Magyarországot és Lengyelországot valódi barátság köti össze
Magyarországot és Lengyelországot stratégiai partnerség, de elsősorban valódi barátság köti össze, minden feltétel nélkül számíthatnak egymásra – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a wpolsce.pl lengyel hírtelevíziónak adott, csütörtökön sugárzott interjúban.
2018. október 25. 12:49

A miniszter előző nap tett látogatást Varsóban, fellépett többek között a Warsaw Security Forum nevű nemzetközi biztonságpolitikai fórumon.

Szijjártó Péter felidézte: a két ország támogatásáról biztosította egymást, miután az Európai Unióban a 7. cikk szerinti eljárást kezdeményezték mindkét ország ellen. „Tekintettel arra, hogy a közeljövőben új támadások várhatóak az EU-ban Magyarországgal szemben, nagyon fontos, hogy tudjuk: minden feltétel nélkül számíthatunk egymásra” – nyomatékosította a miniszter.

Úgy látja: az uniós jogállamisági eljárást mindenekelőtt a visegrádi országok migrációs politikája miatt indították el. Magyarország, Lengyelország, „valamint a cseh és szlovák barátaink bebizonyították, hogy meghiúsul minden, amit Brüsszel e téren az utóbbi három és fél évben tenni próbált” – szögezte le.

„Hazugság, hogy a migráció nem megállítható, hazugság, hogy a migráció jó Európa számára, hazugság az is, hogy a migráció semmi gondot nem okoz földrészünkön” – jelentette ki. Szijjártó Péter szerint világossá vált, hogy több országban Európát veszélyeztető, úgynevezett párhuzamos társadalmak alakultak ki. Világossá vált az is, hogy a migráció megállítható, „mi ezt bebizonyítottuk” – állapította meg.

A Magyarországot és Lengyelországot az EU részéről érő támadások további oka az, hogy kormányaik a főáramlatú gazdasági elképzelésekkel szembeszegülő sikeres gazdaságpolitikát folytatnak. Emellett a két ország kormányai igazi vezetőkkel, stabil politikai és gazdasági háttérrel rendelkeznek. „Ez pedig olyasmi, amit Brüsszelben nem szeretnek” – jegyezte meg a politikus.

Alaptalannak nevezte, hogy egyes brüsszeli politikusok „populista fenyegetést” emlegetnek Magyarország és Lengyelország kapcsán. A két ország kormányai azért sikeresek, mert „megvalósítják a választópolgárok akaratát” – mondta. „Kormányunk nem egy lottójátéknak köszönhetően került hatalomra, az önöké sem, hanem választások révén” – jelentette ki. „Valóban demokratikus kormányok vagyunk, mert az emberektől kapott demokratikus legitimációval rendelkezünk” – hangsúlyozta.

A wpolsce.pl moderátora rákérdezett az Oroszország által folytatott energiapolitikára, illetve Magyarország ehhez való viszonyára is. Oroszországgal „nagyon pragmatikus a viszonyunk” – állapította meg Szijjártó Péter. Elutasította, hogy Magyarországot Moszkva elsőrendű partnerének nevezzék.

A nyugat-európai országok és Moszkva közötti viszonyban utalt a magas szintű találkozók gyakoriságára, a német-orosz beruházásként épülő Északi Áramlat-2 gázvezetékre, majd leszögezte: látható, ezen a vonalon milyen szorosak a kapcsolatok. „Persze a felszínen képmutatás van, erőteljes nyugati politikai nyilatkozatok, de látjuk, hogy a felszín alatt milyen gazdasági ügyleteket kötnek” – jelentette ki.

„Nyilvánvaló, gázimportunk 85 százaléka Oroszországból származik, ez viszont nem egy szeszély, hanem az infrastruktúra kérdése” – jegyezte meg. A gázszállítások diverzifikációjában Magyarország helyzete akkor lenne könnyebb, „ha az Egyesült Államok vagy az EU több millió dollárt, illetve eurót adna térségünk infrastrukturális fejlesztéseire”, ha Horvátország megépítené az LNG-terminált az Adriai-tengeren, ha Románia végre lehetővé tenné a gázkitermelést a Fekete-tengeren – sorolta Szijjártó Péter.

A magyar-ukrán viszonyt érintő kérdésre válaszolva a miniszter reményének adott hangot az ukrán nyelvtörvény, a kettős állampolgárság kérdései körül kialakult konfliktus megoldására. „A probléma az, hogy a konfliktust nem mi kezdtük” – hangsúlyozta, megjegyezve: nem a magyar parlament hozott a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő nyelvtörvényt.

A miniszter megengedhetetlennek nevezte, hogy az ukrán parlament honlapján elérhető volt a kárpátaljai magyarok deportálását sürgető petíció, hogy az interneten közzétették a kettős állampolgárságú kárpátaljai magyar tisztviselőket fenyegető listát.

Aláhúzta: Ukrajnának az európai szabályoknak megfelelően kell megoldania a helyzetet. Kijev jelenleg „sérti a magyar nemzeti kisebbség jogait, a nemzetközi jogot. Ezt csak Ukrajna oldhatja meg” – nyomatékosította. Magyarország nagyon örülne, ha a helyzetet megoldanák, mert jó kapcsolatokban érdekelt Ukrajnával – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter újból a konfliktus kezelésétől tette függővé a NATO-Ukrajna bizottság összehívását. A magyar kisebbség jogait, vagyis a nemzetközi jogot sértve, Ukrajna a NATO szabályait is sérti – érvelt.

Az interjú rögzítését követően Szijjártó Péter a Warsaw Security Forum helyszínén találkozott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, és javaslatot tett neki kisebbségvédelmi egyezmény megkötésére. Az ukrán fél a javaslat tanulmányozására tett ígéretet.

MTI
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kik támadják a múltunkat?
    Az archeogenetika tudományával közelebb lehet jutni a honfoglalók eredetének kérdéseihez.
  • A Hagia Sophia története
    Claudio Monge olasz Domonkos-rendi szerzetes hosszú évek óta Isztambulban él. A Vatikáni Rádiónak adott interjúban felidézte a Hagia Sophia hányattatott történetét.
  • Soros: Európa ellenségei ellenzik a nyílt társadalom eszméjét
    Interjút adott a Népszavának Soros György, a milliárdos spekuláns, aki ma ünnepli 90. születésnapját. Az agg agitátor kijelölte az EU-n belüli ellenségeit, amelyek Magyarország és Lengyelország. A világpolitikában pedig Oroszországtól és Kínától tart Soros, aki továbbra is kiáll az örökkötvények gondolata mellett.
MTI Hírfelhasználó