Írásos véleményt kérnek a magyar kormánytól
Írásos vélemény benyújtására kérték fel a magyar kormányt az uniós tagállamok illetékes minisztereinek keddi tanácsülésén az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás keretében, az Európai Bizottságot pedig a Magyarországgal szemben megindított kötelezettségszegési eljárások bemutatására.
2018. október 16. 22:10

Gernot Blümel uniós ügyekért felelős osztrák miniszter arról tájékoztatta a kollégáit, hogy az EU soros elnöksége miként kívánja lefolytatni az Európai Parlament (EP) által kezdeményezett jogállamisági eljárást.

A luxembourgi ülést követő sajtótájékoztatóján elmondta, írásos vélemény benyújtására kérték fel a magyar kormányt, amelybe annak képviselője bele is egyezett, a bizottságot pedig arra, hogy nyújtson tényszerű áttekintést a kifogásolt ügyekben folyamatban lévő jogsértési eljárásokról.

Újságírói kérdésre válaszolva közölte: lépésről lépésre akarnak haladni, mivel ez az első olyan alkalom, hogy az EP indította meg a hetes cikk szerinti eljárást, így ez még ismeretlen terület.

"Az osztrák elnökség számára rendkívül fontos a lehető legkorrektebb, legvilágosabb értékelés" - fogalmazott.

Hozzátette, egyelőre nem tudják, mikor kerülhet majd sor a magyar kormány első hivatalos meghallgatására a tagállamok kormányainak tanácsában, erről a beérkezett dokumentumok elemzését követően fognak dönti.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a brüsszeli testület kész tájékoztatást nyújtani a kötelezettségszegési eljárásokról, mindig rendelkezésére áll a tanácsnak. Rámutatott: teljesen logikus, hogy a bizottsághoz fordultak az ügyben.

A folyamat hosszú ideig is elhúzódhat. Később akár többször is sor kerül majd a magyar kormány álláspontjának ismertetésére.

A hetes cikk szerinti eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én, a testület szerint ugyanis Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének. Következő lépésként a miniszterek tanácsa négyötödös többséggel dönt majd arról, hogy valós-e ez a veszély.

Az Országgyűlés kedden megszavazta a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és az országgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló, a Sargentini-jelentés elleni határozatot, amely felszólítja a kormányt, hogy utasítsa vissza a valótlan vádakat, és jogi úton is lépjen fel a "csalással elfogadott" jelentéssel szemben.

A miniszterek kedden folytatták a Lengyelországgal szembeni eljárást is, amelynek keretében már kétszer meghallgatták a varsói kormányt.

Ezzel kapcsolatban Timmermans leszögezte: nem javult, sőt tovább romlott a helyzet a legutóbbi tanácsülés óta, különös csalódottságot kelt, hogy ugyan az Európai Bíróság elé került az ügy, a lengyel hatóságok nem állították le, hanem kifejezetten felgyorsították a legfelsőbb bírósági reform végrehajtását.

Folytatni kell a párbeszédet, mindig meg kell adni Varsónak a lehetőséget az álláspontja ismertetésére, és remélhetőleg valamikor sikerül is megoldást találni és biztosítani a jogállamiság alapelveinek tiszteletben tartását - közölte. Hozzáfűzte azonban, jelenleg nem túl derűlátó, mivel a helyzet súlyos aggodalomra ad okot több téren is.

Franciaország és Németország közös nyilatkozattal készült, amelyben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy múlt héten új legfelsőbb bírósági tagokat nevezett ki a lengyel államfő, nem várva meg az Európai Bíróság ítéletét. Mint aláhúzták, a lépés "súlyos veszélyt" jelent a bírói függetlenségre, ami kihatással van az EU-s bel- és igazságügyi együttműködésre is.

A kormány kész tisztázni magát a vádak alól a hetes cikkes eljárásban

A magyar kormány kész tisztázni magát a vádak alól, ezért részletes tájékoztatót fog összeállítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás keretében - tájékoztatott telefonon Varga Judit miniszterelnökségi államtitkár a tagországok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi luxembourgi tanácskozásának szünetében.

Először szerepelt a miniszteri tanács napirendjén a Magyarországgal szembeni eljárás ügye, s a soros osztrák EU-elnökség tisztázott bizonyos eljárási kérdéseket, például az Európai Bizottság szerepét, amelyet "tárgyilagos, semleges tényanyag" készítésével bíztak meg a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokról.

Varga elmondta, az eljárást kezdeményező Európai Parlament azt kérte, hogy a képviselőtestületet is vonják be a folyamatba, de a tanács jogi szolgálata az uniós szerződések alapján "ennek lehetőségét nem látta biztosítottnak". Hozzátette, ennek ellenére több kollégája is támogatólag nyilatkozott az EP részvételéről.

"A migrációs politikája miatt Magyarországot erősen támadó tagországok még attól sem rettentek vissza, hogy a jogi szolgálat nagyon egyértelmű és nagyon tisztán levezetett véleményével vitatkozzanak, sőt nyíltan vállalták, hogy azzal politikai alapon nem értenek egyet" - emelte ki az államtitkár, Görögországot és Svédországot említve név szerint, de hozzátéve, hogy például a britek és a lettek az ellenkező állásponton voltak.

Hangsúlyozta: ez is mutatja, hogy folytatódik a "boszorkányüldözés", a kormány azonban kész tisztázni magát a vádak alól, még a héten megtámadja az EU bíróságán az Európai Parlamentben "csalással elfogadott" Sargentini-jelentést.

A tanácsülés többi napirendi pontjáról Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár számolt be.

Beszélt a szerdán kezdődő EU-csúcs bizonyos témáiról, például a migráció és a belső biztonság kérdéséről, amelyek szerinte egyértelműen összekapcsolódnak a külső határok védelmén keresztül. Utóbbi kapcsán aláhúzta, hogy a határvédelem a tagállamok elsődleges felelőssége, az EU part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex) pusztán kiegészítő szerepet játszhat.

Takács figyelmeztetett, több tagország ismét az "életszerűtlen és improduktív" kötelező uniós elosztási kvóták felé próbálja terelni a folyamatokat, a visegrádi négyek azonban semmi ilyesmit nem fognak támogatni, és szerencsére a tanács osztrák elnökségének is józan a megközelítése.

A tárcavezetők a Lengyelországgal szembeni hetes cikkes eljárást is folytatták kedden. Az államtitkár leszögezte, a kormány ezt továbbra is "méltatlan politikai támadásnak" tekinti, de a jelek szerint "kezd kifogyni a szufla a lengyelekkel szemben".

"A jövő évi európai parlamenti választási kampány részévé vált, hogy napirenden kell tartani a kelet-európaiakkal szembeni ügyeket" - vélekedett.

Takács Szabolcs érintette a költségvetési tárgyalásokat, és "migrációbarátnak" minősítette a 2021-2027-es uniós büdzsére vonatkozó európai bizottsági javaslatot, ugyanis abban felzárkóztatásra szánt pénzeket csoportosítanának át a bevándorlók integrációjára.

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó