Az uniós nagyvállalatok is beszállhatnak az EP-kampányba
Javában zajlik az uniós választási kampány, azonban egyre többször lehet hallani arról, hogy nemcsak pártok vagy pártcsaládok, hanem multinacionális vállalatok is korteskednek. A Bloomberg nemrég a világ legnagyobb autógyárának személyzeti vezetőjét idézte, aki elmondta: egyértelmű iránymutatást fognak közzétenni a dolgozóik körében, hogy kire szavazzanak. A Volkswagen egyébként 480 ezer embert foglalkoztat az Európai Unióban.
2019. február 26. 11:05

A monopolkapitalizmusban a vállalatok akkora hatalomra tesznek szert, hogy lényegében bármit el tudnak érni a nemzetállamok kormányainál – fogalmazott Csath Magdolna egyetemi tanár a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Emlékeztetett: a Bloomberg úgy fogalmazott, hogy a cég beszállt a politikába, és az Európai Uniós politikusok irányába tett első mondatában kifejezte, hogy a jövője az egyesült Európa, és mindenfajta populizmus vagy szeparatizmus árt ennek a jövőképnek.

Ezen nincs mit csodálkozni – reagált a szakértő a Bloomberg oldalán megjelent gondolatokra. Kifejtette: már a washingtoni megállapodásban – amely a kelet-közép-európai nemzetek jövőjébe kívánt beleszólni – is elhangzik, hogy az államoknak ki kellene vonulni a gazdaságból, és annak menedzselését a vállalatokra bíznák. A globális cégek számára előnyt jelent, ha kis számú politikussal kell megállapodni a helyi viszonyokról.

Folytatva a gondolatmenetet, Csath kifejtette: egyszerűbb lenne egy vállalat számára, ha nem kellene Magyarországon, Csehországban vagy Lengyelországban külön-külön megállapodni, hanem elég lenne csak Brüsszellel megegyezni. A cégek érdeke a szabad tőke-, munkaerő- és termékáramlás, ami összhangban van azzal, hogy a szeparált nemzetállamok szerepét csökkentsék; ne szólhassanak bele abba, hogyan működik a globális gazdaság.

Az unióban létezik szervezet, amely a nagyvállalatokat tömöríti, és amelynek a képviselői rendszeresen bejárnak az EU vezetőihez lobbizni – jegyezte meg.

Túl nagyra nőttek a nemzetközi vállalatok? (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

A vállalatok nem azt kapták a migrációs hullámtól, amit vártak

Arra a felvetésre, hogy a nagyvállalatok vajon alkalmaznak-e olyanokat, akik 2015 óta érkeztek az unió területére, Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője azt mondta: a Volkswagen mellett az egész német autóipar nagyon pozitívan nyilatkozott a bevándorlásról 2015-ben, és ők is beleálltak Merkel kampányába. Vállalták, hogy felszívják az unióba áramló munkaerőt.

Ugyanakkor arra számítottak, hogy képzett, németül beszélő emberek érkeznek, amivel eléggé mellélőttek. A német bevándorlási hivatal adatai szerint a migránsok csak néhány százaléka tudott elhelyezkedni, és a nagy részük nem az ipari, hanem a képzettséget nem igénylő szolgáltatási szektorban talált munkát – folytatta.

Az ipari termelésnél érteniük kellene a gyártási mechanizmusokat és a mérnöki tudományokat, valamint a nyelvet is – tette hozzá.

Ismertette: migrációs hullámban Németországba érkezők csak 10 százalék alatti hányada tudja jól beszélni a nyelvet, és – mivel a német nehéz és bonyolult nyelv – irreális elvárás a bevándorlók felé, hogy a határátlépéstől számítva néhány hónapon belül használható nyelvtudással rendelkezzenek, hogy elhelyezkedhessenek például egy nagy autógyárnál.

Csak a képzetlen bevándorlók jelentenek olcsó munkaerőt

A műsorvezető kérdésére, hogy a multinacionális vállalatoknak szüksége van-e a munkaerőre, Csath Magdolna azt felelte: mivel a szervezetek a növekedésre álltak rá, egyre nagyobbak, és egyre kevésbé versenyeznek egymással. Legtöbbjük már nagyobb, mint egy nemzetállam.

A szakértő a Volkswagen és a Microsoft példáját hozta fel, amelynek 2017-es bevétele Csath elmondása szerint a teljes magyar GDP kétszerese, az informatikai cég pedig akkora bevételt könyvelhet el évente, mint Szlovákia teljes bruttó hazai terméke.

A migránsok többsége olcsó, de képzetlen munkaerőt jelent, így nem alkalmazható az autóiparban (Fotó: MTI/EPA/Kay Nietfeld)

Mivel egyre csak növekednek, szükségük van az olcsó munkaerőre. A bevándorlókkal kapcsolatban azonban nagyot tévedtek. Ha el is mennek dolgozni, csak egy ideig szeretnének majd alacsony bérért munkát végezni, ez azonban előbb-utóbb minőségi, kulturális és kommunikációs problémákhoz fog vezetni – mondta.

A minél nagyobb profit iránti vágy hajtja ezeket a vállalatokat, és a növekvő profit növekvő hatalommal is jár – hangsúlyozta.

Az egyetemi tanár felhívta a figyelmet a növekvő robotizáció jelenségére is, amely később a sok motorizáció miatt elküldött, a munkaerőpiacon megjelenő migráns miatt komoly társadalmi feszültségforrás is lehet.

Pont az autógyárak a legbőkezűbb pártfinanszírozók

Mennyire elegáns egy demokráciában az alkalmazottak felé ilyen kéréseket intézni? – vetette fel a műsorban Pócza István.

A cég jól körülírta azt a néhány mainstream pártot, amelyeket szeretné, ha a dolgozói támogatnának a választáson – mondta.

A szakértő szerint rendben van, ha egy vállalat felhívja a dolgozók figyelmét, hogy menjenek el szavazni, hiszen fontos választás következik, és látszik, hogy a migráció kérdése lesz a döntő ügy a szavazásnál, ebben az esetben viszont körülírták azokat a pártokat, amelyek politikája megfelel a cég érdekeinek.

Rámutatott: 2017-ben az autógyártó vállalatok közül a legmagasabb összeget éppen a Volkswagen fizette pártfinanszírozásra, de az elsők között van a Mercedes és a BMW is.

Jól kivehetően a cégeknek van egy Németországon belüli és egy európai szintű törekvésük, amely kevésbé átlátható. A vállalatok sokkal szívesebben mozgatják az európai szálakat, hiszen az kevésbé érthető egy átlag uniós választópolgár számára, hogy mi történik Brüsszelben a lobbitevékenységük során – mondta Pócza.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
  • Orosz forrás: ezres nagyságrendű ukrán veszteség
    Több mint kézezer embert vesztett az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja Szoledar térségében az orosz és a Donyec-medencei szakadár szövetséges erők támadása következtében - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
MTI Hírfelhasználó