Megint Magyarországon próbál vizsgálódni a Velencei Bizottság
Megkérdőjelezhető a Velencei Bizottság delegációjának pártatlansága, amely tegnap érkezett Magyarországra, hogy a közigazgatási bíróságok átalakításáról tájékozódjon. A hatfős küldöttség német tagja ugyanis a szociáldemokrata pártnak köszönheti, hogy hazájában alkotmánybíró lehetett. Az osztrák biztos is politikai kinevezett: Ausztria zöldpárti államfőjének személyes jelöltjeként választották meg az ottani alkotmánybíróság alelnökévé. A Velencei Bizottság titkára pedig az európai szuperállam híve, meggyőződéses föderalista.
2019. február 5. 10:35

Magyarországra érkezett tegnap a Velencei Bizottság delegációja a közigazgatási bíráskodás reformja miatt. A küldöttség két nap alatt az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria, az Igazságügyi Minisztérium, továbbá a szakmai szervezetek, például a rendszerkritikus Országos Bírói Tanács (OBT) vezetői­vel vagy illetékeseivel tárgyal, illetve tárgyalt az átalakításról, de a hivatalos programterv szerint várhatóan kikérik majd a Soros György fizetési listáján szereplő jogvédők véleményét is.

Az OBH tegnap rövid közleményben tájékoztatott arról, hogy Handó Tünde szerint az önálló közigazgatási bírósági struktúra nem veszélyezteti a bírák függetlenségét, sem önkormányzatiságukat, viszont helyreállítja azt a hagyományt, amelyet a kommunizmus szakított meg az igazságszolgáltatásban.

 

Távolról sem elfogulatlan delegáltak akarják mérlegre tenni hazánk jogállamiságát Fotó: Havran Zoltán

Tekintettel azonban arra, hogy kikből áll az Európa Tanács égisze alatt működő testület vizsgálóbizottsága, kevéssé valószínű, hogy bármilyen érvelés meggyőzheti őket a magyar jogállamiság szilárdságáról. A hatból ugyanis legalább három ellenőr függetlensége kérdőjelezhető meg múltjuk, pályafutásuk ismeretében.

Monika Hermanns Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) jelöltjeként vált a szövetségi alkotmánybíróság tagjává 2011-ben, míg Christoph Grabenwarter a zöldpárti osztrák államfő, Alexander Van der Bellen személyes jelöltjeként lehetett Ausztria alkotmánybíróságának alelnöke.

Az SPD vezetője abban az időben Sigmar Gabriel volt, aki gazdasági botrányai mellett azzal vált nevezetessé, hogy a Soros-tervvel összhangban az idegenek szervezett betelepítését és menekültkénti elismerését követelte 2015-ben.

Alexander Van der Bellen is bevándorláspárti politikus, a nyílt társadalom híve, aki elnöki beiktatása után csakhamar a Hofburgban fogadta Soros Györgyöt. Velük ellentétben Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára nem kimondottan egy párthoz vagy politikushoz, mint inkább egy eszméhez kötődik: föderalista, azaz Gyurcsány Ferenchez hasonlóan egy európai szuperállam megvalósításáról álmodik.

E meggyőződését a College of Europe-ban szívta magába, egy olyan, a CEU-hoz hasonlóan posztgraduális képzéssel foglalkozó egyetemen, amelynek végzettjei között számos liberális demokrata politikust találunk, köztük a finn miniszterelnököt, Alexander Stubbot.

Mint emlékezetes, Stubb tavaly Manfred Weber ellenfeleként indult az Európai Néppárt csúcsjelölti pozíciójáért, s egyebek közt azzal kampányolt, hogy „a migrációt nem megállítani szeretné, hanem menedzselni”, illetve hogy megválasztása esetén válaszút elé állítja a Fideszt: Orbán Viktor és pártja vagy hitet tesznek a liberális demokrácia építése mellett, vagy távozniuk kell az uniós pártcsaládból.

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó