Visszafogott volt a rendőri válasz a támadásokhoz képest
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint rendkívül visszafogott volt a rendőri válasz az országban múlt szerda este óta tartó tüntetésekre ahhoz képest, ahogy parlamenti képviselők és politikai aktivisták "megtámadták" a rendőröket és a közintézményeket.
2018. december 20. 00:09

A Párizsban tartózkodó Kovács Zoltán szerdán az MTI-nek telefonon elmondta: háttérbeszélgetést tartottak újságíróknak Takács Szabolccsal, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárával, az elmúlt napok magyarországi történéseinek kontextusáról beszéltek. Szavai szerint azokat a megmozdulásokat, amelyek mögött "nyilvánvalóan a parlamenti ellenzék képviselői, politikai aktivisták" állnak, a nyugat-európai média megpróbálta úgy bemutatni, mintha "valami egészen más történne az országban".

Azt mondták - számolt be a háttérbeszélgetésen adott tájékoztatásukról -, hogy ez politikai akció, amely mögött nemcsak az ellenzék, hanem olyan aktivisták vagy nem kormányzati szervezetek állnak, akik és amelyek "egyértelműen a Soros-féle hálózathoz" kapcsolódnak.

Hangsúlyozta: azokkal a képekkel szemben, amelyeket a nyugat-európai média próbált sugallni az elmúlt napokban - hogy rendőri erőszak és túlkapások történtek -, valójában ez "rendkívül visszafogott válasz volt" ahhoz képest, ahogy parlamenti képviselők és politikai aktivisták "megtámadták" a rendőröket és a közintézményeket.

Véleménye szerint a kettős mérce tipikus esetét lehet felfedezni ezeknek az eseményeknek a megítélésében. Példaként említette, hogy a tüntetéseknél "állítólag" a munka törvénykönyvének módosításáról van szó, és Judith Sargentini holland zöldpárti európai parlamenti képviselő emberi jogi kérdésekről beszélt az elmúlt napokban, miközben ismereteik szerint Hollandiában a túlórák száma az európai maximum, 416 óra, amely 16 órával több, mint amennyit az új magyar rendelkezés lehetővé tesz.

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára ugyancsak telefonon az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt: nyolc éve tart a "szisztematikus imázsrombolás" Magyarországgal kapcsolatban, ennek legfőbb példája a Sargentini-jelentés, az annak alapján elfogadott határozat és az azt követő események.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány tudatos lépéseket tett az EU gazdasági jogszabályainak betartására, ennek eredményeként került ki az ország a túlzottdeficit-eljárás alól, és azóta is jelentős gazdasági növekedést mutat, míg több uniós tagállamnak "büntetlenül" lehet 3 százalék fölötti költségvetési deficitje. Hozzáfűzte: több tagállam van, amely ellen több kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, mint Magyarország ellen.

Kiemelte: szeretnék eloszlatni azt a képzetet Franciaországban is, hogy a magyar kormány EU-ellenes lenne. Mint mondta, a magyar emberek az unió átlagánál jobban támogatják az EU-t, "és ezzel a kormány is így van". Úgy folytatta: ami ellen harcolnak, az a kettős mércét alkalmazó Európai Bizottság és a föderalista brüsszeli elit, amely "megbélyegez" bizonyos, a brüsszeli fősodortól eltérően ténykedő országokat. Ez szerinte leginkább azért van, mert Magyarország 2015 óta egyértelműen kinyilvánítja, hogy nem akar bevándorlóországgá válni, és elutasítja a kötelező betelepítési kvótákat.

Takács Szabolcs kitért arra is, hogy találkozott Nathalie Loiseau francia Európa-ügyi miniszterrel és és Clement Beaune-nal, az elnök EU-ügyi főtanácsadójával, akivel a francia és magyar közös érdekek megerősítéséről tárgyalt. Ezek közé tartozik - mondta -, hogy erősítsék az EU védelmi kapacitását, és ennek keretében került sor katonai beszerzésekre magyar részről.

Jelezte, az új költségvetési ciklussal kapcsolatban egyetértettek az agrár- és vidékfejlesztési támogatások szinten tartásában, a nukleáris energia melletti kiállásban és a hatósági árak szabályozásának lehetőségében. Azt javasolta, hogy az európai parlamenti választási kampány idején is működjenek együtt ezekben az ügyekben.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Újabb hírhamisítási botrányba futhatott bele az MSZP
    Egyre több jel mutat arra, hogy az MSZP pártközpontjából irányított Hírklikk.hu hamis híreket jelentetett meg, ismét a járványhelyzettel összefüggésben. Ezúttal egy Németh Károly nevű férfi állt elő azzal a mesével, hogy az általa képviselt cég importál Kínából egy olyan, koronavírustesztek elvégzésére alkalmas gépet, amely a piacon kapható eszközökhöz képest feltűnően olcsó és kiemelkedően hatékony, ám a kormányzat nem élt a lehetőséggel, mert nem tudott volna „saját zsebre is dolgozni”. Németh Károly az interjúban több olyan szakembert is megnevezett, akikkel a berendezésről tárgyalt, például Merkely Bélát, Müller Cecíliát, Jakab Ferencet és Szlávik Jánost. Eddig az érintettek tagadták lapunknak, hogy valaha is találkoztak volna Németh-tel. Az MSZP ismét politikai haszonszerzésre használj a koronavírust.
  • II. menet – Szakács és Ungváry visszatért a szorítóba
    Akiket idéznek és akiket nem. Valóban minden az idézettségen múlik?
  • Működött a Fidesz ultimátuma Lánchíd-ügyben
    Karácsony Gergely bejelentette: akár napokon belül elkezdődhet a Lánchíd felújításához szükséges tenderek kiírása. A baloldali főpolgármester ATV-ben tett nyilatkozata azután került adásba, hogy Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója arra figyelmeztetett: a kormánypártok arra kérik a kormányt, vegye kézbe a Lánchíd felújítását, ha rövid időn belül nem lép a főváros.
MTI Hírfelhasználó