A német gazdaság Merkel után
A helyzetet egy német közgazdász így összegezte: Merkel nem tett kárt a gazdaságban, de nem is készítette fel a XXI. század új kihívásaira.
2018. november 6. 10:19

A német gazdaság ma az EU legnagyobb gazdasága. 2017-ben a megtermelt összes bruttó hazai termék 21,3 százalékát adta. Világviszonylatban az Egyesült Államok, Kína és Japán után a német a negyedik legnagyobb gazdaság. Ez jelentős fejlődés ahhoz képest, hogy 2003-ban még a német gazdaság „Európa beteg embereként” rendkívül lassan bővült és az akkori tagországok között az egyik legmagasabb volt a munkanélkülisége. Mi okozta ezt a jelentős változást?

A belső okok között Gerhard Schröder gazdasági programját említhetjük, amelynek során jelentős munkaerőpiaci változások történtek, ösztönözve a munkanélkülieket a munkavállalásra. A külső tényezők között az eurózóna és az EU bőví­tése játszott fontos szerepet. Az eurózóna bővítése kedvező exportpiaci lehetőségeket nyitott meg a német gazdaságnak. Például Görögország 2002-ben vezette be az eurót, amely után a görög import Németországból jelentősen megugrott. Másrészről régiónk országainak csatlakozása az EU-hoz 2004-ben nemcsak többletpiaci lehetőséget, de olcsó termelő telephelyeket kínált a német gazdaságnak. Ez utóbbit bizonyítja, hogy a német tőkebefektetés 2006 és 2016 között közel a duplájára nőtt régiónkban.

A megnyíló külső és belső lehetőségeket jól haszno­sító német gazdaság a relatíve alacsony hazai bérek és magas megtakarítási hajlam miatt sokkal többet termelt, mint amennyit fogyasztott, ennek következtében jelentős exportbővítésre nyílt lehetősége. Mára Németországnak kereskedelmi többlete van sok országgal, közöttük az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával is. A kereskedelmi többletről pedig az azt elszenvedő országoknak eszébe juthat a büntetővámok bevezetése. De a kereskedelmi többlet rossz a világgazdaságnak is, mivel azt jelenti, hogy az adott ország nem vásárol eleget más országoktól.

Például sokat javíthatott volna a görög gazdaság helyzetén, ha a németek a megszorítások kikényszerítése, illetve az annak kapcsán privatizált állami vagyonok felvásárlása helyett növelték volna a görög termékek importját. A német gazdaságpolitika hangsúlyos eleme a pénzügyi szigor is, ami miatt Németországban a költségvetés többletet mutat, azaz több a bevétele, mint a kiadása. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a termelés viszonylag alacsony költségekkel valósulhasson meg.

Angela Merkel 2005-ben lett kancellár. Azóta gyakorlatilag nem változtatott a schröderi gazdaságpolitikán. Azonban az a politika, amely 2003–2004-ben fejlődési pályára lendítette a német gazdaságot, Merkel alatt egyre több problémát halmozott fel. A szigorú költségvetési politika miatt jelentős infrastrukturális beruházások maradtak el. A fő versenytársakénál Németország kevesebbet költött kutatás-fejlesztésre és oktatásra is.

Ma Németország költségvetése 1,2 százalékos többletben van, államadóssága 61,8 százalékos és fizetési mérlegének többlete a GDP nyolc százaléka körül van. Viszont a világ leggyorsabban növekvő tíz csúcstechnológiás vállalata között nincs német cég, és a világ ötven legjobb egyeteme között nincsen német. De növekvő problémát okoz az is, hogy stagnál a keletnémet tartományok gazdasági felzárkózása: az egy főre jutó GDP tekintetében a keletnémet tartományok a nyugatiakhoz mérve nem tudják túllépni a 70-80 százalékos szintet.

A bővülő termelés és az öregedő lakosság miatt Németország krónikus munkaerőhiánytól is szenved. Különösen hiányzik a műszaki szaktudás, kevés a mérnök, de az orvos és tanár is. Ezért részben Kelet-Európából próbál a magasabb jövedelemmel munkaerőt elcsábítani, részben pedig tömeges migrációval orvosolná a munkaerőhiányt.

Azonban a migráció egyenlőre csak a szociális kiadások megugrását és a bűnözés növekedését, nem a szakképzett munkaerő-tartalék bővülését hozta. Ezért mára Merkel migránsbarát politikáját már az üzleti világ is megelégelte. A német gazdaság az EU-n belül ma is erős gazdaság. Erejét azonban elsősorban az ipar, a termelőtevékenység adja. Ugyanakkor a világban lemaradóban van a csúcstechnológiás ágazatok területén, beleértve az ezeken a területen elért új szellemi termékek, szabadalmak számát is.

A brexit különösen érzékenyen fogja érinteni Németországot, mivel Nagy-Britanniával is jelentős kereskedelmi többlete van, azaz többet exportál, mint amennyit vásárol Nagy-Britanniától. A tartósan magas kereskedelmi többlet szintén gyenge ponttá válhat akkor, ha folytatódik a kereskedelmi háború, és esetleg további német exporttermékeket terhelnek magasabb vámok.

Eközben romlik a német gazdaság termelékenysége is, mivel kevés az innovációs és a tudásberuházás, illetve rontja azt a kevésbé képzett munkaerő munkába állása. Az infrastrukturális beruházások elmaradása pedig már a gazdasági bővülést is nehezítheti. A Merkel-kormány a lassuló innová­ciót az Ipar 4 állami programmal próbálta élénkíteni, azonban ez a program is alapvetően iparorientált.

Összefoglalva: a Merkel-kormány legnagyobb előnye a gazdaság tekintetében az volt, hogy egyrészt nem akadályozta a beindult kedvező folyamatok kiteljesedését, másrészt kiszámítható környezetet teremtett a vállalkozásoknak. Hátrányát pedig az okozta, hogy egyre inkább egy dologra összpontosította a figyelmét: az olcsó munkaerő biztosítására bármilyen áron, akár migránstömegek behívásával is.

Eközben kissé elfutottak mellette a világgazdaság új eseményei, és kevés gondot fordított a felgyorsult technológiai haladás melletti versenyképesség megőrzés fő feltételeire, a tudásbővítésre, az innovációra, az infrastruk­túra fejlesztésére és a termelékenységi szint javításra. Eközben egyre nagyobb visszahúzó erőt jelentett az alacsonyan tartott bérek miatti alacsony fogyasztási szint.

Merkel utódjának mindezekkel a problémákkal kell szembenéznie, amelyeket csak súlyosbíthat a brexit és a vámháborúk esetleges folytatódása, továbbá a kelet-európai autó­ipari értékláncoknál is jelentkező szakemberhiány. De a migránsügy okozta zűrzavar és sok bizonytalanság sem tesz jót a német gazdaságnak. A helyzetet egy német közgazdász így összegezte: Merkel nem tett kárt a gazdaságban, de nem is készítette fel a XXI. század új kihívásaira. Ez már az utódja feladata lesz.

Csath Magdolna

A szerző közgazdász, egyetemi tanár

magyaridok.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
  • Orosz forrás: ezres nagyságrendű ukrán veszteség
    Több mint kézezer embert vesztett az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja Szoledar térségében az orosz és a Donyec-medencei szakadár szövetséges erők támadása következtében - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
MTI Hírfelhasználó