Tervezik a magyar vidék autósztráda-nagykörútját
Miközben már tervezik az M9-es gyorsforgalmi út Zalaegerszeget elkerülő szakaszát, a további nyomvonalról is zajlanak az egyeztetések. A kormány minap nyilvánosságra hozott versenyképességi programja azzal számol, hogy az út Pécset is érinti majd. Ezzel létrejöhet egy, az országhatárokkal párhuzamos vidéki gyorsforgalmi gyűrű.
2019. március 4. 09:53

A napokban módosították a kivitelező tervezőirodák szerződését, amely az M9-es gyorsforgalmi út Vasvár M8-as autóút és a 8-as főút csomópontja, illetve a Zalaegerszeget az M7-es sztrádához kapcsoló M76-os végpontja közötti szakasz engedélyezési terveinek elkészítéséről szól. A tervezendő 38 kilométer hosszú gyorsforgalmi útszakasz kétszer két forgalmi sávos, az útvonal része a TEN-T európai nemzetközi közlekedési hálózatnak.

Az M9-es autópályát évtizedek óta tervezték, de eddig összesen csak egy mintegy húsz kilométeres szakasza épült meg; az egyik Szekszárdnál indul a 6-os főúttól, és autóútként ér át a Duna fölött mint Szent László híd az alföldi oldalon az 51-es főúthoz – ez lesz a majdani autópálya jobb oldala –, egy másik szakasz a Kaposvárt elkerülő 610-es út, ez is a majdani M9-es út része. Előreláthatóan a Zalaegerszeget elkerülő, az M76-ost folytató rész valósulhat meg először négysávos autóútként. Az új szakasz az M8-asra vezeti majd a forgalmat, amely kétszer egy sávon, a településeket elkerülve éri el az osztrák határt Szentgotthárd mellett. Ez az út már épül, az érintett Vas megyei települések lakóinak közmeghallgatást szerveztek, hogy a türelmüket kérjék a jelentős földmunkák és teherszállítás miatt.

Eközben előkészítik az M9-es további szakaszait, legalábbis ez derült ki a napokban nyilvánosságra hozott, a pénzügyi és az innovációs tárca által jegyzett versenyképességi programból, amelyben a közlekedési fejlesztések közül az M9-es autópálya megépítését emelték ki. A javaslat célja a munkaerő-tartalékokkal és gazdaságfejlesztési kapacitással rendelkező Dél-Dunántúl nyugati határral való közúti közlekedési kapcsolatainak javítása.

Az M9-es autópálya dunántúli nyomvonala, azaz a Kőszeg–Szombathely–Körmend–Zalaegerszeg–Nagykanizsa–Kaposvár–Pécs–Szekszárd útvonal a régió nagyobb városainak biztosítaná a bekapcsolódást a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe. A korábbi M9-es nyomvonalának tervei Pécset nem érintették, ugyanakkor a másfél százezer lakosú, széles felsőoktatási spektrumú megyeszékhely bekötése az egész térség vonzerejét növelné, valamint hozzájárulna a régió humántőke-állományának helyben tartásához.

Az új közlekedési folyosó megteremtésével Dél-Dunántúlon is megvalósulhat az M1-es autópálya hatókörzetében már végbement erős ipari, gazdasági aktivitásnövekedés – áll a dokumentumban.

Az M9-es keleti irányú folytatása még nem végleges. Az országos rendezési tervben a szekszárdi híd felé jelölték ki a nyomvonalat, azonban időközben a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. kiírta a közbeszerzési pályázatot a mohácsi Duna-híd kiviteli terveinek elkészítésére. A hídon keresztül vezet majd a Pécs–Szeged közötti gyorsforgalmi út. Emellett a Tisza-parti városnál találkozik majd a meglévő M5-ös és M43-as sztrádával az M9-es és a ma még csak tervezett Szeged–Debrecen útvonal. A közlekedési kormányzat 2016 őszén jelentette be, hogy négysávos út köti majd össze Debrecent Békéscsabával és Szegeddel.

A kormány azzal indokolta az utak megépítésének szükségességét, hogy az – kapcsolódva a Miskolc–Kassa már épülő útvonalhoz – javítja az ország észak–déli irányú átjárhatóságát mind a személy-, mind az áruforgalomban. Mint ismert, az M30-as (Miskolc–Hidasnémeti) építése már megkezdődött, míg a Kassa felé vezető út a szlovákiai oldalon már elkészült. A Debrecen–Békéscsaba szakaszon belül a Debrecen–Berettyóújfalu (M35-ös) már megépült mintegy harminc kilométeren. Hódmezővásárhely elkerülő szakasza ugyancsak már elkészült, ami az építendő Békéscsaba–Szeged szakaszt rövidíti meg 13 kilométerrel.

Az M9-es a Budapest központú, sugaras gyorsforgalmi úthálózat oldására építendő, gyűrű irányú úthálózati elem. Az M8-as mellett az a gyorsforgalmi út, amely nem a fővárosból indul, hanem az országhatárral párhuzamosan, nagy félkörben karolja át az országot. A sugaras szerkezet azt eredményezi, hogy a Budapest felé vezető utakon és az M0-on manapság számos olyan jármű közlekedik, amelyeknek az úti célja egy fővárostól távoli város vagy körzet. A gyűrű irányú utak ezeknek jelentős időbeli és üzemanyag-megtakarítást jelentenek, miközben a főváros környékének terhelése kisebb lesz.

Magyar Nemzet
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A woke imperializmus meleg fogadtatása
    Ha az embereknek meg lehet tiltani, hogy valakit a számukra ismerős néven említsenek, az arra utal, hogy a woke ideológia terjesztői már nem is palástolják autoriter hajlamaikat. Az ilyen gyakorlat a legrosszabb középkori igazságszolgáltatási szokásokra emlékeztet – írja Frank Füredi.
  • A Parlamentben nyílt meg a Kurultaj
    Több mint 20 nemzet képviselőjének jelenlétében a Parlamentben nyílt meg a Bugacon pénteken kezdődő Kurultaj hagyományőrző rendezvény.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
MTI Hírfelhasználó