Magyarország költ a legtöbbet egyházi és kulturális célokra
2016-ban az Európai Unió bruttó össztermékének 1%-át fordították kulturális, egyházi és rekreációs célokra – ugyanannyit, mint az előző évben. Ez az összeg tartalmazza a sportra, szabadidős létesítményekre, könyvtárakra, múzeumokra, színházakra, rádió-televíziós szolgáltatásokra, vallási és más közösségi szolgálatokra költött kiadásokat. Magyarországon azonban több mint háromszor ennyit, ezzel messze kiemelkedünk az EU és az Európai Gazdasági Térség országai közül – derül ki az Eurostat, vagyis az Európai Bizottság statisztikákért felelős főigazgatósága jelentéséből.
2018. november 12. 12:54

A jelentésből kiderül, hogy 2016-ban az Európai Unió bruttó össztermékének 1%-át fordították kulturális, egyházi és rekreációs célokra – ugyanannyit, mint az előző évben. Ez az összeg tartalmazza a sportra, szabadidős létesítményekre, könyvtárakra, múzeumokra, színházakra, rádió-televíziós szolgáltatásokra, vallási és más közösségi szolgálatokra költött kiadásokat.

Magyarország a maga 3.3%-os összköltésével messze kiemelkedik nemcsak az EU 1%-os átlagából, de még a második Észtországhoz (2.1%), illetve a holtversenyben 3. Horvátországhoz és Dániához (1.8%) képest is a kulturális, egyházi és rekreációs célokra a nemzeti össztermék arányában elköltött támogatásokat tekintve. A kimutatásban szerepelnek az Európai Gazdasági Térség (EGT) nem EU-tag országai, a balliberális média kedvenc hivatkozási pontjául szolgáló Izland, Norvégia és Svájc is – egyikük sem költ annyit kulturális, rekreációs és vallási célokra, mint a magyar állam. Az utolsó harmadban, a sereghajtók között találunk olyan nagy múltú, jelenleg a tömeges bevándorlás frontországainak számító államokat, mint Németország, Olaszország, Görögország, az Egyesült Királyság vagy akár Írország.

A szakpolitikának magyar szempontból az is külön jelentőséget kölcsönöz, hogy hazánk jelölhette a terület EU-biztosát Navracsics Tibor személyében. A jelentés méltó mementó a most zajló Klebelsberg Kuno emlékhét szempontjából is. Az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter idejében ugyanis még ennél is nagyobb arányú, a GDP 10.5%-át (!) kitevő támogatást fordítottak a kultúra, az egyházak és az oktatás megerősítésére, ami lehetővé tette a Trianonnal megcsonkított ország talpra állását, a keresztény-nemzeti kultúra felvirágoztatását a nehéz gazdasági körülmények közepette is.

Forrás: Eurostat

hog

gondola.hu
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Kispesti botrány - A belső kör tagjai vettek részt ezeken az eseményeken
    Interjút adott a Magyar Nemzetnek a kispesti hangfelvételek készítője, azzal a megkötéssel, hogy nevét, személyazonosságát továbbra sem kívánja felfedni, ám szavait vállalja a hatóságok előtt. Kiemelte, hogy sem politikai, sem pedig hatósági presszió nem játszott közre abban, hogy felvette ezeket a beszélgetéseket. Indoka egyrészt személyes jellegű volt, másrészt pedig bosszantotta a hatalmi arrogancia. Hangsúlyozta: ő nem tekinti magát hősnek, már csak azért sem, mert ő is a Lackner-féle társaságban mozgott.
  • A főváros zöldstopot rendelt el a Városligetben
    A Fővárosi Közgyűlés zöldstopot rendelt el a Városligetben, a saját maga által kihirdetett klímavészhelyzetet is semmibe véve - reagált a Fővárosi Közgyűlés által a Városliget területére szerdán megszavazott változtatási tilalomra Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.
  • Gyűlöletük tárgya közös
    Gyurcsányék szerint soha ilyen megosztott nem volt Magyarország, mint most és ezért az Orbán-kormány tíz évét teszik felelőssé. Vérlázító mondat.
MTI Hírfelhasználó