Székelyföld nem adja fel autonómiatörekvéseit
A székelyek továbbra is küzdenek függetlenedésükért, szakértők szerint, a román kormánynak van mitől tartania, ha az EU politikáját nézzük az autonómiatörekvések kapcsán. Október utolsó vasárnapja a székely autonómia napja.
2018. október 29. 09:25

„Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket. Elsőként a teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában” – száz évvel ezelőtt a Gyulafehérváron összegyűlt több ezer román ezekkel a mondatokkal indította a huszonhat erdélyi és magyar történelmi vármegye Román Királysághoz csatolásáról szóló nyilatkozatát.

A szép elvekről azonban szinte kimondásuk pillanatában kiderült, hogy senki sem veszi komolyan azokat. A területen élő székelyek és magyarok véleményére senki nem volt kíváncsi, az Antant pedig semmit nem tett a Wilson-i elveket messzemenően figyelmen kívül hagyó, agresszív román területszerző politika megrendszabályozására. Ami igazán elgondolkodtató, hogy ez a helyzet a mai napig jottányit sem változott – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.

 

Területi növekedés volt a cél

Sokszor felmerül a kérdés, hogy miért nem sikerült egy pillanatig sem betartania a románoknak ezt a nyilatkozatukat. Bali Lóránt, a Pannon Egyetem Georgikon karának oktatója a műsorban kifejtette: Románia egy fiatal nemzetállam volt már akkor is. Arra törekedett az ország, hogy erős állam legyen, és területeit növelni tudja.

Az oktató szerint a terjeszkedő, területszerző politikának lett az eredménye, hogy Románia meg tudta szerezni Erdélyt. Illetve nemcsak azokat a területeket, ahol a nemzetiségek védelmében a románokat tudta segíteni, hanem a vegyes nemzetiségű, kis vagy teljes mértékben magyarok lakta területeket is önmagához csatolta – hangsúlyozta Bali Lóránt.

Kiemelte: a román állam az elmúlt kilencven évben unitárius berendezkedésre törekedett, egy egységes nemzetállamot szerettek volna kiépíteni. Bali szerint ez a nemzetállam jelenleg működik, hiszen láthatjuk, hogy a nemzetek önrendelkezése nem valósult meg.

Véleménye szerint a nemzeti önrendelkezés, legyen akár kulturális vagy területi, mint például Székelyföldé, nehézségekbe ütközik. Akár a román kormánypárt, akár az ellenzék politikáját nézzük, teljes az egyetértés, annak ellenére, hogyha Székelyföld autonómiát kapna, az az ország egységét nem bontatná meg.

Széles és modern körű autonómiára lenne szükség

1952 és 1968 között Erdélyben volt egyfajta korlátozott autonómia – hangzott el a műsorban. Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja szerint azonban ahhoz az autonómiához képest egy szélesebb és modernebb körű autonómiára vágyik Székelyföld.

Mint mondta, a székelyföldi autonómia statútum tervezetét demokratikus keretek között, a román parlamentnek minősített többséggel kellene elfogadnia. Ezután állhatna fel az a marosvásárhelyi székhellyel rendelkező székely parlament, ami számos kompetenciát átvehetne a központi államtól – tájékoztatott Dabis Attila, majd hozzátette, erre van némi esély.

Őrtűz ég az erdélyi a Hargita megyei Csíkszentgyörgy sportpályáján (Fotó: MTI/Veres Nándor)

Tematizálták a kérdést

Október utolsó vasárnapján a székely autonómia napját ünnepeljük – mondta Dabis. Kifejtette: a székely autonómiatörekvéseket nemzetközi szinten is térképre helyezték, sikerült tematizálni a kérdést Romániában.

Emlékeztetett: tavaly decemberben harmadjára is benyújtották a statútum tervezetet, ami az előző kettővel ellentétben már egy plenáris és szakbizottsági vitákat is elindított. Tehát ez az, amit, mint szervezet követelnek: a párbeszédet, a jog és a demokrácia talaján állva – hangsúlyozta a külügyi megbízott.

Szorongó Románia?

A románokra jellemző nemzeti szorongás Trianonból eredeztethető. Onnan eredeztethető az is, hogy újra rajzolták Európa térképét, aztán 1945-ben visszatértek a jaltai rendszerhez, ami egy teljesen új struktúrát alakított ki Közép-Európában, a fortély és félelem kommunista struktúráját, amiben Románia is élen járt – hangzott el a műsorban.

Bali Lóránt egyetértett a felvetéssel, azonban hozzátette: nemcsak mi tartjuk szorongásban Romániát, hanem az Európai Unió (EU) is. Az EU politikája alapján, amit az autonómia törekvések kapcsán folytat, elmondható, hogy az autonómia nem más, mint az első lépcső a függetlenedéshez.

Az oktató szerint nem hiába szoronganak tehát a románok, ugyanis több ilyen függetlenedési példát is láthattunk már.

hirado.hu - MTI - M1
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Soros György és a Facebook emberei kopogtatnak a leggyakraban az Európai Bizottságnál
    Nagyon erős amerikai dominancia látható, hiszen a Facebook, a Google és a Microsoft járt leggyakrabban az Európai Bizottság tagjainál. Feltűnik azonban az Amnesty International, illetve Soros György brüsszeli szervezete, az Open Society European Institute is a törzslátogatók között.
  • Szigorúan ellenőrzött slágerrock 1.
    Nem mondható, hogy a könnyűzene mindig forrongó és érdekességeket szolgáltató világát ne figyelte volna árgus szemekkel a Kádár-rendszer, amire jó példa, hogy Lendvai Ildikó a KISZ KB Kulturális Osztályának helyettes vezetőjeként 1980-ban több tucat oldalon keresztül tájékoztatta Pozsgay Imre kulturális minisztert – aki a rendszerváltozás során kulcsfontosságú szerepet vitt az állampárt részéről annak lebontásában – az ifjúság szórakozásának néhány időszerű kérdéséről.
  • A Brexit utáni Európai Unió olyan, mint egy buli, ahol megitták az összes italt és a lányok is hazamentek
    Máthé Áron történésszel, szociológussal, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettesével beszélgettünk a Közép-Európa számára vetített hamis ábrándokról, a magyar–német viszony múltjáról és jövőjéről, a nagyhatalmi érdekérvényesítésről a nemzeti érdekkel szemben és az Egyesült Királyság unión kívüli jövőjéről.
MTI Hírfelhasználó