Magyarország egy teljes évig finanszírozza három szíriai kórház működését
Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a Karmelita kolostorban fogadta Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nunciust, akinek átadta a magyar kormány szíriai humanitárius segítségnyújtásáról szóló okiratot – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedd délután.
2019. január 22. 18:18

A megbeszélésen részt vett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára, Michael August Blume, budapesti apostoli nuncius és Giampaolo Silvestri, a kedvezményezett AVSI Alapítvány főtitkára is.

Orbán Viktor elmondta, Magyarország elkötelezett a Közel-Keleten szükséget szenvedő közösségek és családok megsegítésében, és szeretne hozzájárulni a háború okozta humanitárius katasztrófa enyhítéséhez. Emlékeztetett: hazánk határozott álláspontja továbbra is az, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol baj van.

Szolidaritása jegyében ezért Magyarország kormánya – A Hungary Helps program keretében – 505 millió forint támogatást nyújt a Nyitott kórházak szíriai humanitárius kezdeményezést megvalósító olasz AVSI Alapítvány számára az aleppói Szent Lajos Kórház, a damaszkuszi francia kórház és a szintén a szír fővárosban lévő olasz kórház egyéves működésének biztosítására.

Mario Zenari bíboros a megbeszélésen felidézte a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hétfőn tartott előadásában is ismertetett tényeket: a szíriai erőszak elsősorban a kisebbségeket, leginkább a keresztényeket sújtotta, és közülük is a legvédtelenebbek, a nők és a gyermekek szenvedtek a legtöbbet. A lakóházak nagy része megsérült, minden harmadik iskolát lerombolták.

A kórházak fele elpusztult vagy használhatatlanná vált. Elmondta, a nemzetközi támogatással a helyi keresztény egyházak által működtetett kórházak nemcsak keresztény betegeket gyógyítanak, a muzulmánok pedig sokszor a kórházban csodálkoznak rá, hogy azoktól kapnak segítséget, akiket hitetleneknek tartanak. Ezek az egészségügyi központok tehát a megbékélést, társadalmi összetartást is szolgálják – hangoztatta Mario Zenari.

Orbán Viktor miniszterelnök és Mario Zenari nuncius (k) a miniszterelnök hivatalában, a Karmelita kolostorban Budapesten 2019. január 22-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Orbán Viktor miniszterelnök és Mario Zenari nuncius (k) a miniszterelnök hivatalában, a Karmelita kolostorban Budapesten 2019. január 22-én. Mellettük Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (j3) és Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
  • Több mint hatszáz dzsihadistát tartanak megfigyelés alatt Belgiumban
    Több mint hatszáz, Belgiumban élő dzsihadista és szélsőséges csoportok számos tagja szerepel a terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) adatbázisában – jelentette hétfőn a La Libre Belgique című belga napilap, amely beszámolt arról is, hogy hétfőn folytatódik a 2016-os brüsszeli terrortámadások vádlottjainak pere.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
MTI Hírfelhasználó