Angela Merkel nem újrázik
Angela Merkel német kancellár nem indul el ismét a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán, német sajtóértesülések szerint ezt pártja elnökségi ülésén jelentette be hétfőn Berlinben.
2018. október 29. 11:34

A hesseni tartományi választás rossz eredményei után Angela Merkel kancellár-pártelnök bejelentette, hogy a december elején esedékes hamburgi pártkongresszuson már nem indul újra a CDU vezetői posztjáért. A pártelnöki posztról van szó, tehát továbbra is ő marad Németország kancellárja. Angela Merkel döntésének közvetlen előzménye a Hessen tartományban vasárnap rendezett törvényhozási (Landtag-) választás, amelyen a CDU ugyan az első helyen végzett és folytathatja a kormányzást eddigi koalíciós partnerével, a Zöldekkel, de 1966 óta a leggyengébb eredményt, mindössze 27 százalékot ért el.

Hírügynökségi értesülés szerint Angela Merkel kormányfő akar maradni akkor is, ha nem ő lesz a Kereszténydemokrata Unió elnöke. Ismert, korábban ő maga kötötte össze a két pozíciót, mondván, aki a párt részéről kancellár, annak kell a pártelnöknek is lennie.
 
A dpa német hírügynökség pártforrásokra hivatkozó jelentése szerint a kancellár pártja hétfői elnökségi ülésén tette egyértelművé abbéli szándékát, hogy nem indul újra decemberben. Angela Merkel 2000 óta vezeti a CDU-t és 2005 óta Németország Kancellárja. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a dpa hírügynöség máris talált egy lehetséges utódjelöltet, a politikától 2009-ben visszavonult Friedrich Merz azonnal kész átvenni a pártvezetést. Merz, aki maga meg is erősítette felajánlását a CDU elnöksége számára, 1989-től egy cikluson át EP-képviselő volt, majd a német Bundestag tagjaként (1994-2009) megjárta a CDU/CSU frakcióelnöki székét is (2000-2002). A Reuters hírügynökség Annegret Kramp-Karrenbauert, a CDU főtitkárát említette favoritként Merkel utódaként a párt élén.


Háttér

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a németországi Hessen tartományban tartott törvényhozási választáson a hétfő hajnalban közzétett hivatalos előzetes eredmény szerint. A vasárnapi választáson a CDU több mint ötven éve a leggyengébb eredményt érte el, de továbbra is messze a legnagyobb politikai erő Hessenben, és ismét kormányt alakíthat eddigi partnerével, a Zöldekkel.

Furcsa ellentmondásnak tűnik, hogy bár Hessen tartomány - Frankfurt központtal - Németország egyik leggazdagabb része, ahol az emberek többsége elégedett is a folyamatokkal, mégis csökken a bizalom a vezető politikai erővel szemben, ami egyértelműen Berlinnek szólt, és Hessenben a kisebb pártok, leginkább a Zöldek javára vitt el szavazatokat, amely párt 8,7 százalékot erősödött. A Zöldek már Bajorországban - két hete - is tapasztalt előretörésének a jó kampánytéma-választás lehetett az oka, jó érzékkel nyúlhattak az égető lakáskérdés, a dízelbotrány lezárása, a digitalizálás, a migránskérdés, valamint a Brexit ügyéhez.

Az InfoRádiónak a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, Kiss J. László is rámutatott, a nagy pártok Bajorországban látott gyengülése Hessen tartományban is észlelhető volt. Mint felidézte, a Kereszténydemokrata Unió és a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) is veszített támogatottságából. "A választók nem a helyi erőkről döntöttek, hanem a nagykoalícióval szembeni bizalmatlanságuknak adtak hangot" - foglalta össze a legfontosabb tanulságokat az egyetemi tanár, aki szerint most az SDP-nél azon gondolkodhatnak, hogy 2019-ben a párttagság elé terjesztik a koalícióban maradás ügyét. Azt is elmondta, a koalíciós szerződés szerint félidőben mérleget kell készíteni az együttműködésről, ami hamarosan szintén aktuális lesz.

MTI
  • A diktatúrák próbálták kiirtani a keresztény gyökereket
    Ferenc pápa: Az Európai Bizottság elrettentése a „karácsony” szótól anakronizmus volt. A diktatúrák próbálták felszámolni a kereszténységet a kontinens történetében.
  • Orbán Viktor: A baloldali blokk meg akarja szüntetni a rezsicsökkentést
    Elsőként Jakab Péter a Jobbik elnöke intézte kérdéseit Orbán Viktor miniszterelnökhöz az azonnali kérdések órájában, a parlament előző héten indult ülésének ötödik, egyben hétfői zárónapján.
  • A Fidesz előnye továbbra is jelentős
    A Fidesz előnye továbbra is jelentős a baloldali kihívójával szemben: a kormánypárttal a teljes népesség 44, az ellenzéki közös listával 39 százaléka szimpatizál. Az ellenzék hátrányának egyik oka megosztottsága több kérdésben, például a koronavírus kapcsán. Míg az első és második oltással rendelkező fideszesek 84 százaléka szándékozik felvenni a harmadik oltást is, a baloldali szavazótáborban ez az arány csak 68 százalék.
MTI Hírfelhasználó