyel részről pedig a Szent Maximilian Kolbe ferences atyát.

Felidézte: Marek Jedraszewski krakkói érsek tavaly vállalta Esterházy János boldoggá avatásának ügyét, a per posztulátora az Egerben szolgálatot teljesítő Pawel Cebula lengyel minorita atya lett.

A lengyel-magyar barátságnap előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, amikor Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben felavatta a magyar-lengyel barátság köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. A barátságnapot azóta évente, felváltva Magyarországon és Lengyelországban rendezik.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Uralkodók földi maradványait azonosították a kutatók
    Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
  • Az akarat újra építi a falakat
    A Kovácsi Bazilika országos és nemzetközi jelentőségű. A konkrét tervezést meg kell előzze egy – minél teljesebb körű – régészeti kutatás és feltárás, hiszen a Bazilika és az azt körbeölelő cinterem (temető) vasúti töltés alatti része még teljesen ismeretlen. Nem kizárt, hogy a magyar történelem jelentős leletei, tárgyai kerülnek még elő – véli Rainer Péter.
  • Leállt a szállítás a Barátság kőolajvezeték déli ágán
    A Transznyeft megerősítette a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hírt, hogy a Barátság kőolajvezeték déli, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát ellátó ágán nem küldenek napok óta olajat.
MTI Hírfelhasználó