Az ellenzék nagy része antidemokratikus
Az ellenzék nagy része nem csupán intellektuálisan szerény képességű, hanem a demokrácia alapértékeit sem tiszteli és végtelenül antidemokratikus – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV-nek adott nyilatkozatában.
2018. december 31. 18:21

Gulyás Gergely kifejtette, a demokratikus döntéshozatalban az országgyűlési többség fogad el törvényeket, ennek az ellehetetlenítése a képviseleti demokrácia működése elleni támadás. A tárcavezető szerint ez történt a parlament utolsó idei ülésén, az ellenzéki képviselők köztévénél tartott fellépése pedig jogellenes volt.

Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, amennyiben a köztévé követett el hibát, akkor legfeljebb annyit, hogy egyáltalán beengedte épületébe a tiltakozó ellenzéki képviselőket. A képviselők jogállásáról szóló törvény ugyanis tiltja a közintézmény működésének megzavarását, az ott megjelent képviselők azonban bevallottan a televízió rendes működésnek megzavarását, egy petíció beolvasását szerették volna elérni – mondta.

A Miniszterelnökség vezetője az év végi tiltakozásokról szólva úgy fogalmazott, egy tízmilliós országban nem teljesítmény azt elérni, hogy néhány ezer ember radikalizálódjon és szívből utálja a kormányt. Szerinte az ellenzék a „kemény magnak politizál”, ami kizárja a többségi támogatást. Gulyás Gergely egyaránt lehetségesnek nevezte, hogy a tüntetések januárban, februárban, vagy a májusi EP-választás után érnek véget, de szerinte azok tömegtámogatásra aligha fognak szert tenni.

A tárcavezető hozzátette még, a tiltakozók állításával ellentétben nincs „rabszolgatörvény”, tehát nem is kell semmit módosítani.

A túlóra-szabályozás önkéntességen alapul, ezért a „rabszolgaság” nettó butaság, a törvény csak ürügy volt a tiltakozásokhoz – fejtette ki.

Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy „Nagy Imrével semmi baj nincs”, az őt ábrázoló szobrot azért szállították el a Kossuth tér mellől, mert az Országgyűlés célja, hogy helyreállítsa a kommunista diktatúra és a náci megszállás előtti szép műalkotásokat. Kijelentette, nem új szobrot állítanak, hanem az eredeti állapotot rekonstruálják, a terület ugyanis kifejezetten a vörös terror áldozatainak emlékére kapta a Vértanúk tere nevet.

„A Horthy-korszakot kár mániákusan felemlegetni”, mert akkor egész más volt a helyzet – fogalmazott a kormányfő Budai Várba költözésére vonatkozó kérdésekre. Ezzel összefüggésben megjegyezte, miniszterként a tárca Kossuth téri épületében marad, mivel több száz kollégájának nem lett volna helye a karmelita kolostorban.

A Miniszterelnökség vezetője közölte, elégedettséggel töltené el, ha a jövő évi EP-választás után továbbra is a Fidesz lenne a legerősebb tagpártja az Európai Néppártnak. Megjegyezte, az egész Európában arányos választási rendszerben az Európai Néppárt közel ötven tagszervezetéből senki nem kapott olyan választói támogatást – 56, illetve 52 százalékot – mint a Fidesz a legutóbbi két EP-választáson.

MTI
  • Orbán: magyarnak lenni jó!
    Magyarnak lenni jó, a magyarság "egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének vasárnapi ünnepélyes átadóján, ahol arról is beszélt: a kormányoldal április 3-án megkapta a felhatalmazást, hogy teljes egészében megvalósítsa a Liget Budapest Projektet.
  • Az Európai Unióban csak a magyarokat védi rezsicsökkentés
    Miközben számos uniós tagállamban brutális mértékben drágultak a rezsiköltségek az elmúlt egy évben, hazánkon kívül sehol nincs hatályban a rezsicsökkentéshez hasonló átfogó intézkedés a lakosság terheinek mérséklésére. Több országban megduplázódott a földgáz vagy az áram ára, de arra is van példa, hogy a korábbinál négyszer-ötször kell többet fizetni ezekért a tételekért – olvasható az Origó.hu cikkében.
  • Brüsszelben fordítva ülnek a lovon
    A brüsszeli olajembargó gazdasági következményei a tagországok egy részét, köztük Magyarországot sújtanák.
MTI Hírfelhasználó