Kormányellenes csoport a tudományos akadémián
Többtucatnyi ember próbál kormányellenes hangulatot kelteni a Magyar Tudományos Akadémián – értesült a Magyar Idők megbízható forrásból. Az akadémiai munkatárs hangsúlyozta: struktúraváltoztatásra van szükség. A tudományos kutatás finanszírozása különböző modellek alapján működik az egyes országokban, s még Nyugat-Európában sem egyedül az állam biztosítja a forrásokat, több helyen nem az intézetet, hanem a kutatói kiválóságot támogatják.
2018. december 10. 18:01

– A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlésen félreértések és tudatos félreértelmezések nyomán alakult ki az a félelem, hogy a kormányzat háttérbe akarja szorítani az alapkutatást és csökkenteni próbálja egy tudományos testület autonómiáját. Arról van szó, hogy több pénz lesz, a forrásokat pedig jobban kell felhasználni, struktúraváltoztatásra van szükség – közölte lapunkkal egy akadémikus.

Szavai szerint egy nagyjából 30 fős csoport próbál kormányellenes hangulatot kelteni a tudományos testületben, azt hangoztatva, hogy el akarják venni az MTA forrásait, holott – ahogy fogalmazott – ennek ellenkezőjéről van szó. – Emiatt a múlt heti közgyűlésen nem is lehetett érdemi anyagot megvitatni – mutatott rá az akadémikus. Nyomatékosította: a szabályozás az akadémia testületét semmilyen módon nem befolyásolja, mindössze a kutatóintézeti hálózatot érinti.

Mint arról beszámoltunk, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a múlt heti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a kormány biztosítani fogja a kutatóintézetekben dolgozók bérét mindaddig, amíg az új struktúra a tervek szerint jövő áprilisra létrejön, a működési költségeket pedig az Akadémia biztosítja.

A tárcavezető kiemelte: a jövő év elején kiírják az új pályázatokat a kutatócsoportok finanszírozására, és ezek az innová­ciós ökoszisztéma valamennyi szereplője számára elérhetővé válnak. – Az Akadémia költségvetése 64 milliárd forint, ebből mindössze 17 milliárd a kutatás egy bizonyos támogatása, az Akadémián megvannak a források a dologi költségek fedezésére a következő néhány hónapra – fogalmazott akkor a miniszter, aki arra is kitért: az intézet helyett a kiváló kutatók finanszírozására helyeznék a hangsúlyt. Palkovics azt is közölte: az MTA múlt heti közgyűlésén azért nem vett részt, mert a testület elé olyan anyagok kerültek, amelyek méltatlanok a szervezethez.

Az intézmény költségvetése 64 milliárd forint, minden dologi kiadásra van forrásuk Fotó: Katona Vanda

A tudományos kutatás finanszírozása különböző modellek alapján működik az egyes országokban, s az állam sokszor nem egyedül biztosítja a forrásokat. A müncheni központú Max Planck intézet magánjogi szervezet. Annak ellenére, hogy a német szakpolitika egyre inkább áttér az úgynevezett alacsony bizalmi modellre, amelyben a forrásokat kizárólag programalapon helyezik ki, a Max Planck-modellben a források allokációja még a tudományba vetett mély bizalmon alapszik, a kutatóknak az összes szükséges forrást nyugdíjazásig biztosítják.

Az intézet irányításában fontos szerepet játszó tudományos tanácsadó testületek minden kutató munkáját kétévente felülvizsgálják, ez pedig komolyan befolyásolja a rendelkezésre álló forrásokat. A szintén müncheni Fraunhofer Társaság bevételeinek harmada származik közforrásokból, az izraeli Israel Science Foundation (ISF) a pályázatokat a tudományos kiválóság alapján bírálja.

A kutatási ösztöndíjak maximum öt évre szólnak, az ISF igazgatója pedig egy tízfős tanácsnak felel, amelyben megtalálhatók a kormányzat képviselői is. Az Osztrák Támogatási Ügynökség által kezelt projektfinanszírozások több mint felét ipari kutatások kapják. Az Osztrák Technológiai Intézmény pedig 51 százalékban kormányzati tulajdonoban van, finanszírozásának fajsúlyos része kutatási szerződésekből áll össze.

magyaridok.hu
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó