Székelyföld nem adja fel autonómiatörekvéseit
A székelyek továbbra is küzdenek függetlenedésükért, szakértők szerint, a román kormánynak van mitől tartania, ha az EU politikáját nézzük az autonómiatörekvések kapcsán. Október utolsó vasárnapja a székely autonómia napja.
2018. október 29. 09:25

„Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket. Elsőként a teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában” – száz évvel ezelőtt a Gyulafehérváron összegyűlt több ezer román ezekkel a mondatokkal indította a huszonhat erdélyi és magyar történelmi vármegye Román Királysághoz csatolásáról szóló nyilatkozatát.

A szép elvekről azonban szinte kimondásuk pillanatában kiderült, hogy senki sem veszi komolyan azokat. A területen élő székelyek és magyarok véleményére senki nem volt kíváncsi, az Antant pedig semmit nem tett a Wilson-i elveket messzemenően figyelmen kívül hagyó, agresszív román területszerző politika megrendszabályozására. Ami igazán elgondolkodtató, hogy ez a helyzet a mai napig jottányit sem változott – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.

 

Területi növekedés volt a cél

Sokszor felmerül a kérdés, hogy miért nem sikerült egy pillanatig sem betartania a románoknak ezt a nyilatkozatukat. Bali Lóránt, a Pannon Egyetem Georgikon karának oktatója a műsorban kifejtette: Románia egy fiatal nemzetállam volt már akkor is. Arra törekedett az ország, hogy erős állam legyen, és területeit növelni tudja.

Az oktató szerint a terjeszkedő, területszerző politikának lett az eredménye, hogy Románia meg tudta szerezni Erdélyt. Illetve nemcsak azokat a területeket, ahol a nemzetiségek védelmében a románokat tudta segíteni, hanem a vegyes nemzetiségű, kis vagy teljes mértékben magyarok lakta területeket is önmagához csatolta – hangsúlyozta Bali Lóránt.

Kiemelte: a román állam az elmúlt kilencven évben unitárius berendezkedésre törekedett, egy egységes nemzetállamot szerettek volna kiépíteni. Bali szerint ez a nemzetállam jelenleg működik, hiszen láthatjuk, hogy a nemzetek önrendelkezése nem valósult meg.

Véleménye szerint a nemzeti önrendelkezés, legyen akár kulturális vagy területi, mint például Székelyföldé, nehézségekbe ütközik. Akár a román kormánypárt, akár az ellenzék politikáját nézzük, teljes az egyetértés, annak ellenére, hogyha Székelyföld autonómiát kapna, az az ország egységét nem bontatná meg.

Széles és modern körű autonómiára lenne szükség

1952 és 1968 között Erdélyben volt egyfajta korlátozott autonómia – hangzott el a műsorban. Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja szerint azonban ahhoz az autonómiához képest egy szélesebb és modernebb körű autonómiára vágyik Székelyföld.

Mint mondta, a székelyföldi autonómia statútum tervezetét demokratikus keretek között, a román parlamentnek minősített többséggel kellene elfogadnia. Ezután állhatna fel az a marosvásárhelyi székhellyel rendelkező székely parlament, ami számos kompetenciát átvehetne a központi államtól – tájékoztatott Dabis Attila, majd hozzátette, erre van némi esély.

Őrtűz ég az erdélyi a Hargita megyei Csíkszentgyörgy sportpályáján (Fotó: MTI/Veres Nándor)

Tematizálták a kérdést

Október utolsó vasárnapján a székely autonómia napját ünnepeljük – mondta Dabis. Kifejtette: a székely autonómiatörekvéseket nemzetközi szinten is térképre helyezték, sikerült tematizálni a kérdést Romániában.

Emlékeztetett: tavaly decemberben harmadjára is benyújtották a statútum tervezetet, ami az előző kettővel ellentétben már egy plenáris és szakbizottsági vitákat is elindított. Tehát ez az, amit, mint szervezet követelnek: a párbeszédet, a jog és a demokrácia talaján állva – hangsúlyozta a külügyi megbízott.

Szorongó Románia?

A románokra jellemző nemzeti szorongás Trianonból eredeztethető. Onnan eredeztethető az is, hogy újra rajzolták Európa térképét, aztán 1945-ben visszatértek a jaltai rendszerhez, ami egy teljesen új struktúrát alakított ki Közép-Európában, a fortély és félelem kommunista struktúráját, amiben Románia is élen járt – hangzott el a műsorban.

Bali Lóránt egyetértett a felvetéssel, azonban hozzátette: nemcsak mi tartjuk szorongásban Romániát, hanem az Európai Unió (EU) is. Az EU politikája alapján, amit az autonómia törekvések kapcsán folytat, elmondható, hogy az autonómia nem más, mint az első lépcső a függetlenedéshez.

Az oktató szerint nem hiába szoronganak tehát a románok, ugyanis több ilyen függetlenedési példát is láthattunk már.

hirado.hu - MTI - M1
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
MTI Hírfelhasználó