Már nem hisznek Sargentininek
A holland parlament bizottsági meghallgatáson és Magyarországon tett kétnapos látogatáson próbál utánajárni annak, hogy mi igaz a Sargentini-jelentésben és az Európai Parlament (EP) szerdai, hazánk jogállamiságáról szóló vitáján elhangzottakból. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az EP az, ami szembemegy a szerződések szövegével, így valójában ellene kellene jogállamisági eljárást indítani.
2019. február 1. 10:01

– A holland parlamentben utána fognak járni a Sargentini-jelentésben szereplő gyanúsítgatásoknak, vádaknak – közölte lapunkkal Marácz László, az Amszterdami Egyetem oktatója szerdán, a magyarországi jogállamiságról kezdeményezett vita után az Európai Parlamentben.

Az adjunktus kifejtette: holland kereszténydemokrata kezdeményezésre, február 14-én fogják megtartani a bizottsági meghallgatást, amelyre felállítanak tudományos, civil társadalmi, valamint általános politikai szekciót is, emellett számos különböző szakértőt is meghívtak.

Az ülést követően kétnapos magyarországi látogatást terveznek, hogy valós képet nyerhessenek hazánkban a jogállamiság, a sajtó és más egyéb, a jelentésben gyaníthatóan túlzóan inkriminált terület helyzetéről.

A zöldpárti képviselőnő által leírtak valóságtartalmát már saját hazájában is megkérdőjelezik Fotó: Európai Parlament

Marácz László hangsúlyozta: a Sargentini-jelentéssel ellentétben meghallgatják a másik felet, a magyar kormányt is. – A zöldpárti képviselőnő neve által fémjelzett dokumentumnál sokkal részletesebb lesz a mostani vizsgálat, hiszen az ellenzéki, valamint a kormánypártok, a kormányzati szereplők, a tudományos élet és a civil társadalom számos szereplőjével is egyeztetni fog a bizottság – húzta alá az európai tanulmányok adjunktusa.

Marácz László elmondta: a holland parlament egész Kelet-Európában tervezi a jogállamiság helyzetének tényszerű vizsgálatát, és a sorozat első elemeként Magyarországot veszik górcső alá. A holland parlament honlapján már szerepel a 14-i bizottsági meghallgatás időpontja és az azt követő, kétnapos magyarországi tényfeltáró látogatás is.

– Az újfent a „jogállamiság-deficit” ürügyén megrendezett EP-vita ismét „méltó módon” mutatta meg, hogy egy alapvetően világnézeti-ideológiai hátterű kritikaáradatot igyekeznek jogi-szakmai köntösbe burkolni a brüsszeli bürokraták – értékelte a Magyar Időknek Szánthó Miklós a szerdai EP-vitát.

Az Alapjogokért Központ igazgatója a vitán elhangzottak kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a közelebbről nem definiált uniós értékek címszava alatt a balliberális oldal igyekszik kisajátítani olyan fogalmakat, mint a demokrácia és a jogállamiság, és ezek alatt saját perverz liberalizmusukat értve vonják kérdőre az általuk renitensnek tartott államokat.

– Úgy gondolják, hogy aki a liberális krédót támadja, az egyben az egész emberiség ellen intéz kihívást, holott a liberalizmus csak egy a sok politikai álláspontból – és azokból is a rosszabbak közé tartozik – tette hozzá.

Szánthó Miklós szerint valójában nem a különféle, mondvacsinált „szakmai ügyek” állnak a Magyarország elleni támadások hátterében, hanem az uniós szervek által favorizált nyílt társadalomra, multikulturalizmusra és bevándorlásra vonatkozó, azokat elutasító magyar álláspont.

– Erre rávilágított az is, hogy a vita során a Magyarországot bíráló felszólalók alapvető ténybeli tévedésekről adtak tanúbizonyságot, kiváltképp akkor, amikor Sargentini és mások is azt követelték, hogy a hazánk ellen folyó, jelenleg a tanács előtt lévő 7-es cikkelyes eljárásba vonják be az Európai Parlamentet – emlékeztetett.

Az uniós szerződések azonban egyértelműen rendelkeznek arról, hogy jelen szakaszban az EP képviselőjének részvétele kizárt: a tanácsban a tagállamok képviselői ülnek, most ők vizsgálják a kérdést. A központ igazgatója szerint az EP bevonása így nemcsak sértené az intézményi egyensúlyt, de valójában azt jelentené, hogy az eljárást elindító EP-t mint ügyészt tanúként is meghallgatnák, ami nyilvánvalóan nonszensz.

– Tehát éppen az EP az, amely szembemegy a szerződések szövegével, így valójában ellene kellene jogállamiság-eljárást indítani – szögezte le Szánthó Miklós.

A Magyar Idők megírta: érdektelenségbe fulladt a Magyarországról szóló szerdai európai parlamenti vita Brüsszelben, csupán harminc képviselő volt kíváncsi a hazánk ellen folytatott támadássorozat újabb epizódjára. A balliberális képviselők a már jól ismert bírálatokat ismételték meg: a CEU „elüldözése”, a sajtószabadság hiánya, a közigazgatási bíróságok felállítása miatti aggodalom, illetve a korrupció. Frans Timmermans közölte, hogy „Magyarországgal szemben érvényesíteni kell a jogainkat”.

Az Európai Bizottság alelnöke elsősorban a Stop, Soros! miatt emelte fel a szavát, ami szerinte súlyosan korlátozza a menedékkérők jogait. Olaf Stuger holland képviselő viszont úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek szobrot kellene emelni, mert megvédi a határokat és a népét.

Európa határait le kell zárni!

Alain Destexhe belga liberális képviselő szerint az európai menekültpolitika megbukott. A politikus az M1 aktuá­lis csatornának adott interjújában kijelentette: Európa határait le kell zárni, és csak azokat fogadni, akik legálisan érkeznek. A brüsszeli regionális parlament képviselője Bevándorlás és integráció. Mielőtt túl késő lenne címmel írt könyvet. Az M1 csatorna műsorában azt is elmondta: eléggé kritikusan szemléli azokat a civil szervezeteket, amelyek manapság az emberi jogok védelmében szólalnak fel. Megjegyezte: teljesen irreálisnak és utópisztikusnak tartja azon elképzeléseket, hogy nyissák meg a határokat.

magyaridok.hu
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó