Magyarország költ a legtöbbet egyházi és kulturális célokra
2016-ban az Európai Unió bruttó össztermékének 1%-át fordították kulturális, egyházi és rekreációs célokra – ugyanannyit, mint az előző évben. Ez az összeg tartalmazza a sportra, szabadidős létesítményekre, könyvtárakra, múzeumokra, színházakra, rádió-televíziós szolgáltatásokra, vallási és más közösségi szolgálatokra költött kiadásokat. Magyarországon azonban több mint háromszor ennyit, ezzel messze kiemelkedünk az EU és az Európai Gazdasági Térség országai közül – derül ki az Eurostat, vagyis az Európai Bizottság statisztikákért felelős főigazgatósága jelentéséből.
2018. november 12. 12:54

A jelentésből kiderül, hogy 2016-ban az Európai Unió bruttó össztermékének 1%-át fordították kulturális, egyházi és rekreációs célokra – ugyanannyit, mint az előző évben. Ez az összeg tartalmazza a sportra, szabadidős létesítményekre, könyvtárakra, múzeumokra, színházakra, rádió-televíziós szolgáltatásokra, vallási és más közösségi szolgálatokra költött kiadásokat.

Magyarország a maga 3.3%-os összköltésével messze kiemelkedik nemcsak az EU 1%-os átlagából, de még a második Észtországhoz (2.1%), illetve a holtversenyben 3. Horvátországhoz és Dániához (1.8%) képest is a kulturális, egyházi és rekreációs célokra a nemzeti össztermék arányában elköltött támogatásokat tekintve. A kimutatásban szerepelnek az Európai Gazdasági Térség (EGT) nem EU-tag országai, a balliberális média kedvenc hivatkozási pontjául szolgáló Izland, Norvégia és Svájc is – egyikük sem költ annyit kulturális, rekreációs és vallási célokra, mint a magyar állam. Az utolsó harmadban, a sereghajtók között találunk olyan nagy múltú, jelenleg a tömeges bevándorlás frontországainak számító államokat, mint Németország, Olaszország, Görögország, az Egyesült Királyság vagy akár Írország.

A szakpolitikának magyar szempontból az is külön jelentőséget kölcsönöz, hogy hazánk jelölhette a terület EU-biztosát Navracsics Tibor személyében. A jelentés méltó mementó a most zajló Klebelsberg Kuno emlékhét szempontjából is. Az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter idejében ugyanis még ennél is nagyobb arányú, a GDP 10.5%-át (!) kitevő támogatást fordítottak a kultúra, az egyházak és az oktatás megerősítésére, ami lehetővé tette a Trianonnal megcsonkított ország talpra állását, a keresztény-nemzeti kultúra felvirágoztatását a nehéz gazdasági körülmények közepette is.

Forrás: Eurostat

hog

gondola.hu
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Védjegyek is oltalmazzák a magyar borokat
    Nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
  • "A CDU elárulta a kereszténységet"
    43 év után kilép a pártból Merkel hangos kritikusa: Eugen Abler, aki szerint a párt elárulta a „C”-t, vagyis a keresztény értékeket. „Azzal, hogy újabb kultúraidegen menekülteket és illegális bevándorlókat hívunk be, életmódunkat és az otthon érzetét tesszük kockára.”
  • Orbán–Orban-találkozó lesz a magyar–román határon?
    A magyar és a román miniszterelnök jelenlétében avathatják fel szeptember 4-én a két ország határához vezető Bihar–Bors autópálya-szakaszt és az új határátkelőt. Erről Ovidiu Barbier, a romániai közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) igazgatóhelyettese beszélt egy televíziós interjúban.
MTI Hírfelhasználó