Üres székek előtt fenyegetőztek
A vitanapot az a Judith Sargentini kezdeményezte, aki az országot elítélő jelentést is elkészítette. A holland zöldpárti képviselőnő ezúttal olyan, szerinte aggasztó magyarországi fejleményekről beszélt, mint a közigazgatási bíróságok létrehozása, a munka törvénykönyvének megváltoztatása és az utcai demonstrációk, ezeket a Brüsszelbe delegált magyar ellenzéki politikusok is osztották. A Fidesz nevében Deutsch Tamás arról beszélt, hogy a balliberálisok azért támadják Magyarországot, mert elutasítja a tömeges bevándorlást.
2019. január 30. 23:59

„A Stop Soros törvény kriminalizálja a menekültügyet, a CEU Amerikában akkreditált programjait el kellett költöztetni Bécsbe, ami példátlan, sajnálatos és szomorú” – mondta az Európai Bizottság alelnöke. Frans Timmermans szerint az elfogadott túlóratörvény miatt óriási tiltakozások voltak Magyarországon, amit szintén ki fog vizsgálni a bizottság.

„A jelentésem megszavazása óta a helyzet csak rosszabb lett Magyarországon, minden oka megvan a magyar embereknek, hogy kimenjenek tüntetni az utcára” – fogalmazott a vitát kezdeményező Judith Sargentini. A holland zöldpárti képviselő szerint Magyarországon büntetik a hajléktalanokat és – ahogy fogalmazott – a rabszolgatörvényt is megszavazták.

Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője szerint a kormány a szovjet blokk egykori legvidámabb barakkját Európa új siralomházává változtatták.

A DK-s Niedermüller Péter szerint Orbán Viktor azért maradt távol a vitától, mert nem mer szembenézni az Európai Parlamenttel.

Morvai Krisztina független EP-képviselő Judith Sargentini figyelmébe ajánlotta a franciaországi rendőri brutalitásokat. Egy fotót felmutatva azt mondta: „az önök kedvenc országában, kedvenc politikusuk, Emmanuel Macron így kezeli a szabadságjogaikat gyakorlókat.”

A fidesz EP-képviselője kijelentette: ez az egész egy ürügy, egyértelműen látszik, hogy az EP balliberális többsége azért támadja Magyarországot, mert az elutasítja a tömeges bevándorlást. Deutsch Tamás úgy fogalmazott, „kampány ide vagy oda, a magyar kormány kitart álláspontja mellett.”

A fideszes Gál Kinga szerint ez a vita csupán lenyomata a Magyarországon zajló frusztrált ellenzéki performansznak, amely a szélsőjobbtól a szocialistákig mindenkit magába foglal, mégis egyre fogyatkozó támogatottságú.

A magyar kérdés EP-tárgyalásának oka a választási kampány

A választási kampány miatt vette újból napirendre az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén a magyar kérdést – jelentette ki Deutsch Tamás fideszes képviselő a vitában.

Az Európai Bizottság osztja a jogállamiság, az emberi jogok, illetve a korrupció magyarországi helyzetével kapcsolatos aggályok nagy részét – jelentette ki a Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke a legfrissebb magyar fejleményekről szóló szerdai európai parlamenti (EP-) vitán. Deutsch Tamás fideszes képviselő szerint azonban a téma újbóli napirendre vétele pusztán ürügy, a valódi ok a választási kampány.

A brüsszeli plenáris ülésen Frans Timmermans üdvözölte a kérdés napirendre vételét, s rámutatott, hogy Magyarország önként, szuverén döntés útján vált az Európai Unió tagjává.

A csatlakozással minden ország vállalja a közösségi szabályok betartását, az Európai Bizottság feladata pedig annak vizsgálata, hogy megfelelően eleget tesznek-e ennek – mondta.

„Nem arról van szó, hogy harcot folytatunk egy tagállam ellen, amely nem akar migránsokat befogadni, pusztán azon kötelezettségek betartásáról van szó, amelyeket Magyarország maga vállalt. Pontosan úgy járunk el, mint minden más ország esetében, se többről, se kevesebbről nincs szó” – fogalmazott.

Timmermans érintette a Közép-európai Egyetem (CEU) részleges Bécsbe költözését, mondván, „példátlan, sajnálatos és szomorú, hogy egy felsőoktatási intézmény arra kényszerül, hogy elhagyjon egy uniós tagállamot”.

Elmondta továbbá, a bizottság vizsgálja, hogy összhangban van-e az uniós joggal a munka törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságok felállítása.

Melania Ciot, az EU soros elnökségét betöltő Románia európai ügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek védeniük kell a közös értékeket, a jogállamiságot, a szabadságjogokat, a demokráciát és az egyenlőséget, amelyek sarokkövei a közösségnek.

Ezután Deutsch Tamás fideszes képviselő szólalt fel, aki szerint „a magyar kérdés újbóli napirendre vétele pusztán ürügy, a valódi ok a választási kampány, ezért indított a testület balliberális többsége újra támadást a magyar emberek ellen”.

Az EP-képviselők indulata Magyarországgal szemben abban gyökerezik, hogy van egy, az európai emberek életét évtizedekre meghatározó sorskérdés, amiben a magyarok elsöprő többsége, párthovatartozástól függetlenül egészen mást akar. Ez a kérdés a bevándorlás ügye – emelte ki.

Párttársa, Gál Kinga szerint a vádak mindegyike nevetséges és mellőzi a tényeket, s ha egyelő mércével mérnének, akkor sok más tagállam ellen is eljárás indulna.

Anders Primdahl Vistisen, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja szintén kettős mércét emlegetett „az európai establishment részéről a magyar és a lengyel kormánnyal szembeni támadások” kapcsán.

Josef Weidenholzer, a szociáldemokrata képviselőcsoport alelnöke úgy vélekedett, hogy Magyarország egyre inkább csak „látszatdemokrácia”, a kormány pedig semmibe veszi az Európai Parlamentet, távol maradt a mostani vitától is, nem akarja figyelembe venni „európai barátai” álláspontját.

A magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentini ismét arról beszélt, hogy mihamarabb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban, az ország ugyanis „sodródik a tekintélyelvűség útján”.

„A bátor magyar tüntetők és a nemzetközi megfigyelők ezzel tisztában vannak, és ideje, hogy a tanács is felismerje ennek a fontosságát. A társországok tétlensége arra bátorítja Orbánt, hogy folytassa antidemokratikus útját” – fogalmazott.

Balczó Zoltán jobbikos képviselő aláhúzta: „Orbán Viktor miniszterelnök rendszere a hűbéri láncolatra és a korrupcióra épül, fokozatosan lebontja a jogállamot és kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból”.

Az MSZP-s Szanyi Tibor pedig kijelentette, hogy a kormány „a szovjet blokk legvidámabb barakkját Európa új siralomházává alakította”, és közölte, „az egyetlen jó hír, hogy a nemzeti demokratikus ellenállás fokozódik”.

Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa kijelentette, hogy Orbán Viktor megfutamodott a vitától, bár nem is lett volna mit mondania az elmúlt kilenc év kormányzása után, amelynek során folyamatosan aláásták az állampolgárok alapszerződésekbe foglalt jogait.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője aláhúzta: „Orbán távolléte a bizonyítéka annak, hogy fél a demokráciától, a vitától, s ezért számolta fel a független médiát és igazságszolgáltatást is, ezért akarja ellehetetleníteni a civil szervezeteket”.

Morvai Krisztina független EP-képviselő a jelenlévők alacsony számán élcelődött, és hangsúlyozta, „senkit nem érdekel már Sargentini szerencsétlenkedése”, miután láthatóan „elbukott a támadása Magyarország ellen”.

Tőkés László szerint ezt az egészet csak a zöldek és cinkosaik kényszerítették ki, meg akarják bélyegezni Magyarországot.

Néhány nem magyar képviselő megvédte Orbánékat, álhíreket emlegetett, partalan vitákról beszélt, Olaf Stuger holland szabadságpárti politikus szerint pedig egyenesen szobrot érdemelne a magyar miniszterelnök a migráció elleni harca miatt.

A vita végén újra szót kért Timmermans hangsúlyozva, nem arról van szó, hogy az EP támadná Magyarországot. "Senki nem kényszerítette Magyarországot arra, hogy az EU tagjává váljon. Sok előnyt tapasztalt azzal, hogy taggá vált. De nem csak jogok vannak, hanem kötelezettségek is" - jelentette ki. Szerinte az EU-nak igenis joga van számon kérni tagjain a demokratikus normákat.

Az ülésteremben valóban sok volt az üres padsor, a képviselőknek mindössze töredéke vett részt a vitán.

A vitát a zöldpárti frakció kezdeményezte még előző hónapban a magyar helyzetre, a tüntetésekre, a munka törvénykönyvének módosítására, a közigazgatási bíróságok létrehozására tekintettel. Az EP házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Konferenciája pedig többek meglepetésére napirendre tűzte a kérdést, de állásfoglalásról ezúttal nem fognak szavazni a képviselők.

Deutsch Tamás: az érintettek nem tiltakoztak Soros lobbiszervezetének listakészítése ellen

Egyetlen érintett sem tiltakozott, amikor Soros György egyik erős „lobbiszervezete” listát készített a „megbízható sorosista EP-képviselőkről” – mondta Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő Brüsszelben szerdán, újságírói kérdésre válaszolva.

A Magyarországgal foglalkozó sokadik vitát követően világossá kell tenni, hogy az Európai Parlamentnek nincs semmi joga politikai vitát folytatni egy európai uniós tagállammal – közölte a politikus.

A képviselő a magyarországi helyzetről szóló európai parlamenti vita után azt mondta magyar újságíróknak, hogy az EP bevándorláspárti többsége még mindig felhatalmazva érzi magát egy szuverén országgal kapcsolatos politikai vitára.

A magyar kérdés újbóli napirendre vétele csak ürügy, azért került elő újra, mert a zajló európai parlamenti kampányban „elvtársi segélyt” akart adni az EP balliberális, bevándorláspárti többsége a szintén markáns bevándorláspárti magyar ellenzéknek – közölte Deutsch Tamás.

Véleménye szerint a vita „tőről metszett” politikai összecsapás volt az EP bevándorláspárti többsége és az EP-ben jelenleg kisebbségben lévő, a bevándorlást elutasító politikai erői között.

Elhangzottak szemenszedett hazugságok, és olyan állítások, amelyek tagadták a valóságot – mondta.

„Az ami már hosszú idő óta zajlik az Európai Parlamentben, nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy gyakorlattá vált a közép- és kelet-európai országok lenézése” – fogalmazott a képviselő.

Deutsch Tamás összeférhetetlennek nevezte, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, megválasztott európai szocialista csúcsjelöltként, „visszaélve” bizottsági pozíciójával, egy „néppárti uniós tagállammal” folytat vitát az EP-ben.

hirado.hu - MTI - M1
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
MTI Hírfelhasználó