Legfrissebb végzések és határozatok
Dübögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági ítéletek ellen lázadó indítványok.
2018. október 26. 15:31

Mottó: Közember nem győz azon csodálkozni, hogy mi mindenhez kell érteniük. Arról nem is beszélve, hogy nem tetsző döntések esetén még a parlamenti pártok jelesei is szidalmukkal tündökölnek.

 

 

HATÁROZAT JOGSZABÁLY ALAPTÖRVÉNY-ELLENESSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL.

Ösztöndíj szerződés, szolgálati viszony meghosszabbítása…

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (280. § 1. bekezdés első mondata) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványra okot adó ügy előzménye az volt, hogy a felperes ösztöndíjas hallgató, majd ösztöndíjas honvéd tisztjelölt ösztöndíjszerződést kötött a Honvédelmi Minisztériummal. A felperes vállalta, hogy a Magyar Honvédség tényleges állományába lép, illetve azt is, hogy a végzettség, illetőleg a képzettség megszerzése után a képzési időnek megfelelő időtartamban katonai szolgálatot teljesít. Az ösztöndíjszerződés szerint a felek a szerződést azzal kötik meg, hogy a szerződésben foglaltakat érintő valamely lényeges körülmény vagy a jogszabályok megváltozása esetén a szerződést azoknak megfelelően, közös megegyezéssel módosíthatják. A Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség csoportfőnöke azonban az ösztöndíjszerződést egyoldalúan módosította, amelynek értelmében a tisztjelölt a tiszti állományba vételét követően legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban köteles a Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesíteni. A felperest hivatásos állományba vették, majd jogviszonya közös megegyezés folytán megszűnt. Az alperes Helyőrségdandár fizetési felszólítást küldött az felperesnek, arra hivatkozással, hogy nem töltötte le a megfelelő időtartamú szolgálati jogviszony idejét, ezért időarányosan fizetési kötelezettsége keletkezett. A felperes az alperes ellen fizetési felszólítás hatályon kívül helyezése iránti pert indított, és ezen eljárás során indítványozta, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz bírói kezdeményezéssel. A bíróság hallgatott a „jó szóra”: 

Az indítványozó bíró hallgatott a „jó szóra”. Megítélése szerint a jogszabályi rendelkezések sértik az Alaptörvény B) cikk 1) bekezdését, a jogállamiság és jogbiztonság követelményét, mivel a sérelmezett rendelkezés visszamenőleges érvényűnek tekintendő, figyelemmel arra, hogy a 2012. január 1. napján hatályos ösztöndíjszerződések egyes elemeit módosítja, azaz ezen jogszabályi rendelkezéseket a módosító rendelkezés hatályba lépése előtt létrejött ösztöndíjszerződésekre is alkalmazni rendeli.

***

Az Alkotmánybíróság teljes ülése az indítványt megalapozottnak találta. Álláspontja szerint a jogbiztonság követelményét a jogállamiság klauzula tartalmazza. Ebből vezethető le a visszaható hatályú jogalkotás tilalma is, amely a jogalkotási törvények állandó sarokköve. Az Alkotmánybíróságnak a jelen esetben arra kellett figyelemmel lennie, hogy egyrészt a vizsgált szabályozás visszaható hatályúnak minősül-e, másrészt pedig hátrányos tartalmú-e. A törvényalkotó azzal, hogy a hatályos ösztöndíjszerződésekben is előírta a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő szolgálati idő átvezetését egyoldalú módosítással, a múltban korábban már megtörtént és befejezett, a felperes által már nem megváltoztatható tényekhez fűzött a korábbitól eltérő jogkövetkezményt, méghozzá úgy, hogy az érintettek számára hátrányosabb, terhesebb helyzetet eredményezett. Mivel a támadott szabályozás nem hatályos, így az alaptörvény-ellenesség megállapításának jogkövetkezményeként megsemmisítésre nem, csak az alkalmazási tilalom kimondására került sor.

Mindezek alapján a Taláros Testület ítélete rögzítette: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 80.K.30.640/2018. számon folyamatban lévő ügyben, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen tárgyú ügyben a régi Hjt. 229/E. § (3) bekezdésének „A honvéd tisztjelölt a tiszti állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban köteles a Honvédségnél szolgálatot teljesíteni.” szövegrésze nem alkalmazható a régi Hjt. 280. § (1) bekezdése vonatkozásában. Ennek következtében ezt a kitételt a honvéd tisztjelöltek 2012. január 1-jén hatályos ösztöndíjszerződésein nem lehet egyoldalú módosítással átvezetni. Az Alkotmánybíróság jelen határozata az ösztöndíjszerződések egyéb elemeinek módosítását nem érinti. (Megnyitása PDF-ként.)

***

A határozathoz Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.

HATÁROZATOK ALKOTMÁNYJOGI PANASZOK ELUTASÍTÁSÁRÓL.

Becsületsértés…

A Fővárosi Ítélőtábla által alkotott 12.Bhar.362/2016/8. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés vizsgálata.

A panasz alapjául szolgáló ügy tényállása szerint a Központi Nyomozó Főügyészségen az indítványozó ellen hamis vád bűntette miatt indult büntetőeljárás, amely során Központi Nyomozó Főügyészség főügyész-helyettese gyanúsítottként hallgatta ki. Ezt követően az indítványozó a Központi Nyomozó Főügyészséghez eljutatott levelében az ellene folytatott eljárást koncepciós eljárásnak minősítette, a YouTube internetes oldalra pedig feltöltött egy dokumentumot, amelyben becsmérlő kijelentéseket tett a főügyész-helyettesre,  többek között azt állította róla: „lehetséges, hogy a cionista törpe, a diplomáját a tel-aviv-i nagybani piacon cserélte egy köszvényes kóser libáért!”

Ezen állítások miatt a főügyész-helyettes több magánindítványt is benyújtott az indítványozóval szemben. A Pesti Központi Kerületi Bíróság az indítványozót, folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében bűnösnek mondta ki, és ezért 100 000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Az elsőfokú ítélettel szemben az indítványozó fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, amely az indítványozót az ellene emelt vád alól felmentette.

 Az ügyben eljáró ügyész fellebbezést jelentett be a Fővárosi Ítélőtáblához, amely az indítványozót bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében, ezért két évre próbára bocsátotta.

Az indítványozó álláspontja szerint a jogerős harmadfokú ítélet sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, mert a bíróságok eltérően ítélték meg, hogy az általa leírt, a sértettre vonatkozó kijelentések alkalmasak-e a becsület csorbítására. Álláspontja szerint a bűnösség megállapítására a szólásszabadságra, a sajtószabadságra, valamint a közszereplők, közhatalmat gyakorlók tűrési kötelezettségére vonatkozó követelmények megsértésével került sor. Nézete szerint az ítélőtábla nem tett eleget  a  tisztességes bírósági eljárás követelményéből fakadó indokolási kötelezettségének sem, ezért az ítélet a tisztességes eljáráshoz való jogot is sérti.

***

Az Alkotmánybíróság tanácsa mindenekelőtt áttekintette a véleménynyilvánítással kapcsolatos gyakorlatának releváns elemeit, különös tekintettel a közéleti szereplőket érintő véleménynyilvánítás megítélésének alkotmányossági szempontjaira. Rámutatott: az indítványozó kijelentései kapcsán egyértelműen megállapítható, hogy azok a főügyész-helyettes közmegbízatásának gyakorlásával függnek össze. Az indítványozó által megfogalmazott kijelentések bár a közügyek vitájában elhangzó értékítéletnek minősülnek, és a főügyész-helyettesnek közmegbízatásánál fogva nagyobb tűrési kötelezettsége van a vele szemben megfogalmazott véleménynyilvánítások tekintetében, a büntető eljárásban vitatott kijelentések mégis átlépték a véleménynyilvánítás határát, és szembe mentek az Alaptörvénnyel, azaz megsértették a főügyész-helyettes emberi méltóságának legbensőbb magját.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította: az Ítélőtábla az alkotmányossági szempontokat körültekintően figyelembe vette ítélete meghozatalakor, így az alkotmányjogi panaszban támadott ítélőtáblai ítélet nem sérti az Alaptörvény IX. cikkét. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. (Megnyitás PDF-ként.)

***

A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást fűzött, Stumpf István pedig különvéleményt csatolt.

Gyülekezési joggal való visszaélés, demonstráció…

A Pesti Központi Kerületi Bíróság által alkotott 12.Szk.23.273/2017/4. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó előadta: bejelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a „Budapest Pride” elnevezésű rendezvény megtartásáról, kérelmezve, hogy a felvonulást a rendőrség a terület lezárása és kordonok alkalmazása nélkül biztosítsa.

A BRFK arról tájékoztatta az indítványozót, hogy a rendezvényt területlezárással és kordonok telepítésével kívánja biztosítani, amelyet az indítványozó tudomásul vett, de jelezte, hogy azzal nem ért egyet.

A békés vonulásra a bejelentett útvonalon került sor, amelynek rendőri biztosítása során jelentős incidens nem történt. A Rendőrkapitányság Szabálysértési Hatósága azonban megállapította, hogy az eljárás alá vont személy szabálysértést (gyülekezési joggal való visszaélést) követett el, amely miatt 50 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. A felülvizsgálati eljárás során a Pesti Központi Kerületi Bíróság mellőzte a kiszabott pénzbírságot, az eljárás alá vont személyt azonban figyelmeztetésben részesítette.

Az indítványozó szerint az ítélet sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében biztosított békés gyülekezéshez való jogot, ezért arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg alaptörvény ellenességét és semmisítse meg.

***

Az Alkotmánybíróság tanácsa a panaszt nem találta megalapozottnak. Hangsúlyozta: „a bejelentési kötelezettséget közterületen tartandó rendezvény esetében az indokolja, hogy a hatóságok képesek legyenek biztosítani a gyülekezés lebonyolítását.”  A gyülekezési jog minél szélesebb körű biztosítását eredményező döntés meghozatala valóban azt is megköveteli a jogalkalmazóktól, hogy a mérlegelés során lehetőleg a gyülekezési jogukkal élni kívánó személyek számára kedvező döntés hozzanak, tiszteletben tartva az arányosság és a diszkrimináció-mentesség követelményét. Az eljáró bíróság ezeket az értelmezési kereteket is figyelembe vette, a végzése rámutatott arra, hogy az indítványozó tudatában volt annak, hogy a rendőrség kordonok használatával kívánja biztosítani a rendezvényt. A rendőrség rendezvénybiztosítási gyakorlata pedig nem minősült olyan „eseménynek”, ami a jelen ügy kontextusában Alkotmányt sértett volna.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság tanácsa a panaszt nem találta megalapozottnak. ezért elutasította. (Megnyitás PDF-ként.)

VÉGZÉSEK ALKOTMÁNYI PANASZOK VISSZAUTASÍTÁSÁRÓL

Címe

Tárgya

Veszélyességi pótlék.

A Kúria Mfv.II.10.487/2017/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.

megnyitás PDF-ként

Tisztességtelen eljárás.

A Győri Ítélőtábla Bf.I.36/2017/13. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.

megnyitás PDF-ként

Mezőgazdasági támogatás.

A Kúria Kfv.IV.35.411/2017/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.

megnyitás PDF-ként

Vadászterület kijelölése.

A Kúria Kfv.VI.37.816/2017/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz.

megnyitás PDF-ként

Mezőgazdasági támogatás.

A Kúria Kfv.IV.35.437/2017/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.

megnyitás PDF-ként

Mezőgazdasági termelők támogatása.

A Kúria Kfv.IV.35.094/2017/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.

megnyitás PDF-ként

Büntetőügy, rágalmazás.

A Győri Törvényszék 4.Bf.371/2016/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz.

megnyitás PDF-ként

Birtokháborítás.

A Debreceni Törvényszék 2.Pf.21.595/2017/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.

megnyitás PDF-ként

Jogosulatlan adatkezelés.

A Kúria Pfv.IV.21.024/2017/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.

megnyitás PDF-ként

Felülvizsgálati eljárás.

A Kúria Bfv.I.1543/2017/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz.

megnyitás PDF-ként

Kártérítés.

A Kúria Pfv.IV.20.213/2017/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.

megnyitás PDF-ként

Bíróság eljárása, elfogultság.

A Kúria Pfv.VI.21.431/2017/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.

megnyitás PDF-ként

Nagyszülői kapcsolattartás rendezése.

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.531/2017/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.

megnyitás PDF-ként

Közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátásának megtagadása.

A Székesfehérvári Törvényszék 3.Pkf.422/2017/5. számú végzése és 3.Pkf.425/2017/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz.

megnyitás PDF-ként


Bartha Szabó József
MTI Hírfelhasználó