A feszültséget csökkenteni, a párbeszédet erősíteni kell
Mindenekelőtt csökkenteni kell a feszültséget az ukrán-magyar viszonyban, és a feleknek hatékonyabbá kell tenniük a párbeszédet a kárpátaljai magyar oktatás és a kettős állampolgárság problémáiról - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szombaton Ungváron, ahol felszólalt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) rendkívüli választmányi ülésén.
2018. október 13. 16:12
A kárpátaljai magyarságot érő támadások és provokációk megszaporodása miatt összehívott tanácskozást követő sajtótájékoztatón az ukrán diplomácia vezetője megköszönte a KMKSZ-nek, hogy kifejthette álláspontját az ukrán kormány nevében, és meghallgathatta a kárpátaljai magyarság képviselőinek véleményét.
 
Hozzátette: nem ért egyet a kárpátaljai magyarok azon véleményével, hogy Ukrajnában magyarellenes médiakampány folyna központi orgánumok részvételével.
 
Szerinte az ukrán sajtó a napirenden szereplő témák miatt érdeklődik fokozottan a kárpátaljai magyarság és Magyarország iránt. Ezzel kapcsolatban elsőrendű feladatnak nevezte az ukrán-magyar viszonyban lévő erős feszültség csökkentését, amelynek kialakulását az új ukrán oktatási törvény egy évvel ezelőtti elfogadására datálta.      
  
Pavlo Klimkin elmondta, sikerült jobban megértenie a kárpátaljai magyarok közoktatással kapcsolatos problémáit, különös tekintettel az ukrán nyelv iskolai oktatásának megoldatlanságára. Megismételte korábban hangoztatott azon álláspontját, hogy az ukrán állam célja "nem a kárpátaljai magyarok asszimilációja, hanem az ukrán társadalomba történő integrációja" az ukrán nyelv tudásának biztosításával, megjegyezve, hogy "ezt nem a teljes magyar oktatás ukránosításával kell elérni." Kiemelte, a feleknek fokozottabban kell egyeztetniük a kárpátaljai magyar oktatás kérdéseiről.  
  
A magyar-ukrán kettős állampolgárság Ukrajnában indulatokat kiváltó problémáiról szólva a tárcavezető elmondta, az ukrán törvények az ország területén nem ismerik el, de nem is büntetik a második állampolgárságot, azt csak a köztisztviselőkről szóló törvény tiltja. Közölte, a kettős állampolgárság kérdéséről is tárgyalni kell. "Mindenképpen előre, s nem hátra kell lépnünk a probléma megoldásával kapcsolatban" - hangsúlyozta.        
 
A kárpátaljai magyarokat érő támadásokra kitérve hangsúlyozta, hogy az ukrán államnak nincs köze a kettős állampolgárokat listázó Mirotvorec-weboldalhoz. Elmondta, az oldalt 2014-ben az ukrán-orosz konfliktus miatt hozták létre, de - mint fogalmazott - meggyőződése, hogy semmiképp nem szabad egy kalap alá venni az Ukrajna ellen kezükben fegyverrel harcolókat a kettős állampolgár kárpátaljai magyarokkal, akik "nem hazaárulók és nem szeparatisták". A politikus visszautasítja azokat a vádakat, hogy valaha is ilyen jelzőkkel illette a kárpátaljai magyarokat, aláhúzva, "soha sehol ilyet nem mondott". Jelezte, az ukrán parlament elnökéhez fordul a törvényhozás honlapján megjelent, a kettős állampolgár magyarok deportálása érdekében indított aláírásgyűjtési petíció miatt, mert eleve "felháborítónak és gyalázatosnak" tartja, hogy a magyarokkal összefüggésben megjelenhetnek a deportálás vagy kitoloncolás kifejezések.  
 
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter (k), Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete (b) a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) rendkívüli választmányi ülésének kezdete előtt Ungváron 2018. október 13-án. MTI Fotó: Nemes János
      
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője hangsúlyozta, csak tárgyalásos úton lehet kiutat találni a jelenlegi súlyos helyzetből, mindazonáltal - tette hozzá - az egyeztetéseket a kárpátaljai magyarsággal az ukrán kormánynak még a problémák keletkezése előtt kellett volna elkezdenie, s nem a sajtóban üzengetni. A jelenlegi konfliktus oka ugyanis az - emlékeztetett -, hogy Ukrajna sorozatban fogadott el a kisebbségek jogait súlyosan korlátozó törvényeket, s ez ellen a kárpátaljai magyarok felemelték a szavunkat. Jelezte, az ukrán médiában évek óta folyik a magyarellenes kampány, amely mostanra érte el csúcspontját a KMKSZ székházának felrobbantásával és a kettős állampolgárok Mirotvorec általi listázásával, valamint a kárpátaljai magyarok deportálását szorgalmazó petícióval a parlament honlapján.      
 
Arra a kérdésre válaszolva, hogy közelebb jutott-e egymáshoz a felek álláspontja, a KMKSZ elnöke kifejtette: az álláspontok nem közeledtek, de mindenképpen előre mutató, hogy az ukrán külügyminiszter a magyar szervezet meghívására ellátogatott Ungvárra és nyílt párbeszédet folytatott a kárpátaljai magyarság képviselővel. "Remélem, hogy a mai megbeszéléseink előbbre visznek bennünket, és sikerül tárgyalásos úton rendezni a vitás kérdéseket Ukrajna és a kárpátaljai magyarság, valamint Magyarország között, jóllehet ez nem lesz könnyű feladat, hiszen a negatív fejlemények túl messzire jutottak. A rendezést mindazonáltal minél hamarabb el kell kezdenünk" - hangoztatta Brenzovics László.       
 
A tanácskozáson részt vett Ukrajna budapesti és Magyarország kijevi nagykövete, valamint Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója, aki fel is szólalt.
 
 
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter (első sor b3), mellette Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete (b2), valamint a két ország diplomáciai testületeinek tagjai a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) rendkívüli választmányi ülésének kezdete előtt Ungváron 2018. október 13-án. Előtérben Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. MTI Fotó: Nemes János
     
Pavlo Klimkin délután Ungváron találkozik a kárpátaljai roma, szlovák és román kisebbségek vezetőivel.
 
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter (j) kezet fog Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével a KMKSZ rendkívüli választmányi ülése után tartott sajtótájékoztatón Ungváron 2018. október 13-án. MTI Fotó: Nemes János
MTI
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó