I. Szóltak, kérdeztek, válaszoltak: látták, láttatták e ”cifra” világot!
A kérdések zöme költőnek is mondható. Danoltak egymásról, s főleg a miniszterelnökről, a sarki kocsmában mindezért feldagadt képpel távoztak volna. Szerencsére a parlament szent hely, a mentelmi jog megment.
2018. október 9. 23:50

Különös pillanatok kísérték a Tisztelt Házban a ”mezítlábasnak” becézett egyszerű kérdések óráját. Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége volt a menetnek. Mégis, fontos szereplésnek számított. E héten sem okoztak csalódást, minden párt hálásan megtapsolta a szószólóját.

 

 

Milyen tervei vannak a kormánynak a határvédelmet illetően, hogyan biztosítható, hogy a határaink őrizete, védelme továbbra is magyar, nemzeti hatáskörben maradjon?

PÓCS JÁNOS, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Jelen kérdésem alkalmával egy történelmi párhuzammal élve szeretném kérdésemet feltenni. 1702-ben a jászok sorsában kedvezőtlen változás történt: I. Lipót császár eladta a jászok, kunok lakta területet a német lovagrendnek. A jászok ezzel elvesztették szabadság- és pallosjogukat, azaz a saját független bíráskodásjogukat. Bizony akkor is volt úgy, hogy mások mondták meg, kivel, hogyan kell élni, mások bíráskodtak felettük. Ebbe azonban a jászok nem nyugodtak bele. 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat, régi kiváltságaikat. A szabadságnak azonban nagy ára volt. Az önmegváltás összege akkor 500 ezer rajnai forint volt, ami akkor felért Magyarország teljes költségvetésével. Bizony a jászok egyszer már elvesztették szabadság- és pallosjogukat.

- Olykor viszont mi is ezt tapasztaljuk. Mások akarják megmondani, hogy kivel éljünk, milyen hitet valljunk, és igen, ma is mások bíráskodnak felettünk. Mások akarják megmondani, hogy kik védjék, vagy éppen ne védjék Magyarország határait! Úgy gondolom, a párhuzam minden hithű magyar számára érthető. Ha nem állunk a sarkunkra, elveszhetünk a történelem süllyesztőjében, ahogy nálunk sokkal nagyobb nemzetek is vesztek oda, mert nem volt elég hitük, bátorságuk kiállni önmagukért, hazájukért, a szabadságukért és a függetlenségükért.

- Ma is látom a szemem előtt egy kis erdélyi település szép székelykapuját, amelyre 2004. december 5-én, ahogyan a székelyek mondják, a szégyen napjának hajnalán egy öreg gazda azt véste a kapuba: „Látjátok, a mindenből is lehet semmi, és a semmiből is lehet minden!” Az öreg gazda szavaival élve  úgy gondolom, nem ismétlődhet meg még egyszer, hogy a mindenből semmi legyen! A közelmúlt történéseinek ismeretében kérdezem államtitkár urat: 

- Milyen tervei vannak a kormánynak a határvédelmet illetően? (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

KONTRÁT KÁROLY, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Legelőször is szeretném megköszönni, hogy felhívta a figyelmünket, az Országgyűlés figyelmét a jász emberek kitartására és az önrendelkezésük megóvása érdekében tett erőfeszítésekre. Ma is kalapot emelünk előttük, és tisztelettel tekintünk rájuk!

- Képviselő Úr! Ma a biztonság a legfontosabb közösségi érték, és a kormány számára a magyar emberek biztonsága az első! A magyar emberektől felhatalmazást kaptunk az ország megvédésére, elfogadtuk az alaptörvény-módosítást, a Stop Soros törvénycsomagot, illetve meghosszabbítottuk a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet.

 - Azért támadják Magyarországot, mert el akarják venni a kapukulcsot hazánktól, de a magyar kormány elkötelezett amellett, hogy nem fogja átadni a határőrizeti jogát! A jövő legfontosabb kérdése a migráció lesz, ennek megfelelően a politikai erők Európában két táborra oszlanak: bevándorlást támogatókra és azt ellenzőkre. Magyarországot azért támadják, mert a magyar emberek döntöttek, nem leszünk bevándorlóország! Megvédjük a határainkat, megvédjük a schengeni határt, és világossá tettük, hogy kikkel akarunk együtt élni és kikkel nem. Nem engedjük, ha a határőrizet jogából bárki akár egy jottányit is elvegyen! A határvédelemhez jobban értünk, mint bárki Brüsszelben.

- Képviselő Úr! A magyar rendőrség az uniós és magyar törvényeket teljes mértékben betartva eredményesen védi a magyar határt, és az Unió schengeni határát is. A mi határainkat nemcsak profik, hanem hazafiak védik, belőlük áll a Magyar Honvédség és a rendvédelmi erők köteléke. Ezúton is köszönetet mondunk a sikeres és eredményes szolgálatukért, amellyel megvédik Magyarországot, megvédik a magyar emberek biztonságát.

- Magyarország kitart uniós kötelezettségei és Európa védelme mellett. Továbbra is megvédjük az Unió schengeni határát az illegális migrációtól, és nem adjuk át a határvédelem jogát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A miniszterelnök úr kitől és milyen ajándékot fogadott el azért, hogy Magyarország legyen Európa szegényháza?

JAKAB PÉTER, (Jobbik): - Tisztelt Ház! Mondjuk ki, hogy Magyarországot egy profi lókupec irányítja… (Derültség a Jobbik soraiban)…egy profi lókupec, aki képes elintézni azt, hogy miközben a magyarok akkor sem kapnak pénzt, ha dolgoznak! Ő az önök lókupece! Akkor is kap pénzt, ha nem dolgozik, hanem focimeccsre megy luxusrepülőgéppel, amit a kupeckedésből milliárdossá tett haverok finanszíroznak az állami milliárdokért cserébe.

- Államtitkár Úr! Szerintem ez veszélyes, önök szerint viszont teljesen természetes, hiszen az elmúlt harminc évben ez így ment - mondta az önök miniszterelnöke -, és a jövőben is tervezik ezt folytatni. Magyarán: a jövőben sem azok a vállalkozások fognak állami megrendeléseket kapni, akik jól dolgoznak, hanem azok, akik hajlandóak vagy képesek milliárdos, milliós ajándékokat visszaosztani Magyarország miniszterelnökének! Mert lássuk be, a lókupec-gazdaságpolitika pont így működik: adok neked valamit, te is adsz nekem valamit; ha úgy gondoljátok, akkor adok a vállalkozásotoknak túlárazott milliárdos közbeszerzéseket, sőt még az olcsó munkaerőt is garantálom hozzá, hiszen minél több profit marad neked, annál több ajándékot tudsz majd adni nekem! Na, hát pontosan ezért, a mérhetetlen korrupció, a mérhetetlen osztogatás-fosztogatás miatt nincs Magyarországon érdemi béremelés!

- Államtitkár Úr! Egy biztos: az elmúlt harminc évben a magyarok egyre szegényebbek lettek, önök meg egyre gazdagabbak! A korrupció tekintetében Magyarország Európa éllovasa lett, a bérek tekintetében pedig Európa sereghajtója, úgyhogy legyenek kedvesek, árulják el:

- Árulja már el nekem, hogy a miniszterelnök úr kitől és milyen ajándékokat fogadott el azért, hogy mesterségesen alacsonyan tartsa a béreket?

- Milyen ajándékot fogadtak el azért, hogy a bérunió ellen kampányoljanak?

- Milyen ajándékokat fogadtak el azért, hogy az érdemi magyar béremelés helyett állami pénzből leszervezzenek Magyarországra ötezer olcsó ukrán vendégmunkást, hogy még így is letörjék a magyarok bérszínvonalát?

- Milyen ajándékokat fogadtak el azért, hogy elvegyék a kafetériát a dolgozóktól?

- Mennyiért vállalták be azt, hogy tönkreteszik ezt az országot? (Taps a Jobbik soraiban.)

***

BODÓ SÁNDOR, (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Valóban megdöbbentő stílusbeli megfogalmazást hallhattunk… (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)…én azért visszaterelném a kérdést a tényszerű dolgok mezejére. Ön azt fogalmazza meg itt a kérdésében, hogy Magyarországon az átlag-munkavállaló akkor sem kap pénzt, ha dolgozik. El tudja ön ezt az élethelyzetet képzelni? Ez szerintem egy értelmezhetetlen dolog! Aztán azt is megfogalmazza, hogy nem nőnek a bérek Magyarországon. Nos, erre konkrét, tényszerű adatok vannak, és ezek az adatok egyébként európai uniós vagy V4-es összehasonlításban is kiemelkedőek. A minimálbér bruttó összege például a 2010. évi szintnél ma 87,8 százalékkal magasabb, míg a garantált bérminimum összege pedig ugyanezen időszak alatt több mint duplájára, 101,7 százalékkal emelkedett. Azt gondolom, nem lehet kérdés, hogy a bérek nemzeti hatáskörben tartása, illetve a legutóbbi évek jelentős béremelkedésének folytatása a gazdaságpolitikai irányunk helyes továbbvitelét jelenti, és ez a fejlődésünk és az előrehaladásunk záloga! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Miért nincsenek adatok a kórházi fertőzésekről?

 KORÓZS LAJOS, (MSZP): - Képviselőtársaim! Szeptember 1-je volt a határideje annak, hogy nyilvánosságra kellett volna hozni a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat. Azért említem ezt, mert köztudomású, hogy ennek ellenére az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem hozta nyilvánosságra ezeket az adatokat, ezért írásbeli kérdést is intéztem a miniszter úrhoz, amelyet meglehetősen konkrétan fogalmaztam meg, kórházra, intézményre, évre lebontva vártam a válaszokat.

- Azért hozom újra szóba ezt a kérdést, mert itt nem csak egy közel másfél hónapos elmaradásról van szó, hiszen képviselőtársaim pontosan tudják, hogy évek óta zajlik ez a csata itt a Parlament falai között is, hiszen voltak olyan orvosszakmai szervezetek, amelyek egyértelműen megmondták, hogy többen halnak meg ma Magyarországon kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben. Igaz, az írásbeli válaszban benne volt, és abból ki lehetett olvasni, hogy tulajdonképpen önöknek semmilyen informatikai programjuk erre nincs, pontos nyilvántartásuk nincs, és egyáltalán nem tudnak ezekkel az adatokkal mit kezdeni. Nincs olyan adatbázis, amellyel ki tudnának állni az emberek elé, és nyilvánosságra tudnák hozni ezeket az adatokat. Ezek után újra kérdezem államtitkár urat:

- Mi az oka annak, hogy a mai napig nem hozzák nyilvánosságra ezeket az adatokat?

- Mondja meg itt a Parlament falai között, hogy 2017-ben hányan fertőződtek meg kórházi fertőzésben?

- Mondja meg, hogy 2017-ben hányan haltak meg kórházi fertőzésben?

- Mondja meg, hiszen a bíróság most már kötelezte önöket az adatok nyilvánosságra hozatalára hogy mikor lesznek nyilvánosak ezek az adatok? (Taps az MSZP soraiból.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Hadd egészítsem ki az ön utolsó mondatát: ugyan a bíróság erre kötelezett minket az adatok nyilvánosságra hozatalára, de a Kúria felfüggesztette a végrehajtását. Mi teljes mértékben azt hajtjuk végre, amit a magyar bíróságok mondanak. Ameddig a Kúria nem határoz ebben a kérdésben, nem vizsgálja felül a bírósági ítéletet, addig annak a végrehajtása felfüggesztésre kerül. Tehát egyáltalán nem jogellenes, hogy ezeket az adatokat az adatigénylőnek nem adja ki a minisztérium, hanem éppen ez a jogszerű, hiszen a Kúria felfüggesztette a végrehajtását.

- Pontosan azért, mert itt olyan egyedi adatokat kérnek ki, ahol bár a személyes adatokat kitakarják, de mivel az intézmény neve szerepel, a tünetek szerepelnek, az időpontok szerepelnek, hogy ki mikor kerül kórházba, mikor kezelik, a beteg éppen ezért egyes betegek ebből teljes mértékben azonosíthatóvá válhatnak. És ez nemcsak a minisztérium aggálya, hanem a Kúria is osztotta ezt az aggodalmunkat. Éppen ezért döntött úgy, a felülvizsgálati kérelem megvizsgálásának nulladik szakaszában, hogy elrendelte a végrehajtás felfüggesztését. Egyébként még a másodfokú bíróság is korábban megjegyezte, hogy a TASZ által kért adatok olyan kört is érinthetnek, ami csak az érintett vagy az érintett halálesetén a hozzátartozó hozzájárulásával lenne kiadható; itt tehát egy jogi vita van, amely több bírósági formában is felmerült.

- Ettől függetlenül, ami a lényeg: előreléptünk abban, hogy Magyarországon nagyobb az adatszolgáltatási kör, mint az európai országok jó részében, hiszen az európai országok több mint felében semmifajta ilyen adatszolgáltatás nem működik, és ilyen széles körű csak kevés országban van, mint Magyarországon. A nyár folyamán, ön is láthatta, megjelentek rendeletek intézkedési csomaggal, azonnal bevezethető intézkedésekkel mind a betegágy mellett, mind a kórházi menedzsmentben, mind az országos irányításnál a Nemzeti Népegészségügyi Központban a tiszti főorvos által végrehajtható feladatok körében. Emellett a megyei, járási hatósági ellenőrzések rendjét is szigorítottuk, pontosan azért, hogy ezek a jogszabályok megelőzzék a későbbi fertőzéseket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mikor vallják be, hogy a megalázóan alacsony minimálbérért önök a felelősek?

SZÉKELY SÁNDOR, (DK): - Államtitkár Úr! Önök évek óta azt zengedezik, hogy Magyarországon dübörög a gazdaság, minden rendben van, és az emberek jól élnek. Őszintén szólva, a magyar lakosság döntő többsége úgy él, hogy hónapról hónapra próbálja befizetni a csekkjeit, dolgozik, robotol, havonta elmegy talán egyszer moziba, de persze csak szerdán, amikor kedvezményes a jegy. Jó esetben, ha jól spórolt, akkor talán el is jut a Balatonra egy hétre a családjával - az év összes többi napjára, hónapjára, hetére ott marad a nyomor, a kiábrándultság és a fásultság. De mit is lehet várni azoktól az emberektől, akik nem 320 ezer forintot keresnek átlagosan bruttó, ahogy azt önök hazudják, hanem sajnos csak 200-220 ezer forintot! Mit lehet várni azoktól az emberektől, akiknek a minimálbére Európában az egyik legkisebb, úgy, hogy közben Magyarországon kell a legtöbbet fizetni azért, ha valaki a lakbérét vagy a lakáshitelét ki szeretné fizetni!

- Államtitkár Úr! Önök 150 ezer forintra akarják most megemelni a minimálbért, akkor, amikor nagyjából ennyibe kerül egy lakás bérleti díja! Akkor, amikor folyamatosan 400 forint felett van a benzin, folyamatosan mennek föl az élelmiszerárak, és egyébként a Balatonon egy hétre a nyaralás egy kétgyerekes családnak, egy négyszemélyes családnak többe kerül, mint 400 ezer forint! Ez elképesztően kevés! De ami a legmegdöbbentőbb, az az, hogy még ezt az elképesztően kevés emelést is a magyar gazdasági szereplőknek egy jelentős része nem vagy csak alig fogja tudni kitermelni, hiszen a magyar kormány annyira adóztatja a magyar vállalkozókat, mint sehol másutt Nyugat-Európában, a kapitalista országokban!

- Államtitkár Úr! Ma Magyarországon több mint egymillió embernek van minimálbére. Mindannyian tudjuk, hogy feketén is kapnak pénzt természetesen, de 10, 20 vagy 30 év múlva, amikor elmennek nyugdíjba, nem lesz nyugdíjuk, így abból fognak élni, amit a gyermekeik fognak visszautalni nekik Londonból. Kérdezem:

- Mikor állnak végre a választóikkal szembe, és mondják azt, hogy önök a felelősek azért, hogy ennyi kifizethetetlen hitel van az országban, és önök a felelősek ezért a minimálbérért? (Taps az MSZP, a DK soraiban.)

***

BODÓ SÁNDOR, (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A hangulatkeltéssel szemben én néhány konkrét tényt ajánlok a figyelmébe, nevezetesen, hogy a kormány kiemelt fontosságú célkitűzése a magyar dolgozók bérének az emelése. A piacgazdaságban azonban a bérek alakulása nyilván a gazdaság lehetőségeitől függ, és itt a piaci szereplők alkuja, nevezetesen a munkaadók és a munkavállalók alkuja a meghatározó. Ebbe a folyamatba a kormány közvetlenül nem avatkozik be, a minimálbér, illetve a garantált bérminimum megállapításánál igen, áttételesen pedig az adók csökkentésével tud segíteni. A szociális partnerekkel 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás kiszámíthatóságot és stabilitást biztosít a vállalkozásoknak, így el tudják tervezni hosszabb távú üzleti elképzeléseiket is.

- Képviselő Úr! Két konkrét tényre azért mindenképpen fölhívnám a figyelmét. Az egyik az, hogy 2017-ben, tehát egy lezárt gazdasági évben a szociális hozzájárulási adó 5 százalékponttal csökkent, miközben a versenyszférában a bruttó és a nettó keresetek 11,6 százalékkal növekedtek. A másik pedig egy tendencia, amit szintén ajánlok figyelmébe: a 2010-es kormányváltás óta a reálbérek több mint 30 százalékkal, a gyermekkedvezmények figyelembevételével pedig 36 százalékot meghaladó mértékben nőttek a gazdaságban. A hivatalos kereseti adatokat a Központi Statisztikai Hivatal méri fel, ezeket havi szinten publikálja, és a legutóbbi mérés szerint a bruttó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 324 700 forint volt 2018. január-július időszakban, így az ön által említett 220 ezer forint téves adat!  A következő évben is folytatódnak a bértárgyalások, s ahogy hangsúlyoztam: a munkaadói és a munkavállalói oldal tárgyalásai a meghatározóak! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Miért nem lép végre a kormány, hogy emberek ezreinek életét megóvja a halált okozó azbesztszennyezéstől?

SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Államtitkár Úr! Az azbesztből kiszabaduló szennyezőanyag-részecskék gyógyíthatatlan megbetegedéseket okoznak, így tüdőszöveti hegesedést, azbesztózist vagy mellhártyadaganatot, tüdőrákot, és így idő előtti elhalálozás lesz a vége. Sajnos az áldozatok közöttünk élnek, hiszen 1970-1990 között nagyon elterjedt volt az azbeszt használata. Különösen a győri házgyár használta Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Tatabánya panelházaiban, de Budapesten is megtalálható az azbesztszennyezés, így példaként említhetem az Országos Széchényi Könyvtárat, vagy a városligeti épületek és a 70-es években épült KISZ KB székháza, jelenleg K&H-épület bontása során szintén azbesztszennyezésről beszélhetünk.

- Nem véletlen, hogy az azbesztszennyezés felmérése a 90-es években elkezdődött. Akkori felmérés szerint több mint 20 ezer lakást érint, illetve megtalálható lakóépületek mellett a kórházak, óvodák, iskolák és más jellegű középületek esetében is. Azt is tudjuk, hogy a felmérést követően elindult egy országos azbesztmentesítési program, így például Tatabányán is történtek azbesztmentesítések, viszont a végrehajtást a Fidesz-kormány leállította. Éppen ezért azt kérdezem államtitkár úrtól:

- Tulajdonképpen miért függesztették fel az azbesztmentesítés végrehajtását, vizsgálják-e az érintett lakosság egészségi állapotát?

- Várható-e a szórtazbesztes épületek újbóli felmérése, újraindítják-e az azbesztmentesítési programot, és ha igen, akkor az intézményi és finanszírozási hátterét kívánják-e biztosítani ennek a programnak? (Taps az ellenzéki padsorokban.)

***

FARKAS SÁNDOR, (agrárminisztériumi államtitkár): - Képviselő Asszony! Megértem, hogy érzékenyen érinti a volt KISZ KB-székház bontása, azonban kérem, maradjunk a tényeknél! A napokban megjelent hírek alapján, a lakosság hiteles tájékoztatása érdekében engedje meg, hogy erre az ügyre fókuszáljam a válaszomat.

- A kormányhivatal arról tájékoztatott, hogy múlt év májusában és novemberében az épület belső tereinek szórtazbeszt-bevonatát már eltávolította egy arra szakosodott cég. A munkálatok közben folyamatos volt a levegőminőség ellenőrzése, amely alapján a megengedett munkahelyi határértékeket nem lépték túl, és a munkaterületen kívül sem volt azbesztrost kimutatható.

- Idén szeptemberben azbesztes palával fedett épületrészek kerültek felszínre, ezért itt a munkavégzést leállíttatta a kormányhivatal. Emlékeztetni szeretnék ugyanakkor arra, hogy a bontás alatt lévő épületben megtalálható azbesztes pala a szórtazbeszt-szigeteléssel ellentétben az azbesztszálakat erősen kötött formában tartalmazza, így abból levegőbe történő kibocsátás nem valószínűsíthető. A kormányhivatal többszöri helyi ellenőrzéssel, legutóbb múlt pénteken megállapította, hogy kiporzás nem tapasztalható, a keletkezett hulladékokat locsolják, párásítják az esetleges kiporzás megakadályozására.

- A bontás természetesen folytatódik egy azbesztmentesítést végző szakcéggel, amely a munkálatokat szerdán megkezdi. Az azbeszttel feltételezhetően érintett bontási törmelék elszállítását szintén egy szakcég végzi majd el. A munkálatokat a kormányhivatal a továbbiakban is helyszíni ellenőrzések keretében fogja környezetvédelmi hatáskörben vizsgálni, együttműködve a hivatal munkavédelmi és munkaügyi szakembereivel. A cél természetesen a környéken lakók egészségének védelme,  a kockázat minimalizálása. Bízom benne, hogy tájékoztatásommal sikerült az aggodalmakat elterelni! (Taps a kormánypárti padsorokban. -Schmuck Erzsébet: Nem! Egyik kérdésre sem válaszolt!)

Bérrobbanás vagy bérpukkanás,  mikor érezheti majd az átlagember is a bőrén az átlagbérnövekedést?

 TORDAI BENCE, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! A Fidesz által kommunikált statisztikák szerint az átlagbér 325 ezer forint, míg az átlagos reálbér-növekedés 2010-17 között állítólag 28 százalék volt. Az emberek többsége mégsem érzi a zsebén ezt a hatalmas gazdagodást! Maguk szerint minden középosztálybeli család megengedhetné magának a helikopterezést úgy, ahogy ezt Rogán Antal megtette, mondván, hogy félmillió forint sima ügy. Én valahogy mégsem látok repkedő, helikopterező magyar családokat, csak egy repkedő, magánrepülőgépen repkedő korrupt, tolvaj Fidesz-elnököt látok!

- Államtitkár Úr! Mint a KSH korábbi statisztikusa, hadd adjak egy kis betekintetést a bérek valóságába! Először nézzük a reálbér-növekedést! Ami a kis cégeknél dolgozókat figyelmen kívül hagyó munkaerőpiaci statisztikák szerint 28 százalékos növekedés, az a teljes körű adatokból számított nemzeti számláknak, tehát a valóságnak megfelelően mindössze 7 százalékos reálbér-növekedés hét év alatt. Évi 1 százalék - ez lenne a nagy bérrobbanás!

- Államtitkár Úr! Hogy mennyit keres ma egy átlagos dolgozó? Tízből hét dolgozó az átlagbér alatt keres, merthogy az átlagbért felhúzzák egyebek mellett az Orbán Viktor által egyről ötmillió forintosra felemelt miniszteri fizetések meg a fideszes strómanok és oligarchák intézőembereinek sokmilliós zsoldja! Az átlagos dolgozó által keresett bér, a mediánbér nem 325 ezer forint, hanem 240 ezer forint bruttó. Ennek a nettója nem éri el a 160 ezer forintot. Ugyan miféle bérrobbanásról beszélnek? A Párbeszéd programjában a minimálbér csaknem ennyi, az ugyanis nettó 150 ezer forint lenne, tegyük hozzá, hasonló bérköltség mellett. Ezért is kérdezem:

- Miért nem csökkentik a kis- és közepes jövedelműek világelső bérterheit?

- Miért nem adják vissza az embereknek az igazságos, többkulcsos személyijövedelemadó-rendszert?

- Miért nem támogatják az alapjövedelem bevezetését, amely a dolgozóknak is azonnali, tényleges jövedelemrobbanást jelentene? (Taps a Párbeszéd sorából.)

***

BODÓ SÁNDOR, (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Sajnálatos módon önt most az indulatai vezérlik…(Tordai Bence: A számok vezérelnek! - Cseresnyés Péter: Hazudsz!)…de azért próbálom tájékoztatni konkrét dolgokról is, hiszem, hogy ez majd segíteni fog! Abban igaza van, hogy különféle statisztikai adatok jelennek meg, és azokon alapulóan nyilván különböző elemzéseket lehet elvégezni. Ajánlom az ön figyelmébe azt a hivatalos forrást, amit a Központi Statisztikai Hivatal által kibocsátottnak nevezünk. Azt hiszem, ez segíteni fog! A keresetek esetében pedig a keresetstatisztika lehet a releváns adatforrás az ön számára.

- A KSH 2019-től a NAV adataira támaszkodva fogja tájékoztatásul nyilvánosságra hozni azokat az adatokat, amelyek tényszerűek. Ennek az alapos módszertani előkészítése történik most. A KSH közleményében felhívja a figyelmet, hogy a kereseti viszonyokat több mutatóval, többek között az átlag és a medián alapján is lehet jellemezni, esetleg elképzelhető, hogy ez is okozott némi zavart a kérdés feltevésekor. A hazai átlagkeresetek dinamikus növekedése ténykérdés, miként a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak esetenként az átlagkereseteket meghaladó mértékű növekedése szintén.

- Képviselő Úr! Azt nem állította senki, és egyetlen országban sincs így, hogy a keresetek megoszlása egyenletes lenne! Ez általános dolog, valamennyi országban az tapasztalható, hogy az átlagkereset fölötti bérszinteknél minél magasabb kereseti sávba tartozó munkavállalói kört vizsgálunk, ők annál kevesebben vannak. A nettó keresetek értékeléséhez talán érdemes figyelembe venni a családi kedvezményeket, a családi kedvezményeknek a nettó keresetekre gyakorolt hatását is. Kérem, ezt tegye meg, illetve ajánlom önnek tájékoztatásul, hogy az elmúlt három évben a visegrádi országok közül a magyarországi átlagos bérnövekedés volt a leggyorsabb ütemű! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Az ön minisztere kitől és milyen ajándékot fogadott el azért, hogy a letelepedési kötvénybiznisszel kockára tegyék Magyarország biztonságát?

MIRKÓCZKI ÁDÁM, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Ma már tudjuk, hogy Orbán Viktor nemhogy bocsánatkérés vagy egyéb alázat híján elnézését kérte volna az országnak a múlt héten, hanem egyenesen megerősítette azt, hogy harminc éve az ilyen utazásokhoz hasonló luxusajándékokat fogad el, sőt deklarálta, hogy a következő időszakban is ezt fogja tenni. Így nyilvánvaló és okkal merül föl, hogy kormányának többi tagját is illessük olyan kérdéssel, hogy vajon ki, mit és miért fogadott el az önök kormányzásának fényében. Adott esetben én most az ön minisztériumához tartozó letelepedési kötvények gyanánt kérdezem mindezt.

- Mit fogadtak el, hogy bevállalták ezt a rengeteg-rengeteg nemzetbiztonsági kockázattal járó konstrukciót, amely egyébként Európában is példátlan?

- Mit kellett ahhoz elfogadniuk, hogy ennek a hihetetlen korrupt és kockázatos konstrukciónak a fenntartását még olyan szinten tovább bontsák ki, hogy néhány kilométerre a közel-keleti Iszlám Állam soraiban harcoló fronttól is egy irodát nyissanak, vagy közpénzekből Belső-Afrikában hirdessék ezt a letelepedésikötvény-bizniszt?

- Milyen ajándékok kellettek ahhoz, hogy a sok-sok figyelmeztetés és minden más kritika ellenére önök ezt fenntartsák, és a saját kommunikációjukkal ellentétben több mint 20 ezer migránst telepítsenek be a családtagokkal együtt? (Taps a Jobbik soraiban.)

***

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! Sajnálom, hogy a sokadik olyan kérdést kell itt végighallgatnunk, amely még csak árnyalatában sem különbözik bármelyik baloldali felszólalástól. Szeretném önnek is elmondani, hogy a kötvények igénylői többszörös biztonsági szűrőn esnek át. A magyar hatóságoknak azt kell vizsgálni, hogy Magyarországra nézve jelent-e valaki kockázatot, illetve azt, hogy ki szerepel az Európai Unió vagy a NATO szankciós listáján.

- Ami a dolog gazdasági oldalát illeti, mert ön erre is utalt: a letelepedési kötvény kamata mindvégig alacsonyabb volt, mint a Prémium magyar állampapír kamata. Ez azt is jelenti, hogy a kötvényprogram jelentős megtakarítást eredményezett. (Varju László: Nem igaz!) Szeretném figyelmébe ajánlani az Államadósság Kezelő Központ vonatkozó számait. A magyar állam 2013 és 2017 között közel 3 milliárd forintot takaríthatott meg azzal, hogy nemcsak Prémium Euró államkötvényt, hanem letelepedési kötvényt is kibocsátott. Javaslom önnek is a figyelmébe, közzétették az ezzel kapcsolatos számokat.

- Képviselő Úr! Ha valóban fontos önöknek az ország biztonsága és a közpénzek kezelése, akkor azt javaslom - nem biztos, hogy megfogadják a mi tanácsainkat -, hogy ne működjenek együtt a baloldali pártokkal. A legutolsó sorban se működjenek együtt például a Demokratikus Koalícióval! Azért hozom ezt külön fel, mert a XV. kerületben gyakorlatilag ez történt azzal, hogy nem engedték a helyieknek, hogy saját jelöltet állítsanak, ezzel közvetett módon hozzájárultak a Demokratikus Koalíció győzelméhez. (Zaj az ellenzéki oldalon.) Szóval, én is megkérdezhetném önöktől, hogy mit kaptak ezekért cserébe, de nem teszem, mert egyébként is megteszik majd a volt választóik! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Hány betöltetlen pedagógusi álláshely van a budapesti XI. és XXII. kerület alap- és középfokú oktatási intézményeiben?

MOLNÁR GYULA, (MSZP): - Államtitkár Úr! Hadd tegyem fel azt a költői kérdést, hogy létezik-e a politikában az, mint mondjuk, a túrázásban és a kirándulásban, hogy az ember halad előre, és azt érzékeli, hogy rossz felé megy. S akkor hoz egy döntést, ami arról szól, hogy érdemes-e menni tovább ezen az úton, vagy pedig jobban járunk, ha visszamegyünk, visszafordulunk és elmegyünk az út elejére, mert onnan talán jobban meg fogjuk találni azt a célt, ami felé akartunk haladni.

- Államtitkár Úr! Önök most már évek óta próbálkoznak azzal a központi irányítással, ami jól láthatóan nem működik. Jól láthatóan nem működik a gyerekek szempontjából, és fájó szívvel mondom, hogy nem működik az iskolák, a pedagógusok szempontjából sem! Elképesztő számháború zajlik szeptember óta Magyarországon, hogy van hiány vagy nincs hiány? Mi a helyzet ezen a területen? Lehet, hogy persze most én éppen a XI. és XXII. kerületre kérdeztem rá, amelyik valószínű, hogy ebből a szempontból az élet napos oldalán található, nyilván esetleg adott esetben egy távoli kistelepülési iskolában sokkal nehezebb a helyzet.

- Államtitkár Úr! 2015-ben kineveztek a Budai Nagy Antal Gimnáziumba egy iskolaigazgatót, akire mind a nevelőtestület, mind a szülők, mind a diákok azt mondták, hogy nem. Ennek ellenére ott van! És ez az igazgató ahelyett, hogy együttműködne a helyiekkel, folyamatos háborúban van. Tizenkét pedagógus állt fel szeptember előtt ebben az iskolában. Ha belefér az életébe és az idejébe, cáfolja azokat a híreket, amik arról szólnak, hogy országosan is adott esetben több ezer pedagógus hiányzik. Az a kérdés tehát:

- Tényleg ekkora a hiány?

- Mi lesz ezzel a gimnáziummal, és általában mi tapasztalható ezen a területen? (Taps az MSZP soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Ön utalt arra, hogy egy politikusnak mikor kell valamelyest irányt változtatnia. Szerencsére a demokráciában a választók ezt a döntést elvégzik, és négyévente visszajelzést adnak arról, hogy valaki jó irányba viszi az ország sorsát, vagy pedig nem. Az elmúlt választásokon is véleményt mondtak az emberek országszerte, és azokban a kerületekben is, amelyeket ön említett a Fidesz-KDNP-t támogatták 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is, az MSZP-t viszont elég erősen leszavazták országszerte. Tehát kinek kell irányt váltani? A választók szerint a Szocialista Pártnak kéne, de mivel nem vált, ezért évről évre vagy választásról választásra olvad azoknak az embereknek a tábora, akik bizalmukkal tüntetnék ki. Hogy ezt miért tették? Ebben bizonyára az önök oktatási intézkedései is benne voltak. Benne volt az, amikor ön ellen tüntettek, még mint iskolafenntartó, polgármester ellen diákok, szülők, tanárok különböző transzparensekkel. De országszerte is megtették ezt, hiszen 15 ezer tanárt bocsátottak el, és egy teljes havi bért elvettek minden magyar pedagógustól!

- Ami a pedagógusok és diákok arányát illeti: 2010-ben Magyarországon egy pedagógusra 11,5 gyerek jutott átlagosan, most pedig 10,4. Tehát most több mint egy gyerekkel kevesebb jut egy pedagógusra. El lehet dönteni, hogy mikor van inkább tanárhiány, amikor egy tanárra több diák jut, vagy amikor egy tanárra kevesebb diák jut. Most egy tanárra kevesebb diák jut. Ez nem jelenti azt, hogy bizonyos iskolákban, bizonyos időtartamban ne kellene gondoskodni arról, hogy szakos végzettséggel rendelkező tanár is dolgozzon. Amit pedig ön mondott a Budai Nagy Antal Gimnáziumról, ott egyvalamit elfelejtett hozzátenni: 11 új pedagógus is megkezdte a munkáját ebben az iskolában, és nyilván a nyári időszak az, amikor a pedagógusok általában munkahelyet váltanak. Ez az iskola számára, a diákok számára is így a legkisebb fennakadás. Úgyhogy 12-en elmentek, 11 pedagógust pedig fölvettek a nyár végére, és minden esetben a szakos ellátottságot biztosítja a tankerület. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Az ön minisztere kitől és milyen ajándékot fogadott el azért, hogy eladják a magyar termőföldet az oligarcháiknak és a külföldieknek?

MAGYAR ZOLTÁN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Orbán Viktor, az ön főnöke ismerte el, hogy kormányközeli vállalkozóktól rendszeresen fogad el milliós nagyságrendű ajándékokat. Feltételezhető, hogy ezek a brutális mértékű ajándékok bizony nem önzetlenül kerülnek a miniszterelnökhöz. A feltételezésnél azért használhatnék erősebb kifejezést is, hiszen ezek a vállalkozók EU-s és hazai közbeszerzéseken nyernek el milliárdos megrendeléseket, azaz az adófizetők pénzén váltak néhány, az Orbán-rendszerben eltöltött év alatt az ország leggazdagabb embereivé. Tehát egy kicsit sem kell rosszindulatúnak lenni, hogy azt vélelmezzük, Orbán és környezetének magánútjai és luxuskivitelű élete nagyon sokba kerül az adófizetőknek. Adódik tehát a kérdés:

- Az ön főnöke, ha mindezt megteszi, természetesnek veszi és be is ismeri, akkor a kormány többi tagja hogyan viszonyul ehhez az urizáláshoz?

- Méla félelemmel vegyes hallgatás vagy esetleg lelkes, ámde törvénytelen utánzás követi-e ezt az életvitelt?

- Államtitkár Úr! Különösen érdekes ez az ön tárcájánál, hiszen Fazekas Sándor volt az a miniszter, aki lenullázta a nemzeti földvagyont. Milliós ajándékok elfogadásánál így már mindjárt érthetőbbé válik az, hogy a korábbi fideszes kommunikációval szemben miért nem növelték a nemzeti földvagyont, miért nullázták le. Így már tényleg érthetővé válik, hogy miért gondolták meg magukat. Szintén roppant gyanús, hogy a 2010-es ígéretek ellenére az agrár- és vidékfejlesztési forrásoknál semmi érdemi átrendeződés nem következett be, azaz az ágazatban még mindig a legtehetősebb 10 százalék viszi el a fejlesztési források döntő részét. Éppen azokat tömik ki az adófizetői milliárdokkal, akiknek sem felzárkózásra, sem versenyképességre egyébként nem kellene adófizetői pénzeket költeni. Kérdezem tehát államtitkár urat:

- A milliós értékű ajándékok elfogadása most is az agrártárca normál működésének része vagy ez csak a múltban volt ilyen?  (Taps a Jobbik soraiból.)

***

FARKAS SÁNDOR, (agrárminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A rosszindulatú feltételezéseit határozottan vissza kell utasítanom! Sajnálatos, hogy minden valóságalapot nélkülöző vádaskodásra használja fel a „Földet a gazdáknak!” programunkat, úgy beállítva azt, mintha egy kiváltságos személy számára kedvező folyamatról lenne szó. Ezzel szemben a tény az, hogy soha nem volt még ilyen program, amely ekkora mértékben támogatta volna a gazdákat és a magyar vidéket!

- A „Földet a gazdáknak!” programot azért indította a kormány, hogy a föld azé legyen, aki megműveli, vagyis a helyben lakó magyar gazdáké! Ez a cél messzemenőkig teljesült, és a program szorosan hozzájárult ahhoz a kormányzati célhoz is, hogy a családi kis- és középbirtokok aránya jelentősen növekedjen a nagybirtokkal szemben, a korábbi 50-50 százalékos arányból a terveink szerint már 80-20 százalékra fog módosulni. A „Földet a gazdáknak!” program keretében 2014-re az állami mezőgazdasági földek haszonbérlőit megtízszereztük, a 2010 előtti állapothoz képest immár közel 8 ezer személy használhat ugyanannyi állami földet, amely korábban csak néhány száz kiváltságos lehetősége volt.

- Képviselő Úr! A rendkívüli érdeklődés hatására 2015-ben az elmúlt 30 év legnagyobb földértékesítését hajtottuk végre, közel 200 ezer hektár állami földet értékesítettünk 9 hónap alatt. Nyilvános árverések keretében és nyilvános hirdetmények alapján összesen közel 30 ezer gazdatársunk tudott földet vásárolni. Ez a program nagyban elősegíti az agrárközéposztály, a magyar vidéki földművesek, a magyar vidék fellendülését, és megerősíti a kis- és középbirtokos réteg agrárgazdasági pozícióit.

- Képviselő Úr! A pályázatok és az árverések nyilvánossága, a szigorú törvényi szabályozás és az általa teremtett garanciák mind-mind az értékesítési folyamat teljes körű átláthatóságát biztosították! Kérem megtisztelő figyelmükkel ennek a jelentésnek az elfogadását, illetve támogatását képviselő úr részéről, aki még a Jobbikban van! (Taps a kormánypártok soraiból.)

Bartha Szabó József
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó