II. Szóltak, kérdeztek, válaszoltak: látták, láttatták e ”cifra” világot!
A kérdések zöme költőnek is mondható volt. Danoltak egymásról, s főleg a miniszterelnökről, a sarki kocsmában mindezért feldagadt képpel távoztak volna. Szerencsére a parlament szent hely, a mentelmi jog megment.
2018. október 10. 12:34

 

Különös pillanatok kísérték a Tisztelt Házban a mezítlábasnak” becézett egyszerű kérdések óráját. Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége volt a menetnek. Mégis, fontos szereplésnek számított. E héten sem okoztak csalódást, minden párt hálásan megtapsolta a szószólóját.

 

 

Továbbra is töretlen a külföldi beruházók bizalma Magyarország iránt?

BALLA MIHÁLY, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Nemrég volt hallható a hír, amely szerint a Nógrád megyei Bercelen a japán tulajdonú Nidec Hungary Kft.-nél új csarnokot avattak. Ennek a beruházásnak az értéke eléri a 15 milliárd forintot, amelynek következtében a következő egy évben 1 millió olajszivattyú készül el Bercelen az autógyártás számára. Ez kimagasló lehetőség Nógrád megye és a nyugat-nógrádi térség számára gazdasági szempontból. Ráadásul a jelenlegi berceli gyárban körülbelül 240 ember dolgozik, a következő években a fejlesztés eredményeként nagyjából 500-600 fő fog itt munkát találni. A Nidec komoly múlttal rendelkező nemzetközi cég, hiszen 1945-ben alakult meg, és jelenleg 120 ezer embernek ad munkát. 43 országban gyárt különböző termékeket, 12 milliárd eurós árbevételt produkálva 2017-ben.

- Évről évre több működő tőke érkezik Japánból hazánkba. 2017-ben az akkori adatok szerint nagyjából 1200 milliárd forintot tett ki a magyarországi japán működőtőke-befektetések értéke, ami a következő néhány évben további 500 milliárddal nőhet, köszönhetően az új beruházásoknak. Ez a beruházás is azt a megállapítást erősíti, hogy a magyar gazdaságpolitika 2010-es fordulata helyes volt, amelynek az eredményeit évről évre láthatjuk. A nemzetközi befektetők bíznak a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóságában, bíznak a képzett magyar munkaerőben és bíznak Magyarország stabil pénzügyi helyzetében. Az előrejelzések szerint ez a folyamat folytatódni fog, amelynek köszönhetően egyre több munkahely jöhet létre, és tovább nő az állam és a helyi települések adóbevétele. Összességében tehát megállapítható, hogy a nemzetközi befektetések jót tesznek az országnak. Kérdezem államtitkár urat:

- Tekinthető-e ez az újabb csarnokavatás a Magyarország iránti töretlen bizalom megnyilvánulásának? (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

MAGYAR LEVENTE, (külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Beszéljenek a számok, hiszen a számok nem hazudnak, és felesleges mindenfajta egyéb bizonygatás, hogyha egy szép számsorral tudjuk azt alátámasztani, hogy Magyarországon valóban évről évre nemcsak hogy nő a külföldről érkező működő tőkének a volumene, hanem olyan ágazatokba sikerül ezt a tőkét becsatornázni, ami a lehető legnagyobb hozzáadott értéket hozza itt létre Magyarországon, és egyre inkább olyan térségekben, amelyek arra a leginkább rászorulnak.

- Képviselő Úr! 2017-ben rekordot állítottunk be a tekintetben, hogy mennyi külföldi tőkét sikerült Magyarországra hozni. Ne kiabáljuk el, de nagyon úgy néz ki, hogy 2018 újabb rekordév lesz, hiszen a 2017-es számokat is meg fogjuk haladni. Az első félévben 46 pozitív befektetői döntés született Magyarország vonatkozásában, ami 6700 új munkahelyet és mintegy 2 milliárd eurónyi tőkebefektetést jelent az ország számára a következő években. Ezek között szerepel - amire rendkívül büszkék vagyunk - a BMW pozitív döntése Magyarország mellett, ami szintén abból a szempontból is különösen kiemelendő és fontos, hogy a Tiszántúl első jelentős külföldi nagyberuházása, amelyik egy egész térséget magával tud majd emelni, egy olyan munkakultúra, egy olyan munkaértékű beruházás fog ott megvalósulni, amely hatalmas esélyt ad  egész Kelet-Magyarországnak.

- De ne feledjük Nógrád megyét sem, ahogyan nem is felejtjük: Nógrád megyébe az elmúlt négy évben szintén százmillió eurónyi nagyságrendű új projektet tudtunk generálni. És noha a Nógrád megyei munkanélküliségi mutatók még nem érik el az országos átlagot - ami alacsonynak tekinthető -, én azt gondolom, hogy a következő egy-két év során nagyon meg fogjuk azt közelíteni, hiszen csak most a csőben van öt újabb Nógrád megyei projekt, amelyek ha megvalósulnak, mintegy 200 millió eurónyi új beruházást jelentenek a megyének. Kérem a képviselő úr további támogatását is, hogy ezeket a projekteket Magyarországra tudjuk hozni. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Az ön miniszterelnök ura kitől és milyen ajándékot fogadott el azért, hogy ígéretükkel ellentétben ne legyen Trianon-emlékév a békediktátum 100. évfordulóján?

FARKAS GERGELY, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Úgy látszik újfent, hogy előbújt a Fidesz 30 évvel ezelőtti énje, legalábbis nehezen értelmezhető másként, hogy önök múlt héten nem támogatták azt, hogy…(Szilágyi György: Ki szavazott a DK-val?)2020 Trianon-emlékév legyen. (Szilágyi György: Szégyen!)

- Emlékszünk még 1990. június 4-ére: a Fidesz képviselői kivonultak a Trianon-emléknapról. Vagy arra az árulásra is emlékszünk, hogy a tusnádfürdői ígéret ellenére önök megszavazták Románia feltétel nélküli EU-csatlakozását, elárulva a székely autonómia ügyét. (Szilágyi György: Szégyen!)

- De térjünk vissza az emlékévre! A Trianon-emlékév nem valami ellen, hanem valamiért, valamiről szól. Nem nosztalgiázás, semmiképp sem ünnep, ahogy önök azzá próbálják tenni június 4-ét, hanem cselekvő emlékezés, amely a múltból erőt merítve a jövőbe tekint, mert ez a mi dolgunk, hogy újra büszkévé és magyarságtudatában megerősödötté tegyük hazánkat! Ezt célozza az emlékév is, amit önök elutasítottak, immáron sokadszorra. Sokadszorra, hiszen tavaly a Nemzeti összetartozás bizottságának fideszes többsége utasította el a javaslatot, mondván, hogy majd ősszel ők maguk nyújtják be azt módosított formában. Miután ezt nem tették meg, ezért mi benyújtottuk újra, és kétszer megismétlődött az eset; az önök elutasítása kétszer megismétlődött.

- Államtitkár Úr!  Sokatmondó, hogy a Gyurcsány-Orbán tengelyt kivéve a parlamenti pártok mindegyike támogatta a javaslatunkat. Támogatták még akkor is és annak ellenére is, hogy sok mindenben nem értünk egyet, és sok mindent máshogy értelmezünk. A dolog úgy áll, hogy önök egy oldalra kerültek a magyargyűlölő Gyurcsány Ferenccel. Mesélhetne arról, hogy milyen érzés egy platformon lenni a nemzetgyűlölő Gyurcsány Ferenccel. Önök, az állítólagos nemzetiek tették ezt! Milyen érzés ez? Meséljen róla!  Végezetül csak egy kérdés:

- Miért nem támogatták a méltó megemlékezést és a jövőbe tekintést a békediktátum századik évfordulóján? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy az önök nemzeti elkötelezettségéről Volner János volt frakciótársuk eléggé lerántotta a leplet az elmúlt egy hétben. (Gyöngyösi Márton: …ti is megismeritek. Szimpatikus fiatalember…) A Jobbik teljes mértékben letért arról az irányról, ami a nemzeti politika iránya lenne!És úgy is beszéltek az elmúlt években egyes, pártjukhoz tartozó vezetők, hogy a határon túli magyarok három forintért eladják a szavazatukat. Hasonló, rendkívül lenéző hangnemben beszéltek önök határon túli magyarokról, csak azért, mert ők nem önökre szavaztak, hanem a Fidesz-KDNP-t támogatták. Önöknek az a jó magyar, aki a Jobbikra szavaz, aki meg nem a Jobbikra szavaz, az nem jó magyar. Ez az önök nemzetpolitikája! (Szilágyi György: Gond van a szövegértéssel! Nem ez volt a kérdés. - Az elnök csenget.) Arra viszont azért felhívnám a figyelmüket, hogy van egy első világháborús emlékbizottsága Magyarországnak, amelynek a működési ideje egészen a trianoni békediktátum évfordulójáig tart. Nyilvánvalóan nemcsak az első világháborús megemlékezéseket, a hősi halottainkra való emlékezést szervezi ez a bizottság, hanem a békediktátum évfordulójára való előkészületeket is. (Gyöngyösi Márton: Talán a parlament is ér annyit, mint egy emlékbizottság, nem? - Szilágyi György: Ezt miért nem fogadtátok el? Az volt a kérdés. Ezt miért nem fogadtátok el?)

- Képviselő Úr! Ne feledjük el, hogy elfogadtuk 2010-ben a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényünket. Azt hiszem, hogy ebben minden érték le van fektetve. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból, többek között Szilágyi György: Miért szavaztatok együtt a DK-val és nem fogadtátok el?) Emlékezhetünk a kettős állampolgárságról való szavazásra, amiről csak a Jobbik elnöke maradt le, mert éppen a büfében adott interjút. Fontosabb volt neki egy cikk megjelenése…(Farkas Gergely: Nem ez volt a kérdés! - Az elnök csenget.)… mint a határon túli magyarok állampolgársága! (Farkas Gergely: Miért szavaztatok Gyurcsánnyal együtt? Ez a kérdés!)

- Képviselő Úr! Június 4-e 2010 óta a nemzeti összetartozás napja. Az Alaptörvényünkben, amelyet a Jobbik nem szavazott meg, felelősséget viselünk a határon túli magyarok érdekében! (Farkas Gergely: Miért szavaztatok Gyurcsánnyal együtt? Erre válaszolj!) Ezek mind-mind fontos és a határon túli magyarok érdekét, a trianoni sebek begyógyítását szolgáló intézkedések voltak, úgy is, mint a választójog megadása vagy egymillió határon túli magyarnak az állampolgárság megadása és a nemzet bővítése. Ezeket a megemlékezéseket, az erre való felkészülést, ahogy az eddigi hadi eseményekre is, az első világháborús emlékbizottság fogja megtenni, történészek bevonásával. (Szilágyi György: Miért nem szavaztátok meg? - Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Miért fontosabb a nevelőszülők toborzása a rászoruló családok támogatása helyett?

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, (MSZP): - Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban több kérdést is feltettem azzal kapcsolatban, hogy hogyan kívánják átalakítani és hogyan kívánják segíteni a nevelőszülői hálózat kiépítését, de többszöri kérdésem kapcsán is visszautasítást kapok, hivatkozva arra, hogy a KSH-nál elérhetőek azok az adatok, amiket én kérek. Szeretném közölni államtitkár úrral, hogy nem igaz, nem elérhetőek ezek az adatok! Ön is hivatkozik azokra az adatokra, hogy a 12 év alatti gyerekek 90 százaléka ma nevelőszülőknél él, és nem bentlakásos otthonokban, és a legjobb helye a gyerekeknek a családban van. Ezzel egyet is érthetnénk, ezzel nem tudunk vitatkozni, a gyerekeknek és akik bekerülnek az intézménybe, tényleg azon kell dolgozni, hogy minél többen minél hamarabb családhoz kerülhessenek.

- De! Magyarországon körülbelül 23 ezer gyermeket szakítottak el úgy a családjától erőszakosan, hogy azt nem tehették volna meg, mert szegénységi okokra hivatkoztak, amit pedig, tudjuk nagyon jól, hogy a gyermekjogok védenek, és kimondottan tiltják, hogy szegélységi okok miatt elszakíthatóak lehessenek a családtól. Körülbelül 140 ezer gyerek veszélyeztetett, bármikor elszakíthatják a családjuktól.

- Államtitkár Úr!. Ma egy gyereket egy perc alatt el lehet venni a családtól, de körülbelül öt évbe kerül, mire visszakerülhet a vér szerinti szüleihez! Önök kampányt indítottak a nevelőszülőséggel kapcsolatban. Nem tartják-e álságosnak, hogy több ezer családot az utóbbi időszakban az otthonából kilakoltattak az utcára - ezek között több ezer gyermekről beszélünk -, önök kampányt indítanak a nevelőszülői hálózatért, közben meg önök a felelősök azért, mert nem a szegénységet akarják felszámolni, nem azon dolgoznak, hogy a családban maradhassanak a gyerekek, hanem azon dolgoznak, hogy elszakítsák a családjuktól!

- Államtitkár Úr! A szegénységet kell felszámolni, és annak az egyezménynek eleget kell tenni, hogy a gyerekeket ne emelhessék ki a családból csak azért, mert szegénynek tekinthetők! (Közbeszólás az MSZP soraiban: Úgy van!)  Válaszát várva ezért is kérdezem:

- Miért fontosabb a nevelőszülők toborzása a rászoruló családok támogatása helyett? (Taps az MSZP, a Párbeszéd és a DK soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! A kormány számára a legfontosabb mindig a gyermekek érdeke és a gyermeket nevelő családok erősítése! Éppen ezért indítottuk el a családi adókedvezmények rendszerét - önök ezt nyilván nem tették, hanem megadóztatták még jobban a gyermeket nevelő családokat -, pontosan azért, hogy minél kevesebb közteher legyen anyagilag a családokon. Azért vezettük be a családok otthonteremtési kedvezményét, hogy könnyebb legyen otthont is alapítani. Azért emeltük radikálisan a minimálbért, hogy a gyermeket nevelő családok bére, jövedelme is magasabb fokú legyen. Önök voltak azok, akik bért csökkentettek a közszférában, önök voltak azok, akik nélkülözésbe sodortak sok-sok ezer vagy tízezer családot!

- Képviselő Asszony! Ha elolvasná a KSH kiadványát…(Bangóné Borbély Ildikó: Szoktam.)…amelyik általában a szegénység kérdéskörét járja körül, akkor láthatja, hogy a legnagyobb mértékben pontosan a sokgyermekes családoknál csökkent a szegénység kockázata vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata. Most tehát végre a családok olyan helyzetbe kerülnek - vissza is jelzi ezt a KSH adata, ami egy-két év késéssel érkezik, de azt mutatja -, hogy egyre stabilabb anyagi helyzetben vannak a magyar családok. Ne mondja ezért képviselő asszony, hogy erőszakkal szakítatnak szét családok! Nem történik ilyen!

- Képviselő Asszony! Mindig a gyerekek érdekét nézzük! (Bangóné Borbély Ildikó: A kilakoltatásnál is?) Azok esetében, akikről a szüleik valamilyen okból lemondtak, nem tartják velük a kapcsolatot, ott viszont azt szeretnénk, ha nevelőszülőknél vagy örökbe fogadó szülőknél helyeznénk el őket. Ha megnézi, hogy hogyan változott az intézmény helyett a nevelőszülőknél lévő gyermekek aránya, akkor láthatja:  a 3 év alatti gyerekek esetében 2010 és 2017 között 74 százalékról 86 százalékra emelkedett, ennyivel több gyermek van egy fokkal, sőt több lépéssel emberségesebb, családiasabb körülmények között. A 3-6 év közötti gyerekek esetében ez az arány 85 százalékról 91 százalékra emelkedett, a 12 év alatti gyermekek összességében 76 százalékról 85 százalékra emelkedett, sőt még a tartósan beteg és fogyatékossággal élő gyerekeknél is 51-ről 59 százalékra emelkedett ez az arány.

Ezért indítottuk a nevelőszülői kampányt is, hogy minél inkább jobb körülmények közé kerüljenek azok a gyerekek, akikről a családjuk lemondott. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Melyik fontosabb: az emberek egészsége vagy néhány haver bankszámlája?

VARJU LÁSZLÓ, (DK): - Tisztelt Ház! Az újpesti lakosság abban a szerencsés helyzetben van, hogy szakorvosi rendelőintézet felújítására kerül sor. Legalábbis erre utal, hogy a Magyar Közlöny szerint az újpesti önkormányzat 785 millió forintot kapott az „Egészséges Budapest” program keretében. Azért fogalmaztam úgy, hogy erre utal, mert amikor ennek részletei után próbáltam utánamenni, akkor ezt helyből nem sikerült elérni. Kásler Miklós miniszter úrnak és a polgármester úrnak is írtam levelet, de egyikük sem hajlandó elárulni, hogy mi fog történni. Éppen ezért fel kell tennem itt a kérdést, mert az újpestiek szeretnék tudni, hogy mi a nagy titkolózás oka, miért nem tudhatjuk meg, hogy mit akar, mit tesz az újpesti szakorvosi rendelőintézet fejlesztése érdekében a hatóság. Hiszen erre már nagyon régóta szükség van. józan ész szerint az újpesti polgároknak mindezt ismerni kellene, tájékoztatni kellene őket, nem pedig elhallgatni. Ennek megfelelően kérdezem:

- Mi fog történni az újpesti szakorvosi rendelőintézet felújítása körében?

- Kihez kerül ez a forrás?

- Mire fogják költeni tételesen a közel 800 millió forintot?

- Mikorra fog elkészülni a rendelőintézet, milyen eszközöket terveznek beszerezni?

- Figyelnek-e arra, hogy ne csak eszközök, hanem orvosok is legyenek ott? (Taps a DK soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Nem nagyon nevezném titkolózásnak, ha valamit megjelenítünk a Magyar Közlönyben. Ha elolvasta volna a Magyar Közlöny minden sorát, akkor látná, hogy nem közel 800 millió forint, amit erre költünk, hiszen 785 millió forintot az állam ad, és 10 százalékot minden esetben, minden járóbeteg-felújításnál az önkormányzat ad hozzá..

- Összesen 13 hasonló támogatásról döntött a kormány, és ez nem az első, hanem már a többedik ütem. Ha támogatta volna, tisztelt képviselő úr, a jövő évi költségvetést, akkor egy 41,9 milliárd forintos keretet támogatott volna arra, hogy többek között az újpestiek egészségügyi ellátását is tudjuk javítani. Ugyanis a jövő évi költségvetésünk 41,9 milliárd forintot tartalmaz az „Egészséges Budapest” program végrehajtására. Ebben vannak szuperkórházi fejlesztések, vannak társkórházi fejlesztések, és vannak külön járóbeteg-fejlesztések Budapesten is, Pest megyében is, mindazokkal a korszerűsítésekkel, amelyek leginkább szükségesek.

- Képviselő Úr! Az egészségügyi béremelésekről a kormány már korábban döntött, úgyhogy az egészségügyi alkalmazottak számára az orvosok esetében is, az ápolók esetében is az érezhető béremelés már az előző években is megtörtént. Az ápolók esetében ez a következő évben is 8 százalékos béremeléssel fog folytatódni. Ez jól kiegészíti annak az 54 vidéki rendelőintézetnek a felújítását, ami megtörtént az elmúlt években és azt is, hogy vidéken 23 teljesen új rendelőintézet jött létre. Úgyhogy az „Egészséges Budapest” program ezzel párhuzamosan itt is segít.

- Arról is kérdezett képviselő úr, hogy milyen eszközök, berendezések érkeznek? Itt most nem konkrétan a jövő évi, hanem az idei eredményeket hadd mondjam el, ha már rákérdezett: négy érfestő készülékkel, négy CT-vel, három MR-rel, öt röntgennel, egy digitális mammográffal, egy digitális képmenedzsment-rendszerrel, egy lineáris gyorsítóval gazdagodik ebben az évben a közép-magyarországi diagnosztikai rendszer. Ez azt jelenti, hogy 10 százalékkal nő a diagnosztikai kapacitása Budapestnek és Pest megyének, csak ebben az évben, csak az „Egészséges Budapest” program forrásaiból. Ez fog folytatódni jövőre Újpesten is!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Valóban a biztonság garanciája-e, ha atomerőműben termeljük az áramot?

SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Államtitkár Úr! Az ön kormánya folyamatosan azzal érvel a Paksi Atomerőmű tervezett bővítése és a nukleáris energia használata mellett, hogy Paks a biztonságos energiaellátás garanciája. Ennek az állításnak azonban a tények mintha ellentmondanának. Az idei évben eddig a korábbinál több tucatnyi alkalommal kellett visszaterhelni vagy leállítani a Paksi Atomerőművet, részben a Duna alacsony vízállása, részben a magas hőmérséklet miatt, részben pedig a különféle elektromos és vezetéki hibák miatt.

- Államtitkár Úr! Egy olyan atomerőműről beszélünk, amely éppen most esett át egy üzemidő-meghosszabbításon, aminek a költsége, tudjuk, százmilliárd forintos nagyságrendet jelent. Feltételezhető, hogy egy ilyen üzemidő-meghosszabbítás alkalmával mindent átnéztek, szükség esetén, amit kellett, mindent kicseréltek, felújítottak. Ugyanakkor az üzemidő-hosszabbítás procedúrája 2017-ben véget ért, tehát az erőműben papíron most legalábbis minden rendben van, minden tökéletesen biztonságos. Ugyanakkor egy átlagos háztartásban, ha valamivel ennyi hiba történik, mint ami a Paksi Atomerőműben ebben az évben történt, akkor azt biztosan kidobják. Ezért azt kérdezem államtitkár úrtól:

- A leállítások és a visszaterhelések közül mennyi írható a rendkívüli időjárás számlájára?

- Mekkora volt pontosan az üzemidő-meghosszabbítás költsége?

- Újra, továbbra is az állítják-e, hogy a Paksi Atomerőmű az energiaellátás biztonságának garanciája? (Taps az LMP soraiban.)

 

***

FÓNAGY JÁNOS, (Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára): - Képviselő Asszony! A Paksi Atomerőmű az elmúlt 30 évben, valamint a meghosszabbított üzemidejében is a magyar villamosenergia-ellátás alappillére. Az atomenergia biztonságosan, olcsón, szén-dioxid-kibocsátásmentesen termel. A hazai termelés fele, a felhasználás 36 százaléka a Paksi Atomerőműből származik.

- Az erőmű 90 százalék feletti kihasználtsága azt mutatja, hogy termelése kiszámítható és megbízható. Igen, ezért a jövőben is a nukleáris energiát, ezen belül a Paksi Atomerőművet tekintjük a hazai energiaellátás egyik legfontosabb bázisának a növekvő mértékű megújuló energiák és egyéb energiahordozók mellett!

- A biztonság színvonalát nemzetközileg elfogadott rendszerben 83 paraméter vizsgálatával mérik. A nemzetközi nukleáris eseményskála szerint 2017-ben csak 0-ás besorolású esemény történt, ami a Paksi Atomerőmű életében tudomásom szerint a második legjobb eredmény. Magyarország egyébként az atomenergia alkalmazása során a kezdetek óta figyelmet fordít a nemzetközi tapasztalatok hasznosítására; a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által szervezett minden fontosabb felülvizsgálat eredményesen lezajlott. Mindezek eredményeként hazánkban a biztonsági szabályozás és a létesítmények gyakorlata összhangban van az európai uniós és a nemzetközi követelményekkel.

- Az atomerőmű a Mavirral kötött megállapodás értelmében termelési menetrend megtartására törekszik. Egyébként az üzemidő-hosszabbítás összes költsége 40 milliárd forint volt, pótlólagos állami forrás bevonására nem volt szükség.  (Taps a kormánypártok soraiból.)

Az ön minisztere kitől és milyen ajándékot fogadott el azért, hogy ilyen szerződéseket kötöttek a Paksi atomerőmű megépítésével kapcsolatosan?

KEPLI LAJOS, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Szilágyi György képviselőtársam egy hete kérdést tett fel Orbán Viktor miniszterelnök úrnak annak kapcsán, hogy egy olyan személy luxus-magánrepülőjén repül focimeccsekre, aki a kormánynak köszönhetően pályázati pénzek milliárdjait zsebeli be. Az ilyen nagy értékű ajándék elfogadása minimum etikai kérdéseket vet fel, ám a miniszterelnök úr szerint minden rendben van - mondja mindezt a kormány feje. Tekintettel erre, további kérdések is felmerülnek az ügy kapcsán, hiszen ő azt mondta, hogy ez 30 éve így van, így is marad, és így is lesz. Vajon bevett szokás-e a kormány tagjainál, hogy főnökük példáját követve nagy értékű ajándékokat fogadnak el a munkájuk kapcsán? És egy ezermilliárdos értékű szerződés, mint amilyen a Paksi Atomerőmű új blokkjainak megépítését szolgáló magyar-orosz államközi szerződés, joggal veti fel a kérdést, hogy vajon fogadott-e el bárki hasonló gesztust a szerződő felek valamelyikétől. Ennek egyértelmű tisztázása természetesen mindenkinek, így önöknek is az érdekük. Így mint az új blokkok építéséért felelős tárca nélküli miniszter képviselőjét kérdezem államtitkár urat, hogy mióta Süli János miniszter úr felel a bővítésért, fogadott-e el ő vagy bárki más nagy értékű ajándékot olyanoktól, akik érdekeltek vagy érdekeltek lehetnek a beruházással kapcsolatban. Várva őszinte és érdemi válaszát. kérdezem: 

- Tudomása van-e arról, hogy bárki ellentételezés nélküli ajándékot akár dolog vagy szolgáltatás formájában fogadott volna el a Paks II.-szerződések megkötése kapcsán?

- Egyetért-e ön, államtitkár úr, illetve a miniszter úr, akit ön képvisel, azzal, hogy ez egy 30 éve bevett szokás, amely teljesen rendjén való, és így is kell maradnia?  (Taps az ellenzéki padsorokból.)

***

ASZÓDI ATTILA, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Először is, vissza kell utasítanom képviselő úr feltételezését. Szeretném felhívni arra a figyelmét, hogy Magyarországon az atomenergia meghatározó szerepet játszik a villamosenergia-ellátásban: ahogy Fónagy államtitkár úrtól is hallottuk, a megtermelt villamos energiának több mint a fele, az itthon felhasznált villamos energia egyharmada származik a Paksi Atomerőműből, azokból a blokkokból, amelyek a harmincas években befejezik a működésüket, ’32 és ’37 között a mostani blokkok le fognak állni, lejár a már meghosszabbított üzemidejük is. Ahogy itt a Házban is hallhatták a múlt héten köztársasági elnök úrtól az éghajlatváltozási stratégia tárgyalása során, a párizsi klímavédelmi célkitűzések Magyarországon és Európában nem teljesíthetők az atomenergia nélkül. Ezért alapvető fontosságú az ország számára, hogy az atomerőmű leállításra kerülő blokkjai helyett újabb atomerőműblokkok lépjenek üzembe. (Kepli Lajos: Ezt nem vontam kétségbe!) Ennek a projektnek az érdekében 2014-ben Magyarország államközi szerződést kötött Oroszországgal…(Ungár Péter: Emlékszünk!)…és ezt az államközi szerződést maga a parlament is jóváhagyta. (Szilágyi György: Ajándék kérdése?) Akkor, amikor erről 2014 februárjában a parlament szavazott…(Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ajándék!)…a jelenlévőknek a 90 százaléka ennek a szerződésnek a jóváhagyása mellett érvelt, közötte a Jobbik-frakció jelentős része. (Kepli Lajos: Nem ezt kérdeztem! - Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

- Képviselő úr maga is megszavazta ezt az államközi szerződést...(Közbeszólások a Jobbik soraiban. - Az elnök csenget.)...feltételezem, hogy nem azért tette, mert valamilyen ellentételezésre számított, vagy kapott volna ilyet, hanem azért, merthogy tudják, hogy mennyire fontos az ország ellátása szempontjából az atomenergia hosszú távú fenntartása. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mért nem cselekednek a hatvani bűz megoldása érdekében?

UNGÁR PÉTER, (LMP): - Államtitkár Úr! Nem először van az Országgyűlés előtt a Hatvan és Lőrinci határán fekvő szennyvíztelep, ahol egyre növekszik a talajszennyezés, egyre nagyobb a bűz, és mára az állampolgároknak teljességgel elviselhetetlenné vált ennek a környékén élni. Többször felvetettük ezt az ügyet, legutóbbi alkalommal maga a miniszter július 15-ével intézkedéseket ígért, valamint egy általam intézett írásbeli kérdésre bevallotta, hogy a Hunviron-telep okozza ezt a problémát, amit amúgy Hatvanban és környékén mindenki pontosan tudott eddig is. Ennek ellenére hiába volt a Heves Megyei Főügyészség közjogi szakágának a kezdeményezése, hiába volt feljelentés a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon, semmi nem történt. Egyszerűen abszurd az, hogy ezt a problémát, ami emberek ingatlan befektetéseit befolyásolja, ami miatt emberek Hatvan környékén nem tudnak már teregetni, a kormány nem tudja megoldani, akármit is ígért az államtitkár.

- Államtitkár Úr! Az a helyzet - és ezt mindannyian pontosan tudjuk -, hogy ha ez a szennyvíztelep nem Hatvan és Lőrinci határán lenne, hanem az ön háza körül vagy a miniszterelnök háza körül, akkor már régen megoldották volna a problémát. Egyszerűen arról van szó, hogy önöket nem érdekli az, hogy mi történik Hatvan környékén. Jelenleg sincs bent a teremben a térség országgyűlési képviselője, aki még egyszer sem vetette föl ezt a problémát. Azt a kérdést szeretném most  konkrétan föltenni:

- Milyen vizsgálatokat végzett a kormányhivatal?  

- A rendőrség és az ügyészség miért nem tudott lépni abban az esetben, ha a Hunviron-telep nem teljesíti a környezeti előírásokat?

- Miután már bűzcsapdákat is elhelyezett az önkormányzat, és tényleg sok mindent megtett, miért nem tudnak önök intézkedni?

- Miért nem tudják a saját Alaptörvényükben lefektetett egészséges környezethez való jogot érvényesíteni a Hatvanban és környékén élőknek?

- Miért van az, hogy továbbra is várni és várni kell arra, hogy az állam a legalapvetőbb feladatát ellássa Hatvanban és környékén?

- Miért nem tesznek végre valamit?  (Taps az LMP és a Párbeszéd soraiban.)

***

FARKAS SÁNDOR, (agrárminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Ahogyan azt a júniusi interpellációjára válaszolva elmondtam, a kormányhivatal minden, jogszabályban adott lehetőséggel él és élni fog a probléma megoldása érdekében. A területi környezetvédelmi hatóság felmérése alapján a panaszok oka valószínűsíthetően ma már a Hunviron Kft. lőrinci telepének a bűzszennyezése. Emlékeztetem képviselő urat, hogy a 60 hektáros telepen, amelynek rekultivációját a kft. végzi, több millió köbméter mennyiségben található széntüzelésű erőműből származó salak, pernye, gumigyári hulladék és kommunális hulladék. Több eljárás indult az ellenőrzéseken feltárt szabálytalanságok megszüntetése érdekében. A hatóság határozatban kötelezte a céget a szükséges intézkedések megtételére. 2018. augusztus 28-án a telephely közelében megjelent olajos szennyeződés miatt azonnali hatállyal megtiltotta a telephelyre történő hulladék beszállítását, és kötelezte a céget a kárelhárításra, amely jelenleg az utolsó fázisban van.

- Képviselő Úr! A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon szintén folyik eljárás a cég ellen, és a Heves Megyei Főügyészség büntetőeljárást is kezdeményezett az ügyben. 2018. október 3-án az engedélyben nem szereplő létesítményekben történő további hulladékgyűjtés és -kezelés megtiltása mellett teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elrendelésére került sor. A hatóság a cég kapacitásbővítésére benyújtott engedélykérelmét az előbbiek miatt ismételten elutasította. Az elmondottakkal próbáltam érzékeltetni, hogy a tevékenység mérete miatt keletkezett probléma megoldása milyen nagy feladatot jelent mindannyiunk számára. A telep működésének azonnali leállítása ugyanis nem eredményezné a bűzszennyezés megszűnését, csak megfelelő és a tevékenységre vonatkozó bűz csökkentését célzó technológiai megoldások megvalósításával lehetséges a helyzet javítása. A hatóság ezt kívánja elérni határozataival. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Az ön minisztere kitől és milyen ajándékot fogadott el azért, hogy lerontották az egészségügyet és a fizetős egészségügy felé terelik az országot?

RIG LAJOS, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Lassan egyértelművé válik mindenki számára, hogy a kormánynak miért célja kéttényezőssé tenni az egészségügyi ellátást. A magyar állampolgárok többsége tisztességesen fizeti a tb-járulékot azért, hogy a kórházakban, szakrendelőkben ellátást kapjanak, ha bármilyen egészségügyi problémájuk adódik, mégis a magánrendelésen kötnek ki, ha nem akarnak heteket, hónapokat várni egy-egy vizsgálatra, esetleg éveket egyes műtétekre. A XXI. században ez megengedhetetlen, hiszen egyes betegségek időben történő diagnosztizálása életet menthet.

- Ezekből az okokból alakult ki a párhuzamos egészségügyi ellátórendszer, amit szemmel láthatóan a kormány nem akar megfékezni, hanem inkább elősegíti azt! Kórházaink állapota egyre rosszabb, egyre több helyen kerülhet veszélybe a betegellátás, lásd Ajka. Az  állami intézményben dolgozók elmondása szerint a tömeges felmondások, a szakemberhiány miatt a minimumfeltételek hiányoznak, sok esetben műtéteket kell elhalasztani, mert nincs az elvégzéséhez szükséges kesztyű és cérna. Döntéskényszerbe kerülnek tehát a dolgozók: vagy sterilizálják az egyszer használatos eszközt, hogy egy életbevágó műtétet el tudjanak végezni, vagy megvárják, míg be tudják szerezni, de akkor a beteget teszik ki annak, hogy a kései beavatkozás miatt egyre csökken a gyógyulás esélye.

- Államtitkár Úr! Természetesen az ön miniszterének a többmilliós fizetésből telik magánegészségügyre csakúgy, mint magániskolára, tehát képtelenek átérezni egy átlag magyar ember problémáit, pedig az átlagmagyarokból van több, higgye el. Az átlagmagyar az, akit naponta meglop a kormány, akiknek a pénzén önök dőzsölhetnek! Az a gond ma Magyarországon, hogy a nemzettel szolgálják saját magukat, ahelyett, hogy önök szolgálnák azokat, akik miatt most megtehetik azt, hogy itt velem szemben ülve mosolyognak. Ezért is kérdezem:

- Önmagukon kívül miért érdeke a kormánynak az, hogy kéttényezőssé tegye az egészségügyi rendszert?  (Taps a Jobbik soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Őszintén azt tudom önnek mondani, hogy ön legalább nem exportált orvosokat külföldre, és úgy teszi fel ezt a kérdést, hanem embereket próbált mentősként gyógyítani, ami elismerést illet.  Az önök pártja politikailag viszont, ha önmaga eladásáról van szó, akkor nem volt túlságosan félénk. (Gyöngyösi Márton: Mondod ezt egy szatellitpárt tagjaként.) Az önök pártját a vezetői eladták a kampány során Simicska Lajosnak csak azért…(Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem sül le a bőr a képedről?)…hogy egy Audi A6-ossal furikázhasson Vona Gábor, amelyet persze más nevére írattak. (Gyöngyösi Márton: Mennyi a támogatottsága a KDNP-nek? - Z. Kárpát Dániel: Miről beszélsz? Szedd össze magad!) Ezért képesek voltak teljes mértékben egy oligarcha érdekét kiszolgálni…(Gyöngyösi Márton: Önálló pártot kellene alakítani!)… most pedig Gyurcsány Ferenc pártjának a polgármesterjelöltjét támogatták azzal… (Szilágyi György: Ti szavaztatok együtt Gyurcsány Ferenccel!)…hogy nem indultak el a XV. kerületi polgármester-választáson, ha már itt az elvek feladásáról és anyagi haszonszerzésről van szó. (Az elnök csenget.)

- Ami viszont a Fidesz-KDNP-nek az egészségügy terén célja volt, az pontosan az, hogy szétválasszuk a magánegészségügyet az állami egészségügytől. Az állami egészségügyben pedig többletforrásokat biztosítsunk, hiszen előttünk a szocialisták direkt azért is véreztették ki az egészségügynek egyik vagy másik részét, hogy ott privatizálni lehessen, vagy akár fizetőssé lehessen tenni a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésével.

- Képviselő Úr! A beterjesztett és elfogadott 2019-es költségvetés 647 milliárd forinttal tartalmaz többet az egészségügyi sorokon, mint amennyit a 2010-re elfogadott költségvetés tartalmazott. 647 milliárd forinttal, ez a GDP másfél százaléka. Pontosan azért, hogy mindenki számára elérhető legyen a minél magasabb szintű egészségügyi ellátás. Ezért újítottunk fel 77 kórházat, 54 rendelőt és 104 mentőállomást. Ezért építettünk 23 új rendelőt és 31 új mentőállomást, hogy pontosan mindenki számára a legjobb egészségügyi szolgáltatás legyen igénybe vehető. A többletforrásokból jutott a várólista-csökkentési programra is, ezért a 70 ezer várakozó száma most már 28 ezer alá csökkent, és az alapellátásban is igyekeztünk több mint 70 százaléknyi többletforrást biztosítani…(Közbeszólások a Jobbik soraiból: Idő!)pontosan azért, hogy megerősítsük az állami ellátást, megerősítsük az állami egészségügyet. Ezen fogunk a későbbiekben is dolgozni! Sajnáljuk, hogy ezeknek a többletforrásoknak egyikét sem szavazta meg a Jobbik frakciója!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mi lesz a kormány által bejelentett két egri óvodával?

UNGÁR PÉTER, (LMP): - Államtitkár Úr! 2006-ban még a Fidesz egyéni egri képviselője, illetve a városvezetés 800 millió forintból két új óvodát ígért az egri lakosságnak…(Tállai András: 2016-ban!)2016-ban, így van. (Tállai András: 2006-ot mondtál.)  Akkor jól értjük egymást, csodálatos! Azért, mert már így is teljes kihasználtság mellett működnek az egri óvodák, folyamatosan panaszkodnak a szülők arról, hogy nagyon nehéz óvodai férőhelyet találni, és nagyon nehéz 2018-ban, a családok évében elhelyezni a gyermekeiket.

- Államtitkár Úr !Az óvoda átadását 2018 júliusára ígérték. 2018 októbere van - egy kapavágás sem történt, nincs két óvoda. Sőt, amikor miniszterelnök úr kampánykörúton járt Egerben, vagy mondhatni: mosogatógépet árult…(Derültség a Jobbik padsoraiból.)…akkor éppen elfelejtette felsorolni ezt a két óvodát az ígéretei között.

- A helyzet, viszont egészen tragikus: nemcsak hogy a két óvodát nem építették meg, hanem Egerben bezártak még egy óvodát is az idén. Ráadásul ebből a bezárt óvodából a szülőknek át kell helyezni a gyermekeiket - tehát most, jelenleg, októberben - más óvodákba, ahol már így is túlterheltség volt és van. Tehát a kérdésem az:

- Hogy lehetett az, hogy ígértek plusz kettő óvodát, és ebből mínusz egy lett két év alatt, ez  milyen matematika?

- Hogy tudják megindokolni ezt a családok évében azoknak a szülőknek Egerben, akik így is nagyon nehezen tudnak óvodai férőhelyet kapni?

- Épül-e új óvoda Egerben, vagy ez a 2016-os ígéret most már egyáltalán nem fog megvalósulni?

- Konkrétan mit gondolnak, egy megyeszékhelyen hány óvodának kell ahhoz működnie, hogy vissza tudjanak térni az elsődlegesen gyermekeket nevelő emberek a munkaerőpiacra, ahogy önök azt nagyon szorgalmazzák a családok évében? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

***

TÁLLAI ANRÁS, (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Szeretném önnek jelezni, hogy amit el fogok mondani, azt a válaszom előtt egyeztettem Habis Lászlóval, Eger polgármesterével, mert mégiscsak ő az illetékes ebben.

- Két kérdést feszeget. Az egyik, hogy bezártak óvodát Egerben. Ezt szeretném a polgármester úr szavai alapján cáfolni, semmilyen óvodát nem zártak be! Egy óvodát - csoportokkal, óvónővel együtt - áthelyeznek néhány száz méterre. Ez minden szülővel egyeztetve lett. A szülők aláírták, hogy egyetértenek az áthelyezéssel, és mértékben elfogadták. (Ungár Péter közbeszól.)  Ezt a polgármester mondja. Ön, ahogy hallom, nem járt Egerben, tehát nem biztos, hogy a valóságról tudott tájékozódni. (Ungár Péter újra közbeszól.)

- Képviselő Úr A két óvoda építésével kapcsolatban is a polgármester az illetékes, hiszen Egernek erre 800 millió forintja van. Valóban, a Pozsonyi utcában és a Kertész utcában óvoda fog épülni. Nem igaz azon szava, hogy egyetlen kapavágás nem történt, hiszen a Kertész utcai óvoda kivitelezése már elindult, a közbeszerzési eljárás eredményes volt. A Pozsonyi utcai óvoda esetét, miután költségnövekmény van, igazságügyi szakértő vizsgálja. A vizsgálatot követően ehhez fejlesztési kabineti, illetve gazdasági kabineti és kormánydöntés szükséges. Ennek előreláthatólag semmi akadálya nem lesz, tehát a Pozsonyi utcai óvoda építése is nemsokára el fog kezdődni..

- Végül engedjen meg nekem egy tanácsot: mielőtt egy városról beszél és annak a problémáiról, utazzon le Egerbe, tájékozódjon, és utána próbálja meg riogatni az egri lakosokat. (Ungár Péter közbeszól. - Az elnök csenget.) Erre a kérdésre azt kell mondjam, hogy valótlanságot állított!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó