Orbán: Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll
Utoljára frissítve: 2018. november 17. 13:15
2018. november 17. 12:34

2030-ra Budapest lehet az egyik legélhetőbb nagyváros Európában, a kontinens magas életminőségű és legbiztonságosabb fővárosa - hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: ehhez a városvezetés és a kormány részéről is jól szervezett, kemény, közösen végzett munkára lesz szükség, ezért hozták létre Tarlós István főpolgármesterrel egyetértésben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát.

2010 óta "hétmérföldes csizmával haladunk előre" - fogalmazott a miniszterelnök, aki az elért budapesti eredmények között említette a 4-es metró befejezését, a fonódó villamoshálózatot, az Országház, a Kossuth tér, a Zeneakadémia, a Budai Vigadó, az Erkel Színház, a Szépművészeti Múzeum, a Ludovika megújítását, valamint több sportberuházást, például a Duna Arénát és az új stadionokat.

Folyamatban van továbbá a Városliget rekonstrukciója, az Operaház, az Iparművészeti Múzeum és a 3-as metró felújítása is. Emellett a közfejlesztési tanácsnak hamarosan döntenie kell az új nemzeti öttusaközpontról, sorra nyerik vissza régi fényüket a budai várnegyed történelmi épületei, és rövidesen megkezdődik az új dél-budai súlyponti kórház építése is - sorolta a miniszterelnök.

 "Óriási feladat az, amire vállalkozunk, ezermilliárdos nagyságrendben és évtizedes távlatban gondolkodunk" - mondta Orbán Viktor, a 2030-ig szóló tervezéssel kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a korabeli Steindl- és Hauszmann-tervek is hozzávetőlegesen 15 év alatt valósultak meg.

A kormányfő kiemelte: a mai nap Budapest születésnapja, Budapest a magyaroknak az örök város, "a város, amely minden magyaré", bármely pontján is éljen a világnak. Budapest nemzeti alkotás, nemzeti teljesítmény, nemzeti siker, "igazi nemzeti kincs" - hangoztatta, a főváros felépítését pedig az újkori történelmünk talán legnagyobb magyar közösségi teljesítményének nevezte.

Azt is mondta, hogy Budapest a magyar nemzet szíve, a nemzet fővárosa és egyben a budapestiek otthona. A budapestiek otthonaként a fővárosnak jól működőnek, rendezettnek, tisztának és szépnek kell lennie, ami a főpolgármester és a városvezetés feladata - közölte. Hozzáfűzte: a nemzet fővárosaként pedig Budapestnek méltóságot, büszkeséget, nagyszerűséget kell sugároznia, ami a kormány és Budapest vezetésének közös feladata.

Szerinte ha Budapest e két minőségében egyre jobban teljesít, akkor a Kárpát-medence természetes központjaként is működik nyilvánvaló földrajzi, méretbeli, gazdasági, szellemi és kulturális okokból.

"A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozásával újrakötjük azt a szövetséget a kormány és a budapestiek között, amely egyszer már bevált" - mondta Orbán Viktor, szavait azzal zárva, hogy az erős Magyarországnak szüksége van emelkedő és gyarapodó Budapestre, a régi nagyságát visszanyerni akaró Budapestnek pedig szüksége van egész Magyarország erejére és támogatására.

Aláírták a főváros és a kormány együttműködéséről szóló megállapodást

Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István, a harmaadik ciklusára készülő főpolgármester szombaton aláírta a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodást, amelynek része a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása.

Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester aláírja a főváros és a kormány együttműködéséről szóló megállapodást a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepség előtt az Újvárosházán 2018. november 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a "tekintélyes horderejű és széleskörű" megállapodást, amelynek eredményeképpen "a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak".

Továbbá Budapest választott főpolgármesterének és köztestületének jelentős befolyása lehet a főváros fejlődésére - mondta a főpolgármester, hozzátéve: "jelentősebb, mint az elmúlt hetven év során bármikor".

"Ha megfeleltethetően értelmezzük, és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket, akkor akár az Andrássy-Podmaniczky-korszakhoz hasonló fejlődés elé nézhet a főváros" - fogalmazott Tarlós István.

A főpolgármester Budapest egyesítésének egykori folyamatáról szólva elmondta, hogy 145 évvel ezelőtt a fővárosi tanács nemcsak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg át is vette, és ezt a jeles dátumot tekintjük az egységes Budapest megalakulásának.

A városrendezéssel kapcsolatos teendők ellátására elrendelte a törvény az egészen 1948-ig működő Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását, amelynek fő feladata a fővárosra vagy városrészekre kiterjedő szabályozási tervek készítése, a fejlesztési munkák előkészítése volt - idézte fel.

Tarlós István kitért arra is, hogy míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik, addig 1900-ban az egyesített Budapest már a nyolcadik volt az európai nagyvárosok sorrendjében. A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre emelkedett, tehát Budapest már 1890-ben kétszer akkora volt, mint Debrecen ma.

Tarlós István főpolgármester beszédet mond a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Újvárosháza dísztermében 2018. november 17-én. Mögötte Orbán Viktor miniszterelnök (j2), Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért, Bagdy Gábor pénzügyekért (b2) és Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettesek. MTI/Koszticsák Szilárd

A magyar főváros kivételes tempójú fejlődése a térségben civilizációs mintát teremtett. Pest és Buda egyesítése a magyar nemzet életképességének bizonyítéka - mondta.

Tarlós István megjegyezte, Jókai Mór millennium utáni észrevételét továbbgondolva bizton állítható, hogy "Budapestnek nemcsak nőni, hanem emelkedni is kell!" Ennek az emelkedésnek a görbéje most lehetőséget kap arra, hogy meredekebbé váljék - mutatott rá a főpolgármester.

Kijelentette: "Budapest mint egyesített főváros a magyar nemzetteremtés része és egyik fontos eredménye".

Az ünnepségen Tarlós István és Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes átadta a főváros kitüntető díjait.

A főpolgármester elmondta: a Pro Urbe Budapest és a Budapestért díj kitüntetettjei az esélyegyenlőségért, a közbiztonságért és a kiváló sportteljesítményekért adott elismerések birtokosai. Ők mindannyian Budapest érdekében önként vállalták, hogy szorgalmukkal, tehetségükkel, morális mércéjükkel a főváros közösségét szolgálják, mintát adnak az új generációknak.

Kiemelte, napjaink egyre inkább elbizonytalanodó értékrendjének világában szükség van követhető és követendő egyéniségekre, akik személyükben hitelesítenek értékeket, életcélokat. A kitüntettek ilyen személyiségek - mutatott rá.

Pro Urbe Budapest díjat kapott Deák Sándor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgató-helyettese, Eszenyi Enikő színművész, rendező, a Vígszínház igazgatója, Halzl József gépészmérnök, egyetemi tanár, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke, Szegvári Péter önkormányzati főtanácsadó, Vékás Lajos jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke és Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. (Eszenyi Enikő elismerését édesanyja, Eszenyi Lajosné vette át.)

Budapestért díjban huszonhatan részesültek, köztük Hűvösvölgyi Ildikó színművész, Marék Veronika író, grafikus, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Raduly József, a magyar kultúra lovagja, Szacsvay László színművész, a nemzet színésze, Szidor László, az Old Boys zenekar vezetője, Szőke Gábor Miklós képzőművész, Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója, Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője, Tomkó László, az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia diakónusa, Túry Árpád díszítő faszobrász, az eredeti Liversing együttes énekese és Zoób Kati alkotóművész.

Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművésznő (j) átveszi a Budapestért díjat Tarlós István főpolgármestertől és Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettestől a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Újvárosháza dísztermében 2018. november 17-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Papp László Budapest-Sportdíjat vett át Kamuti Jenő vívó, a nemzet sportolója, Kiss István, a Magyar Kézilabda Szövetség tiszteletbeli elnöke és Simayné Bóbis Ildikó tőrvívó.

Az ünnepségen kiosztották a Zalabai Gábor-díj - A Budapestiek Esélyegyenlőségéért díjat, valamint a Dr. Barna Sándor Emlékérem - A Főváros Közbiztonságáért díjat.

A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-ei döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda.

Még az idén megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa

Még az idén megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, ennek hatáskörébe tartozik a Budapestet érintő valamennyi kiemelt állami és önkormányzati beruházás, így a Budapest 2030 terv elfogadása is - tartalmazza a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodás, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester írt alá szombaton.

Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a "tekintélyes horderejű és széleskörű" megállapodást, amelynek eredményeképpen "a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak".

A kormany.hu-n közzétett megállapodásban az olvasható: Tarlós István elfogadta azt a felkérést, hogy induljon az őt korábban is jelölő politikai szövetség főpolgármester-jelöltjeként a jövő őszi önkormányzati választáson.

A dokumentum szerint még az idén kormányhatározat alapján, jogszabályba foglalva, határozatlan időre megalakul és megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, amelynek a miniszterelnök az elnöke, a főpolgármester a társelnöke. A testület létrehozásáról a nap folyamán született kormányrendelet.

A fórum hatáskörébe tartoznak a Budapestet érintő kiemelt állami és önkormányzati beruházások, ide értve minden hosszú távú fejlesztési célt és tervet, a konkrét projekteket, a Budapest 2030 terv áttekintését és elfogadását is.

A tanács állásfoglalásai alapján hoz majd az érintett kérdésekben döntést a kormány és a Fővárosi Közgyűlés, a testületet "Tarlós István főpolgármestersége idején a most létrehozott struktúrájában és jelenlegi kompetenciái mellett tovább működtetik".

A megállapodás része, hogy a kormány és a közgyűlés közösen dolgozza ki és elfogadja a főváros 2030-ig szóló stratégiai fejlesztési tervét, amellyel kapcsolatban a főpolgármestert vétójog illeti meg. Az előkészítés során a felek közösen kezdeményeznek egy civil és szakmai szervezetek bevonásával lezajló, a közösségi tervezés előnyeire épülő párbeszédfolyamatot.

A dokumentum arra is kitér: a kormány és a főváros tárgyalásokat folytat egy a jövőbeni beruházások fedezetét is biztosító "metróalap" létrehozásáról, hogy elkerüljék a "fedezethiányos helyzeteket", egy másik pont szerint pedig a jövőben kötelező a főpolgármestert meghívni azokra a kormányülésekre, amelyeken Budapestet érintő napirendi pontot is tárgyalnak.

Budapest önállóságának garantálása jegyében kimondták: ahogyan a kormány megalakulása óta, úgy a jövőben sem készül olyan döntés, szabály- vagy intézkedéstervezet, amely csökkentené, csorbítaná a fővárosi önkormányzat vagy a főpolgármester jogait, hatáskörét, alkotmányos jogállását. A felek "az ezekre vonatkozó törvényi szabályozást megfelelőnek tartják".

Az egyezmény tartalmazza azt is, hogy Budapesten a jövőben is az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. végzi a hulladékbegyűjtést és -elszállítást, az ezzel foglalkozó nemzeti holding pedig a korábbi beszedési hatékonyság arányában, havi ütemezésben fizeti a társaságnak az átadott követelések ellenértékét.

A dokumentumban az áll: a miniszterelnök támogatja azt a jogszabály-módosítást, hogy 2020 első napjától ismét a főpolgármester vezesse az árvízi védelmi bizottság munkáját. Emellett a kormány felülvizsgálja Budapest önálló árvízi védekezésének "realitását és annak jogi körülményeit is a város anyagi teljesítőképességének figyelembevételével".

Egy másik pont kimondja, hogy a főváros kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő közszolgáltató cégek továbbra is Budapest tulajdonában vagy felügyelete alatt maradnak, a kormány pedig egyetért azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszerezzék a Fővárosi Csatornázás Művek Zrt. kisebbségi tulajdonrészét és az ahhoz kapcsolódó menedzsmentjogokat. A kabinet megvizsgálja, mivel tudja ebben támogatni a fővárost.

A felek a szöveg szerint egyetértettek abban, hogy ha az Európai Unió nem támogatja a vízcsőcsereprogramot, akkor a Fővárosi Vízművek javára e célra számításba vett 27,8 milliárd forintot - a szaktárcával egyeztetve - más célra használhassa fel az önkormányzat.

Megállapodtak abban is, hogy a jövő év végéig a felek közösen áttekintik a főváros költségvetésének bevételi szerkezetét és az arra alapvető hatással bíró forrásmegosztási szabályokat, és "megvizsgálják a módosítások célszerűségét és lehetőségét".

Emellett a következő mintegy másfél évben a főváros felülvizsgálja a kizárólagos tulajdonában lévő cégportfóliót, egyszerűsíti azt, ennek részeként pedig "egyszerűsíti, illetve adott esetben szintén megszünteti a BKK-t".

A dokumentumban az áll: a miniszterelnök és a főpolgármester negyedévente rendszeresen, szükség esetén bármelyikük kezdeményezésére áttekintik a megállapodásban foglaltak időarányos teljesülését, illetve az időközben felmerült fővárost érintő ügyeket.


   

MTI
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Az ellenzék erőszakos fellépésre hív fel a rendőrséggel szemben
    A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ellenzék magatartásával és üzeneteivel erőszakos fellépésre hív fel a rendőrök ellen, a rendőrség „törvényesen és arányosan” intézkedett a szerda óta tartó tüntetéseken, amelyek szervezői és résztvevői között „Soros György kitartottjai” nagy számban vannak jelen.
  • A vezetők nélküli Európa
    Kormányzati és személyi válságok uralják a nagyobb uniós országok zömét.
  • Az ellenzéki előválasztás egy blöff
    Tarlós István főpolgármester (Fidesz-KDNP) szerint az ellenzéki előválasztás egy blöff, mert ha az ellenzéknek valóban kétharmada lenne Budapesten – ahogy az országgyűlési választás óta hallani lehet -, mindegy lenne, kit indítanak főpolgármester-jelöltként a jövő évi önkormányzati választásokon.
MTI Hírfelhasználó