Kereszténydemokrata Estek I.
Nemzeti büszkeség és világnézet a nevelésben
2018. november 12. 15:07

A Kereszténydemokrata Estek című programsorozat a Nemzeti Alaptanterv körüli nyitott kérdések megvitatásával debütált. A kerekasztal-beszélgetés középpontjában az a kérdés állt, hogyan jelenhet meg a nemzeti identitás és a keresztény világnézet a 21. századi köznevelésben. A beszélgetést Thaisz Miklós, a KDNP oktatási szakbizottságának elnöke vezette, résztvevői dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke és Sályiné Pásztor Judit egyetemi oktató, a Nemzeti Tankönyvtanács elnöke voltak. Az Est során közreműködött a DALINDA Együttes is.

https://www.youtube.com/watch?v=XXx4SuKZFQg

A kereszténydemokrata rendezvénysorozat szervezőinek meggyőződése, hogy gyorsan változó és felkavart világunkban csakis a kipróbált értékrend adhat biztos igazodási pontot, valamint az is, hogy a teljes élethez nélkülözhetetlen a valódi közösség, amelyben otthon érezzük magunkat a hozzánk hasonlóan gondolkodókkal együtt. A párbeszéd képessége és lehetősée szükséges ahhoz, hogy hazánk sorsát előre mozdítsuk. Ehhez szeretnének teret, időt és alkalmat nyújtani a Kereszténydemokrata Estek szervezésével.

kdnp.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Soros és a balliberális sajtó támadása Antallék ellen (3.)
    Az SZDSZ már 1989-ben pontosan tudta, mit kezdjen a sajtóval, ezért nem engedte, hogy az 1990-es választások előtt az állampárt hozzányúljon a médiatörvényhez, mindeközben a kampány előtt minden szabad műsoridőt igyekeztek lefoglalni a tv-ben és a rádiókban, a liberális lapok pedig jelentős összegű támogatást kaptak a Soros Alapítványtól.
  • Salvini: Számunkra Magyarország példakép
    "Tisztelet a magyar népnek és kormánynak, a magyarok közösségének, számunkra példaképek vagytok, köszönjük, hogy közel vagytok hozzánk!".
MTI Hírfelhasználó