Kincseket rejt a föld Recsk alatt
Pályázatot írt ki a recski bánya hasznosítására a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A pesszimista becslések szerint is százmillió tonna olyan érc van a hevesi lelőhelyen, amelyet ki lehet termelni.
2018. október 9. 10:44

A kormány még 2013 végén határozott arról, hogy megvizsgálja a 2001-ben vízzel elárasztott, és ily módon ideiglenesen bezárt recski bányatelkek újranyitásának lehetőségét.

„Azok a gépek, amelyeket az 1970-es években használtak, a mai technológiának nem felelnek meg. Ha a bányát újra akarnák nyitni, akkor új típusú aknatoronyra van szükség, szállítógép kell, és hátravan a víztelenítés is” – sorolta a Kossuth Rádió e témával foglalkozó műsorában Holló Imre volt bányász, aki 23 évig dolgozott a Recski Ércbánya vállalatnál.

Holló Imre aknaszereléssel, aknagépészettel foglalkozott. „1100 méter mélyen az aknában kábeleket, csöveket szereltünk, javítottuk – mondta.

A bánya 1200 méter mély volt, az utolsó szint 1100 méteren volt, itt a vizet gyűjtötték össze.

Recsk, 1953. április 29.  Folyik a munka a recski ércbányában.  Magyar Fotó: Járai Rudolf

Recsk, 1953. április 29. Folyik a munka a recski ércbányában. (Fotó: Magyar Fotó/Járai Rudolf)

Ezer ember a föld mélyén

A fénykorban 1100-1200 embernek adott munkát itt a bányászat, amelyet aránylag jól meg is fizettek. Ahogy a bányász fogalmazott: egy „nagyobb darab kenyérért bújtunk a föld alá”. Amit a legnehezebb volt megszokni, az a kénhidrogénes szag volt, amely leginkább a záptojásra emlékeztetett – fogalmazott Holló Imre. További nehézséget jelentett, hogy mivel elég vizes volt az akna, állandóan gumiruhában kellett dolgozni.

Amikor a bányát 2001-ben bezárták, az idősebb dolgozókat leszázalékoltak, rokkantnyugdíjba küldték, a fiatalok még szétszéledtek – ki merre talált munkát. Az elbocsátott dolgozók végkielégítést kaptak.

Generációk dolgoztak a bányában

Nosztalgiával emlékeznek vissza ezekre az évekre a helyiek – nyilatkozta Nagy Sándor polgármester a Vasárnapi Újságnak. Nagyon sok családnak a felmenői dolgoztak itt a bányában, ma már a gyerekek el sem tudják képzelni, hogy milyen munkát végeztek. Több száz éven át jelen volt a település életében a bányaművelést és ezt fenn kell tartani és ezt a célt szolgálják az évente megrendezésre kerülő bányásznapok  – fogalmazott a polgármester.

Recsk, 2014. január 17. Rekultivációs munkaterület a vízkezelővel a Recsk I. bányatelken 2014. január 17-én. Felmérik a recski bányatelkek újrahasznosításának lehetőségét és júliusig elkészül az erről szóló kormányelőterjesztés is. A recski ércbányát, ahol az 1970-es években 1300 ember dolgozott, 2000-ben zárták be. MTI Fotó: Komka Péter

Recsk, 2014. január 17. (Fotó: MTI/Komka Péter)

Kincsek a föld mélyén

Arra a kérdésre, hogy mekkora ércvagyon lehet a föld alatt, a polgármester úgy válaszolt: már korábban is tisztában voltak a recski bánya lehetőségeivel, hiszen teljesen feltérképezték a két bányatelket, csak az akkori piaci ár nem tette lehetővé, hogy gazdaságosan kitermeljék a mélyben lévő ércvagyont.

Ha csak százmillió tonna rézérc van lent és ebből egymillió tonna réz nyerhető ki, akkor könnyen kiszámolható, mekkora értéket rejt a föld, amikor a tonnánként ára a réznek jelenleg 8000-9000 dollár. Emellett más érceket is találtak, köztük aranyat.

A nagy külföldi bányaipari cégek tisztában vannak azzal, hogy mi is rejtőzik Recsk gyomrában, de egyelőre az afrikai térségben még külszíni bányászat folyik és a befektetők figyelme még oda orientálódik. A háttérben viszont elkezdődött egy folyamat, és az érdeklődés fel fog erősödni – jósolta Nagy Sándor.

Az MNV Zrt. a pályázati kiírásokkal igyekszik fenntartani az érdeklődést, hogy később a beruházás már modern technikával megvalósulhasson. Lehet, hogy nem is olyan sokára elindulnak művelési munkák – eközben a bányászkultúra megőrzéséért az a recski önkormányzat is turisztikai beruházásokat hajt végre.

Lesz-e elég szakember?

A polgármester kiemelte, hogy amennyiben megnyit a bánya, akkor kérdéses, hogy lenne elég szakember, hiszen az elmúlt években nem voltak utóképzések, sem vájárképzés. Kétségét fejezte ki, hogy a mai fiatalok elvállalnák ezt a fajta munkát.

„A mai fiatalságot nézve nehezen tudom elképzelni, hogyan tudnák olyan elszántsággal végezni, mint ahogy elődeink végezték”. Ezért a bérezés kérdése nagyon fontos szempont lesz.

Több mint harminc év távlatából minden más lett, de mégis csak le kell menni a bányába – mondta a városvezető.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó