Magyar állami cél a Kárpát-medence fejlesztése
Magyar többségű, nagy történelmi múltú településekről van szó, ahova ugyancsak el kell vinni azt az üzenetet, hogy Magyarország minden magyarra számít abban a nemzetépítésben, amelynek lényege, hogy közös hazánknak tekintve a Kárpát-medencét mindannyian egy nemzeti közösség tagjai vagyunk.
2019. március 21. 16:24

A magyar állam meghatározó szerepet szeretne játszani a Kárpát-medence jövőjében - jelentette ki Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos a felvidéki Ebeden, ahol átadta a program keretében felújított helyi magyar nyelvű óvodát szerdán.

Grezsa István szerdán három, a magyar kormány támogatásának köszönhetően megújult magyar óvodát adott át a Felvidéken, az ebedi intézmény mellett még Ipolyszalkán és Nyírágon. A három intézmény részben önerőből finanszírozott felújítását együttvéve mintegy 80 millió forinttal segítette a magyar kormány.
   
A miniszteri biztos a felújított intézmény átadásán elmondta: magyar többségű, nagy történelmi múltú településekről van szó, ahova ugyancsak el kell vinni azt az üzenetet, hogy Magyarország minden magyarra számít abban a nemzetépítésben, amelynek lényege, hogy közös hazánknak tekintve a Kárpát-medencét mindannyian egy nemzeti közösség tagjai vagyunk.

Hangsúlyozta: arról a jövőről szól a befektetés a felvidéki magyar óvodákba, amelyben a magyar állam meghatározó szerepet szeretne játszani a Kárpát-medencében. Ez a szerep elképzelhetetlen a külhoni magyar közösségek nélkül - tette hozzá.
   
Grezsa István rámutatott: reményeik szerint az óvodaprogram amellett, hogy a helyi magyar közösséget erősíti, segíteni fogja a magyar-szlovák államközi viszonyok megerősödését is. Hozzáfűzte: az óvodaprogram hozzájárulhat, hogy megszerveződjön a rég várt felvidéki magyar politikai egység is.
   
A miniszteri biztos az MTI-nek elmondta: folytatódik a program keretében felújított óvodák átadása a Felvidéken, ahol az ilyen intézmények száma már a százhoz közelít, ami jelzi a program sikerét. Hozzáfűzte: a felújítások mind keleten, mind pedig nyugaton jól haladnak a Felvidéken, és hasonló a helyzet az új létesítmények tekintetében is, amelyek közül többnek az átadása még idén várható. A miniszteri biztos a befejezés előtt álló új létesítmények sorában említette a református egyház rimaszombati intézményét, illetve a görög katolikus intézményeket Szencen és Tőketerebesen.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot 2016 decemberében, illetve 2017-ben hagyta jóvá a kormány. A program, amely részben követi, részben pedig párhuzamosan fut a magyarországi óvoda- és bölcsődefejlesztési programokkal, Trianon óta a határon túli óvodákat célzó legnagyobb befektetés. A program két ütemében 38,5 milliárd forint forrásból újítják meg az óvodai és bölcsődei rendszert szerte a Kárpát-medencében. A program keretében a Felvidéken közel másfél száz intézményt újítottak és újítanak fel, illetve 32 új intézményt építenek.

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Ingyen utazhatnak az egészségügyi dolgozók
    Ingyen utazhatnak az egészségügyi dolgozók a helyközi közösségi közlekedésben - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az operatív törzs szombati online sajtótájékoztatóján.
  • A járvány legyűrte a globalizmust
    A járvány érdekes megvilágításba helyezte azt a liberális, globalista elképzelést, mely szerint a világ dolgait a XXI. században már nemzetek feletti, szupranacionális intézményekkel kell intézni.
  • Csak délig vásárolhatnak az idősek
    Teljesen új, eddig példátlan gyakorlatra vált át a kereskedelem, a járvány elleni védekezés részeként a 65 év felettiekre vezettek be korlátozást a vásárlásoknál.
MTI Hírfelhasználó