A politika nem nélkülözheti az írástudókat
A politika nem nélkülözheti az írástudókat – mondta Balog Zoltán korábbi emberi erőforrás miniszter, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke, a Magyar politikai enciklopédia bemutatóján, hétfőn Budapesten.
2019. március 18. 22:18

A volt tárcavezető rámutatott: szükség van kapcsolatokra a kormányzati akarat és szellemi élet között, a kérdés csak az, hogy ki kit inspirál és korrigál. Szükség van elemzésre, valakinek pedig cselekedni, kormányozni kell – hangsúlyozta.

Bízom benne, hogy még sokáig folyhat ez az együttműködés a politikai szereplők és a szellemi élet között – fogalmazott Balog Zoltán.

A könyvről szólva elmondta: több mint hetven szerző több mint 600 oldalon, 700 szócikkel mutatja be konzervatív szellemben a magyar politikai filozófiát, politikatudományt, politikatörténetet. Ez az áttekintés segít megérteni a közéletet – tette hozzá.

Balog Zoltán kiemelte, hasonló szellemű összefoglalás sem az elmúlt harminc évben, sem az azt megelőző fél évszázadban nem született, tehát csaknem évszázados mulasztást pótolnak a szerzők. Minden tudományágnak szüksége lenne egy ilyen szabad légkörben megalkotott enciklopédiára – jegyezte meg Balog Zoltán.

A kötethez ajánlást írt Orbán Viktor miniszterelnök. Az ajánlás szerint „a magyar közéletben legalább harminc éve nyelvpolitikai küzdelem is zajlik”. Aki pedig nevet ad a dolgoknak, az a vitákban is előnybe kerül. A rabul ejtett szavak sokáig megbéklyózhatták a gondolkodást és a szabadságot a létező szocializmusban, azután pedig a politikai korrektség hozott „minden eddiginél agresszívebb nyelvpolitikai elnyomást”.

„A demokrácia nem létezhet vita és megegyezés nélkül, tehát nem létezhet szabad szavak nélkül sem” – olvasható Orbán Viktornak a Magyar politikai enciklopédia című kötethez írt, 2017. szeptember 12-ei keltezésű ajánlásában.

Pásztor Péter, a kötet főszerkesztője a hétfői bemutatón elmondta: a könyv előszavát is jegyző Roger Scruton angol konzervatív filozófus volt a konzervatív szellemiségű magyar politikai áttekintés ötletadója. A kötet tudományos alapokon nyugszik, de szerzői nem tagadják le tudásuk személyes alapjait.

A címszavak harmadát a szerkesztők, harmadát felkért politológusok, harmadát pedig felkért közgazdászok, jogászok, filozófusok és más tudományágak szakértői írták, például az Arisztotelészről szóló címszó szerzője Ritoók Zsigmond akadémikus, klasszika-filológus – mondta el a főszerkesztő.

A könyvbemutatón tartott kerekasztal-beszélgetésen Karácsony András, az ELTE állam- és jogtudományi karának oktatója, a kötet egyik szerkesztője azt emelte ki: az enciklopédia célja a közéleti fogalmak bővítése. A munka nem csak a tudóstársadalomnak szól, nem annyira akadémikus, életrajzokra, intézményekre koncentráló, inkább az eszmékre és a köztük lévő viszonyokra próbálja ráirányítani a figyelmet.

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a kötet egyik szerzője úgy fogalmazott: az enciklopédia a lingvisztikai rendszerváltás dokumentuma.

Szilvay Gergely újságíró, a kötet egyik szerzője a kerekasztal-beszélgetésen elmondta: a kötet átfogó szemléletet ad a politikáról való konzervatív gondolkodás, beszéd számára. Nem dekonstruál, hanem rekonstruál, és „számol azzal”, hogy a mai világ nem 1789-ben, a francia forradalommal kezdődött.

A Magyar politikai enciklopédia kiadója a Mathias Corvinus Collegium – a Tihanyi Alapítvány. A kötet megjelenését támogatta a Fidesz és a KDNP pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Barankovics István Alapítvány.

MTI
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Soros-bábszínház Brüsszelben
    Vegyük sorra a legfontosabb jeleit ­annak, hogy az unió ma már nem szuverén.
  • Orvos és koldus
    Két hétre indult Nigériába orvosmisszionáriusként, végül a világjárvány miatt hat hónapig kellett az afrikai országba maradnia dr. Fodor Rékának, az AFRÉKA Alapítvány létrehozójának.
  • A 21. század legsötétebb magyar pillanata
    A rendszerváltást túlélte az ország vérontás nélkül, Gyurcsány Ferenc regnálását már nem. A mai napon, 14 évvel ezelőtt került nyilvánosságra Magyarország modern kori történetének legbotrányosabb beszéde, melyet Gyurcsány Balatonőszödön, az MSZP frakcióülésén mondott el, s melyben miniszterelnökként beismerte, hogy az embereket hazugságokkal megtévesztve tudta megnyerni a 2006-os választásokat. A „hazugságbeszéd” hatására szeptember 18-án országszerte tüntetések kezdődtek, amelyen a résztvevők a miniszterelnök azonnali lemondását követelték. A beszéd nyomán kirobbanó tüntetéshullám 2006. október 23-án csúcsosodott ki, amikor Gyurcsány számos esetben beazonosíthatatlan rendőrei viperákkal és gumilövedékekkel támadtak egy békés demonstráció résztvevőire.
MTI Hírfelhasználó