Új politikai időszámítás Németországban
Áttörést értek el a radikálisan bevándorlásellenes erők. Az évtizedek óta meghatározó két nagy néppárt újabb súlyos veszteségeket szenvedett.
2018. október 15. 10:47

A néppártok ideje véget ért – állapította meg tegnapi elemzésében a Süddeutsche Zeitung című, Münchenben szerkesztett napilap. – Bukott a CSU és az SPD – közölte a Bild című bulvárlap azután, hogy a német politikát évtizedek óta meghatározó két nagy néppárt újabb súlyos veszteségeket szenvedett a tegnap megtartott bajor tartományi választásokon.

Az Angela Merkel német kancellár vezette CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) a részeredmények szerint az öt évvel ezelőtti választásokon szerzett 47,7 százalékhoz képest most csupán 37,4 százalékos eredménnyel győzött. A Németország második legnépesebb tartományát a második világháború óta szinte megszakítás nélkül irányító jobboldali alakulat legrosszabb eredményét érte el 1950 óta, ráadásul elveszítette abszolút többségét a tartományi parlamentben, s öt év után újra koalícióra kényszerül.

A CSU népszerűségvesztéséből különösen két párt húzott hasznot: a második helyen végzett, az előzetes rész­eredmények szerint 17,9 százalékot elérő Zöldek, illetve a 10,6 százalékkal negyedik, nyíltan bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD), amely először került be a bajor tartományi parlamentbe. A harmadik helyre a Szabad Választók (Freie ­Wähler) nevű, a tartományi parlamentben 2008 óta jelen lévő helyi szövetség került 11,7 százalékos eredménnyel.

Mindezek alapján a Zöldekkel vagy a Szabad Választókkal alakíthat kétpárti kormányt a CSU, amely kizárta az együttműködést az AfD-vel. Ahogy Európában egyre több országban hanyatlik a baloldal, úgy most Bajorországban is súlyos válságba került a Szociáldemokrata Párt (SPD), amely a legutóbbi, 20,6 százalékos eredményt követően most csupán a szavazatok 9,6 százalékát nyerte el, ezzel az ötödik helyen végeztek.

Csalódott választók. Hiába nyert a CSU, elvesztette többségét a bajor parlamentben Fotó: Reuters

Markus Söder tartományi miniszterelnök, a CSU kampányának vezetője az urnazárás után a párt választási központjában tett nyilatkozatában kiemelte, hogy az eredmény fájdalmas, de a párt megkapta a felhatalmazást a választóktól a kormányzás folytatására. Ezért az eredmény elemzése mellett az a legfontosabb feladat, hogy stabil kormányt alakítsanak. A visszaesés okairól elmondta, hogy nem lehetett „lekapcsolódni az országos trendekről” – a szövetségi szintű politika fejleményeiről –, és hátrahagyni az utóbbi évek vitáit, köztük a migrációról 2015 óta folytatott polémiát.

Elemzők szerint a CSU-tól elsősorban a párton belüli viták, a Horst Seehofer pártelnök, szövetségi belügyminiszter és Markus Söder közötti feszültségek, illetve a pártnak a bevándorlás kérdéséhez való hozzáállása miatt fordultak el tömegesen a szavazók. A CSU ugyanis az országszerte egyre népszerűbb AfD-től tartva igyekezett harciasabb migrációellenes retorikát folytatni és a bevándorlás korlátozását célzó intézkedéseket hozni, ami Angela Merkel CDU-jával is konfliktusokat szült. A ZDF német köztelevízíó által idézett felmérés szerint a legtöbb bajor választó, 33 százalékuk a bevándorlást nevezte meg mint a tartományra leselkedő legnagyobb veszélyt.

A bajor választóknak elegük lett a párton belüli harcokból és a bevándorlás félrekezeléséből

Horst Seehofer pártelnök a vasárnapi választás után kiemelte, pártja nem ért el jó eredményt, és ennek okait fel kell dolgozni, de a következő időszakban „egységesen és teljes erővel” a választóktól kapott felhatalmazás megvalósítására, a kormányalakításra kell összpontosítani. A ZDF országos köztelevíziónak adott nyilatkozatában arról is beszélt, hogy okok egész sora határozta meg a választási eredményt.

Az AfD eközben már a tizenhat tartományi parlament közül a tizenötödikbe is bekerült, de a két hét múlva esedékes hesseni választáson a tizenhatodik parlamentjét is beveheti, ahol a CDU szintén a népszerűségvesztés következményeibe futhat bele. A jelenlegi felmérések szerint az öt évvel ezelőtti 37 százalékhoz képest most csupán a szavazatok 28-29 százalékát szerezheti meg Merkel pártja, míg az AfD a voksok 13 százalékában reménykedhet.

A bajor lecke

– Az első Bajorország, majd megint Bajorország jön, azután egy trágyaszállító jármű, végül a szövetségi köztársaság többi része – fogalmazott egy frankföldi gazda. A népességét és gazdasági erejét tekintve a második legjelentősebb német tartomány, a kulturális-nyelvi jellegét, földrajzi adottságait, kedélyességét tekintve inkább Ausztriával rokonítható Bajorország sajátosságaival tisztában vannak a helybéliek. Egy tavalyi felmérés szerint messze a bajoroknál a legmagasabb – egyharmados! – azon polgárok aránya, akik a legszívesebben kiválnának Németországból.

Bajorország különállásának egyik fő jellegzetessége a Keresztényszociális Unió, a kizárólag ebben a német tartományban működő CSU is. Amely nélkül soha nincs kormányzás Münchenben: csak a legidősebbek emlékezhetnek arra, hogy a helyi vezető ne a CSU embere lett volna. Egyszer fordult csak elő az elmúlt bő fél évszázadban az is, hogy a legnagyobb párt koalícióra kényszerüljön.

Most egy új világ következik. A Seehofer–Söder-tandem vezette CSU jelentősen meggyengült a választásokon, noha a legnagyobb párt maradt. De áttörést értek el a radikálisan bevándorlásellenes erők: az AfD a CSU jobboldali ellenzékeként, komoly eredménnyel masírozhat be a müncheni gyűlésbe. Most először. Ezzel megdőlt egy régi axióma.

– A CSU-tól jobbra nem lehet demokratikusan legitimmé tett párt – mondta anno Franz Josef Strauss, a legnagyobb bajor politikus. Ám most bajorok száz- és százezreinek nem volt elég kemény a CSU-vonal. Hát még ha nem lett volna szigorú a bevándorláspolitikája! A CSU jobbra az AfD felé, balra a Zöldek irányában veszített el tömegeket. A szociáldemokraták – akik nemcsak Magyarországot, de egész Európát is szeretik kioktatni, hogy mit tegyen – csúnyán leszerepeltek.

A CSU támogatottságát erodálta Seehofer Merkel kancellárral való konfliktusa, amit csak tetézett a feleslegesen túlbonyolított Maassen-ügy. A keresztényszocialistákat a CDU-val és a szociáldemokratákkal való berlini együttműködés általában is lefelé húzza: egyre több német unja már Merkeléket, a nagykoalíció támogatottsága hétről hétre gyengül, már csak 41 százalék. A CSU-oroszlán mindezek miatt a fogait veszítette.

A következtetések egy része adja magát: nem belemenni kínos kompromisszumokba az ellenfelekkel, mert annak a baloldal és a radikális jobboldal közötti felőrlődés a következménye. Hanem olyan politikát hirdetni, szem előtt tartva a 2019-es európai választásokat is, amely egyszerre reflektál a helyi választók akaratára, valamint az uniós realitásra. Nevezetesen arra: lehet, hogy a DK-székházban a migráció nem fontos kérdés, Európában azonban az marad, márpedig a jelenlegi fősodor, a Juncker–Avramopulosz–Verhofstadt-vonal bevándorláspárti állásponton van.

Mindenesetre a CSU-nak helyet kell adnia másoknak is a hatalom asztalánál, és a lényegileg eltérő pártprogramok miatt beláthatatlan bonyodalmakhoz vezethet, ha a Zöldeket venné maga mellé. Mások az elképzeléseik a migrációs kérdésben vagy a környezetpolitikában is. Talán mondani sem kell, milyen fontos Bajorország stabilitása a győri Audinak és a debreceni BMW-beruházásnak otthont adó Magyarországnak is. Számos honfitársunk is dolgozik a bajoroknál, akikkel a német kormánnyal való nézeteltérések dacára is megmaradt a hagyományosan jó kapcsolatunk.

Emlékszünk arra is, hogy a vezető EU-posztra törő Manfred Weber kivételével a CSU uniós képviselői nem szavazták meg a Sargentini-jelentést. Mindezért is rendkívül lényeges számunkra, hogyan alakul a német politika, és aligha kérdés, hogy a bajorországi, majd két hét múlva a hesseni történések következményekkel járnak Berlinben is. Előbb vagy utóbb – de inkább előbb.

Szőcs László

magyaridok.hu - MTI
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
MTI Hírfelhasználó