Kizárták az ülésről a lókupecező jobbikost
Orbán Viktor válaszolt a színvonaltalan baloldali kérdésekre
Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menekültstátuszáról és a devizahitelesek megsegítéséről kérdezte az ellenzék a kormányfőt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések órájában.
2018. november 26. 22:05

„A magyar hatóságok szabályosan jártak el, Macedónia Magyarország szövetségese, és az is marad, Magyarország támogatja Szkopje EU- és NATO-tagságát. Hozzátette: Macedónia fontos szerepet játszott a migránsok megállításában, lezárta az útvonalukat és kerítést is épített, az akkori macedón miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit pedig ezért kórusban támadták a Soros-féle világhálózat vezetésével. Macedónia ugyanolyan nyomás alatt állt, mint Magyarország, hogy engedje be a migránsokat, de kitartott, és ezzel segített Magyarországnak is, hogy megvédhesse magát” – mondta a szocialisták szónokának adott válaszában Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben.

Harangozó Tamás a Gruevszki-ügyről kérdezte a miniszterelnököt, arra várva választ, hogy „melyik teória az igaz”, ki döntött. Egy felvetés szerint Moszkva kérésére a külügy intézte az ügyet, egy másik lehetőség szerint pedig Orbán Viktor döntött – mondta. Azt kérdezte, fenntartja-e a kormány Macedónia EU- és NATO-csatlakozási törekvéseinek támogatását.

A magyar kormányfő kitért a mostani macedón helyzetre, s közölte: az országban politikai játszmák zajlanak, amelyekben az igazságszolgáltatás is részt vesz, ezekbe a játszmákba Magyarország nem fog beavatkozni, véleményt sem mond róla.

Ám „biztosítjuk a tisztességes eljárás lehetőségét Magyarország területén mindenkinek. Büntetlenséget senkinek nem adhatunk, de tisztességes eljárást igen”, ez esetben ez a tisztességes menekültügyi eljárást jelentette – fogalmazott. Válaszát azzal zárta, hogy Magyarország szövetségesei mindenhol, de különösen a Balkánon, számíthatnak Budapestre.

Harangozó Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy Macedónia biztonságos származási ország, ahogyan Montenegró és Szerbia is, amelyeken keresztül Gruevszki érkezett.

Orbán Viktor erre azt mondta: a menekültügyi eljárást nem a kormány folytatja le, hanem külön hatóság, és minden menekültügyi döntés mentes a politikai befolyástól, kizárólag jogi mérlegelésen nyugszik.

Embercsepészezett a DK-s felszólaló

Vadai Ágnes (DK) szintén a Gruevszki-ügyről beszélt, úgy fogalmazva: a miniszterelnök egy embercsempész. Szavai szerint Gruevszki illegális migránsként lépte át a magyar határt. „Soros György megbízatására állt embercsempésznek vagy esetleg más okból? (…) Hogyan fizet egy saját népe elől menekülő miniszterelnök? (…) Esetleg Putyin gazda adta parancsba, hogy be kell fogadni macedón szárnysegédjét?” – sorolta kérdéseit a kormányfőhöz.

Orbán Viktor reagálásában megismételte: a magyar hatóságok az ügyben a jogszabályok keretei között szabályosan jártak el.

Viszonválaszt Arató Gergely (DK) mondott, aki azt a kérdést is feltette, hogy „a kormány miért vett részt egy elítélt bűnöző Magyarországra szöktetésében”.

A kormányfő visszautasította, hogy törvénytelenséggel vádolják a magyar állam bármely szervét vagy tisztségviselőjét. „Azok az emberek támadják most (…) a kormányt, akik a bevándorlás pártján álltak mindig is” – mondta, hozzátéve: „önöknek a bevándorlás megakadályozásában segítséget nyújtó macedón miniszterelnöknek nyújtott tisztességes eljárás sok, ellenben Ahmed H.-nak szívesen nyújtanak – a volt igazságügy-miniszterükön keresztül – jogi segítséget”.

Az LMP a devizahitelesekről kérdezett

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy a devizahitel-válság hosszú évek óta zajlik, több mint egymillió családot érint a probléma. Jelezte, az LMP kidolgozott egy adósmentő csomagot. Azt kérdezte, tervezi-e a kormány, hogy segítséget nyújt azoknak a devizahiteleseknek, akik áldozatul estek a bankok profitéhségének.

Orbán Viktor miniszterelnök azt válaszolta: a devizahiteles csapdahelyzetet a szocialisták idézték elő, amit nem lehet meg nem történtté tenni, de segítséget tudnak adni. Ilyen volt a forintosítás, az árfolyamgát bevezetése, a végtörlesztés, a Nemzeti Eszközkezelő felállítása, most pedig törvényt javasolnak arról, hogy akiket a bankok kisemmiztek, visszavásárolhassák az eszközkezelőtől a lakásukat. Megjegyezte továbbá, hogy az LMP nem szavazta meg sem az eszközkezelő létrehozását, sem a végtörlesztést, sem pedig a csok bevezetését.

Amikor a migránsokat támogatják, valójában a terroristákat támogatják

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt kérdezte a kormányfőtől, hogy miért „terroristák, bűnözők, tolvajok, azeri baltás gyilkosok a szövetségesei, miért ezekkel akar együtt élni”. „Nem szégyelli magát, hogy Magyarországot a bűnözők és a terroristák lerakatává tette?” – fogalmazta meg kérdését. Szerinte egyébként Orbán Viktor beavatkozik Macedónia szuverenitásába, miután nem hajlandó kiadni Szkopjénak Nikola Gruevszkit.

Orbán Viktor azt felelte: a kiadatási kérelem ügyében a bíróságok fogják lefolytatni az eljárást. Megismételte, hogy a magyar hatóságok a jogszabályok szerint jártak el minden tekintetben. Azt is mondta a Párbeszédről, hogy bevándorláspárti pártkért „egyfolytában a migránsok beengedése mellett érvel”, és amikor a migránsokat támogatja, valójában a terroristákat támogatja.

Megvonták a szót a Jobbik képviselőjétől

Jakab Péternek, a Jobbik felszólalójának mondandójának nagyobbik része gyakorlatilag a miniszterelnöknek szánt szidalmazásból állt, többek között azt kérdezte: mikor koronázzák meg Orbán Viktort a Duna jegén?

A miniszterelnök erre röviden felelt: a magyar alkotmány tiltja ezt.

Jakab Pétert személyeskedés miatt figyelmeztette az ülésen elnöklő Latorcai János, aki végül meg is vonta a szót a magából kivetkőzött jobbikos képviselőtől, amikor „lókupecnek„ nevezte a kormányfőt.

Orbán Viktor erre vonatkozó válaszában felhívta Jakab Péter figyelmét, hogy a lókupecek vele ellentétben értenek a lovakhoz.

„A kérdést úgy kell feltenni, mihez kell értenie egy vezetőnek? A válasz az, hogy a vezetéshez, és, hogy ez sikerült-e, azt majd eldöntik a választók” – zárta szavait Orbán Viktor.

A Fidesz a Szeviép-ügyről

Vitányi István (Fidesz) arról beszélt, hogy az elmúlt években már megszokhatták, sorra buknak ki a szocialista városvezetéshez köthető csontvázak Szegeden. Felidézte többek között a VIP-parkolóbérletek körüli "mutyizást", majd kitért a Szeviép-ügyre. A szociálliberális városvezetés - élén Botka Lászlóval -, szándékos, vagy gondatlan hozzáállásának köszönhetően szervezett bűnözői körök vették át Szeged irányítását - mondta.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára kiemelte: az MSZP már több évtizede bizonyítja, hogy a hazugságok és a korrupció irányítja őket, most az egyetlen befolyásuk alatt maradt városon, Szeged nyakán élősködnek. Kitért arra, hogy a Szeviép Zrt. egykori vezetőit a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkentést eredményező csődbűntettben mondták ki bűnösnek.

Hozzátette: bár Botka László több ízben is tagadta, hogy az önkormányzat szerződést kötött volna, a közbeszerzési értesítő áttekintése után kiderülhet, ez nincs így. Az egykor jól menő építőipari vállalkozásból "a szocialisták egyszerűen kilopták a pénzt", ezzel tönkretettek 500 szegedi és Szeged környéki kisvállalkozást, akiket a mostani kormány kártalanít - közölte az államtitkár.


A Jobbik a kormányfőt kérdezte

Jakab Péter (Jobbik) azzal kezdte felszólalását, hogy "ahogy járja a vidéket, sokakat aggaszt a Duna alacsony vízállása, mert még könnyen befagy, és a Viktor megkoronáztatja magát." Az elnöklő Latorcai János ekkor figyelmeztette szavai miatt a képviselőt.

Ezt követően a jobbikos politikus Szent István király intelmeit idézte, és azt mondta: a kormányfő apja, veje, rokonsága sorra nyeri a milliárdos megrendeléseket, a népet eközben éhbérért dolgoztatják orrvérzésig, elveszik tőlük a kafetériát, a lakásmegtakarításokat. Gyengeséggel vádolta a kormányfőt, és szóvá tette a felcsúti stadion és kisvasút építését is.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta: nem szép, ha az ember hazudozik, de van nagyobb baj is a politikában, ha valaki elhiszi a hazugságait.
Mindenféle hazugsággal vádolják meg a kormányoldalt, majd utána úgy tesznek, mintha valóság lenne, és mégegyszer a fejükre olvassák a hazugságaikat. Ez nem helyes eljárás - mondta Orbán Viktor.

A koronázásra vonatkozó felvetésre azt válaszolta: a magyar alkotmány ezt tiltja.

Jakab Péter viszonválaszában azt mondta: a kormányfő "királynak képzeli magát, aki azt gondolja, bármit megtehet ebben az országban (...), de nem más, mint egy közönséges lókupec".

Az elnöklő Latorcai János ekkor ismét figyelmeztette a képviselőt, és kétszeri figyelmeztetés után a hétfői napra kezdeményezte, hogy zárják ki őt a vitából. Az Országgyűlés a kizárásra vonatkozó javaslatot 103 igen, 34 nem szavazattal elfogadta.

Orbán Viktor azt mondta: megvédené a lókupeceket, az egy tisztességes szakma, ami - szavai szerint - meg is haladja a képességeit, a lókupecek értenek a lovakhoz. A kérdést úgy kell feltenni, mihez kell értenie egy vezetőnek? A válasz az, hogy a vezetéshez, és, hogy ez sikerült-e, azt majd eldöntik a választók - fogalmazott a kormányfő.

KDNP: megújult a váci Dunakanyar Színház

Rétvári Bence (KDNP) a váci Dunakanyar Színház megújulásáról beszélt, és kiemelte: van értelme újabb és újabb hídfőállásokat létrehozni a nemzeti kultúrának.
Felidézte, hogy a kormány 325 millióval támogatta a létesítmény megújulását.

Tállai András, a pénzügyi tárca államtitkára a kulturális javak megőrzéséről, a kulturális ellátás biztosításának fontosságáról beszélt, beleértve a színházak alapítását, működésének támogatását is.
    
Az MSZP a határvadászok felvételéről

Harangozó Tamás (MSZP) arra várt választ, hogy a háromezer határvadász felvételével mi a helyzet. Szóvá tette, hogy elfogadhatatlan módon érkezett válasz a kérdéseire, majd megemlítette az Elios-nyomozás megszüntetését, a Gruevszki-ügyet, és kitért a szerinte a bevándorlási hivatal beszántását célzó jogszabályra is.
Mi folyik a Belügyminisztériumban? - kérdezte a szocialista politikus.

Pintér Sándor belügyminiszter közölte: csodálkozik a képviselő felszólalásán, Harangozó Tamás 403 írásbeli kérdést tett fel 2010 óta, és mindegyikre megkapta a választ. A BM-ben rend van, tervszerű, szakszerű munka folyik, ezt a képviselő nyomon tudja követni, és így is tesz - jelentette ki a miniszter.

DK: mikor indul eljárás a Gruevszki-ügyben?

László Imre (DK) azt sorolta, hogy szerinte milyen jogszabályokat sértett az, ahogy a volt macedón miniszterelnök menedékjogot kapott. Közölte: Gruevszki három olyan országon jött át, amelyekben nem üldözték, a magyar hatóságok segítséget adtak neki ahhoz, hogy elmeneküljön a macedón hatóságok elől.

Megfelelő okmányai sem voltak ehhez - jelentette ki, és közokirat-hamisítás gyanúját vetette fel. Miközben tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdettek, a volt macedón kormányfő mégsem a tranzitzónában várakozott.

A politikus embercsempészésnek minősítette az esetet, és azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, mikor indul eljárás?

Polt Péter úgy felelt: az ügyben először 2018 november 15-én egy magánszemély tett feljelentést hivatali visszaélés és más bűncselekmény miatt.

"Figyelemmel arra, hogy a feljelentés újságcikkeken alapult és minden konkrétumot nélkülözött", feljelentés-kiegészítést rendeltek el. Ezután további magánszemélyek és két országgyűlési képviselő is hasonló tárgyú feljelentéssel élt, azokat a Nemzeti Nyomozó Iroda fogja elbírálni az első feljelentés tárgykörében, vagyis az eljárás folyamatban van - mondta.

Bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitái

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkár közölte: a turizmus a nemzeti össztermék 10,3 százalékát adja, az előterjesztés célja az ágazat további erősítése.

A választási törvények módosításáról Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára közölte: a javaslat célja, hogy megteremtse az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok részvételének lehetőségét az európai parlamenti választásokon.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénymódosításáról Orbán Balázs azt közölte: a változtatás célja, hogy nagyobb társadalmi felelősségvállalásra ösztönözze a mintegy 61 ezer alapítványt és nonprofit szervezetet az adományszerző tevékenységük előmozdításával.  

A közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról Orbán Balázs azt mondta: annak célja az elektronikus közbeszerzést érintő szabályozási környezet egyértelműsítése, az eljárások egyszerűbbé és gyorsabbá tétele, valamint a felügyeletet ellátó intézményrendszer megerősítése.

A szolgálati törvény módosítása kapcsán - Németh Szilárdhoz, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkárához hasonlóan - a kezdeményezés támogatását kérte képviselőtársaitól a honvédelmi és rendészeti bizottság nevében felszólaló Simon Miklós (Fidesz), emlékeztetve arra, hogy a módosítás révén pénzben és szabadidőben is ellentételezhetővé válik a túlszolgálat.

A kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló törvénycsomag vitájában György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: a kormányzat kiemelt feladatának tekinti a szektor és a résztvevők versenyképességének fejlesztését, ennek része a tárgyalt javaslat.

Példaként említette, hogy a szabványhasználat egyszerűsítése révén a tervezőirodák éves költsége több millióról pár tízezer forintra csökken.

A 2017-es zárszámadásról szólva a bizottsági döntéseket ismertette Szűcs Lajos (Fidesz), aki arra emlékeztetett: számos ponttól a tervezettől eltérően teljesültek a költségvetés tételei; ezek között említette, hogy a vártnál magasabb - 18,2 százalékos - volt a nemzetgazdaság beruházásainak aránya, miközben az előre kalkulált 0,9 helyett 1,2 százalékos volt az infláció.

Azt hangsúlyozta: a magyar gazdaság tavaly is úgy erősödött, hogy közben fennmaradt az egyensúlya, egyebek mellett arról beszélve, hogy a GDP-arányos államadósság 73,3, az Eximbank adatait nem beszámítva, 71,3 százalékos volt.

A 2017-es központi költségvetés végrehajtásáról szóló javaslattal kapcsolatos vitában Hajdu László (DK) azt nehezményezte, hogy az önkormányzatoknak nagy terhet jelentett, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetét nem teljes összegben biztosították.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára erre válaszul azt mondta, plusz támogatást kaptak azok az önkormányzatok, amelyek nem tudták finanszírozni a béremelésből adódó többletkiadást.

A pénzügyi közvetítőrendszerről, a foglalkoztatási tárgyú törvényekről, a polgári perrendtartásról, a jogalkotásról, a büntető tárgyú törvényekről, igazságügyi, oktatási törvényekről és a felsőoktatás szabályozásáról szóló törvényjavaslatok bizottsági jelentései vitáiban nem alakult ki politikai vita.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó