Kereszténydemokrácia újratöltve
Bájos, amikor ellenzéki megmondóemberek és politikai outsiderek határozzák meg, mi (nem) a kereszténydemokrácia.
2019. február 23. 14:36

„Mi, szociáldemokraták...” – kezdte beszédét a CDU újdonsült elnöke a párt úgynevezett migrációs workshopján, amelynek az elhibázott bevándorlási politikával való szembenézés, tisztázás lett volna a deklarált célja. Beszédes elszólás, Freud is megirigyelhetné.

 

A 2006 óta a Fidesszel szoros politikai szövetségben működő Kereszténydemokrata Néppártot (KDNP) „igazhitű” bírálói mindeddig azzal támadták, hogy „nem is létezik”, azaz nem tölti be a küldetését, a kereszténydemokrata értékek képviseletét a magyar politikában. Orbán Viktor miniszterelnököt ugyanakkor az „illiberális demokráciára” vonatkozó, nyilvánvalóan protest értelmű 2014-es tusványosi beszédéért állították pellengérre. Emlékezetes: „Az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek.” (Orbán Viktor 2017. április 26-i parlamenti felszólalása). Adódik a logikus következtetés: liberális demokrácia = (igaz) kereszténydemokrácia.

 

Amikor ilyen ideológiailag zavaros okfejtéseket hallunk és olvasunk, érdemes gyanakodni – nehogy lépre menjünk. Még nyilvánvalóbbá vált ez a politikai kakofónia akkor, amikor Orbán Viktor 2018. május 4-i rádióinterjújában nyilvánvalóvá tette: „nem liberális demokráciát építünk, hanem kereszténydemokráciát” – amelyben tehát az emberi méltóság a legfontosabb, a hatalmi ágak szét vannak választva, a szabadság egy feltétlen érték, a családokat támogatják, a globális ideológiákat elvetik, hisznek a nemzet fontosságában, küzdenek a teljes foglalkoztatottságért, fontosnak tartják a nők egyenjogúságát (de nem egyformaságát), és nem akarnak olyan változásokat, amelyek az egyházellenesség és az antiszemitizmus erősödésével járnának az országban.

 

A kereszténydemokrácia melletti elköteleződését a miniszterelnök 2019. február 10-i évértékelőjében is megerősítette Európa legambiciózusabb családvédelmi akciótervével, amely egy már korábban is igen méltányos családpolitikára épült. Ebben még az „igazhitűeknek” is nehéz volt fanyalogni valót találni, így csak a legkeresztényibb skandináv államból, a hetente bérmálkozó Gyurcsány Ferenctől vagy az antiszemita rasszista egyenesgerincű Jobbikkal összebútorozott baloldali pártoktól lehetett szőrmentén olyanokat hallani, hogy ez egy elhibázott, netán egyenesen „náci” lépés volna. És akkor még nem beszéltünk a történelmi egyházak bőséges támogatásáról, a szegénység csökkentése érdekében tett korszakos lépésekről (munkahelyteremtés, ingyenes közétkeztetés, ingyen tankönyvellátás, rezsicsökkentés), a határon túli magyar közösségek megerősítéséről. (Mert, bár erről a balliberálisok mélyen hallgatnak, a kereszténység nemzeti és nemzetek közötti, nem pedig nemzetek fölötti jellegű!)

 

Mindezek után legalábbis nehéz azt vélelmezni, hogy a kereszténydemokrácia eszmeisége a magyar kormánytól idegen volna. Sebaj, az „igazhitűek” azért ilyenkor is megtalálják a napi fanyalogni valót. Magyarország nem vállal szolidaritást a menekültekkel! – harsogják, miközben a valódi menekültek helyben történő segítésére tett igen komoly magyar erőfeszítéseket (Hungary Helps) rendre elhallgatják vagy éppen gyalázzák. A jobboldali média nem elég „keresztény”, nem elég „erkölcsös – panaszolják, mintha nem tudnák, hogy a tömegmédia korában a politika már nem szólhat csak a gyakorló vallásosak és/vagy erkölcsileg feddhetetlenek szűk köréhez. (Ez egyébként egyháztörténetileg éppen a szekták panasza volt a nem eléggé „tiszta”, nem eléggé kizárólagos – azaz a „tökéletesek” szűk körén kívül mindenkit kizáró – „bűnös” Egyházzal szemben). Végül, de nem utolsósorban ne feledkezzünk meg az örökzöld korrupciós témáról sem, ami gyakran azt jelenti, hogy a multinacionális, globális nagytőkével és hazai kiszolgálóival szemben a kormány a magyar vállalkozókat támogatja. (Persze, a valódi korrupciót üldözni kell, ebben nem lehet engedményt tenni!)

 

Skandalum! – skandálják kórusban Európa és a magyar ellenzék nagy „kereszténydemokratái”, akik az Egyház tanításához híven ragaszkodókon kívül gyakorlatilag bárkivel (szocialisták, liberálisok, globalisták) hajlandók összefogni.

 

Tudják: „mi, szociáldemokraták...”

 

hiúz

gondola.hu
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Bajnai Gordonra teszem a tétjeimet
    Soros György erőteljesen befolyásolja, sőt meghatározza azt, hogy ki legyen az ellenzék vezető figurája, egyben Orbán Viktor kihívója 2022-ben.
  • Polgármestert és jövőt választanak Győrben
    – A kabinethez hatékonyan tudom közvetíteni Győr érdekeit, hiszen mások mellett a pénzügyminiszterrel és a belügyminiszterrel is egyeztettem az újfajta gazdasági kihívások és a közbiztonság kérdéseiről, de legfőképp a megoldások lehetőségeiről – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Fidesz-KDNP győri polgármesterjelöltje. Dézsi Csaba András jelezte, ha a ő nyeri meg a választást, akkor a közgyűlésben meglesz a többsége ahhoz, hogy végrehajtsa városépítő programját.
  • Egy vezérlő elvünk van, hogy helyreálljon a normalitás
    Sajnos az Európai Néppártban sokan vannak, akik liberálisabbak akarnak lenni a liberálisoknál is, a néppárt eltolódott balliberális és a bevándorláspárti irányba. A Fidesz azonban keresztény-konzervatív párt marad, nekünk nem a fejléc, nem a házszám a fontos, hanem az értékalapú azonosság és a magyar emberek érdeke – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Varga Judit igazságügyi miniszter.
MTI Hírfelhasználó