Hollandiában is betelt a pohár a no-go zónák miatt
Egyre több európai állam próbálkozik a párhuzamos társadalmak felszámolásával. Most épp a liberális Hollandiában fogalmazódott meg a muszlim gettók felszámolásának ötlete.
2018. szeptember 22. 12:32

Már a holland parlament új ülésszakának kezdetén heves vitát generált a migráció kérdése: Klaas Dijkhoff, a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője ugyanis a dánokéhoz hasonló gettótörvény elkészítését szorgalmazta. A Mark Rutte miniszterelnök vezette, jobbközép-liberális VVD politikusa szerint az államvezetés egysze­rűen nem hunyhat szemet afelett, hogy Hollandiának akadnak olyan részei, ahol bizony nem a hazai értékek dominálnak, így a szóban forgó, gettósodott területeken legalább kétszer olyan súlyos büntetőintézkedéseket vezetne be.

Talán nem meglepő, hogy Dijkhoff elsősorban a bevándorlók lakta, magas munkanélküliségi és alacsony iskolázottsági mutatókkal jellemezhető negyedeket említette elrettentő példaként. A terv szerint a problémás területeken nemcsak súlyosabb bírságot kapnának a bevándorlók, de arra is köteleznék őket, hogy gyermekeiket a holland, illetve a demokratikus értékek elsajátítására neveljék.

 

Rendszeresen elszabadulnak az indulatok a bevándorlók által lakott városrészekben Fotó: REUTERS/Yves Herman

– Bár a gettó szó súlyos tartalommal bír, az országunkban valóban vannak olyan párhuzamos társadalmak, ahol a férfiak nem engedik ki a házból a feleségüket, a gyermekek négyéves korukig egy szót sem beszélnek hollandul, a lányoknak pedig az apák választanak házastársat – idézte a holland Algemeen Dagblad lap a frakcióvezetőt, aki arról is beszélt: néha bizony kevésbé liberális eszközöket kell alkalmazni a kitűzött célok elérése érdekében.

A holland politikus kimondottan a dán példából indult ki: Koppenhága még május végén döntött róla, hogy 2030-ig gettómentessé teszi az országot, így a zömében bevándorlók lakta negyedekben hamarosan kötelező lesz a dán értékek, illetve a keresztény ünnepek ismerete.

Amennyiben a szülők utóbbit nem teszik lehetővé a gyermekeiknek, a szociális juttatásoknak is búcsút mondhatnak. Dániában közel hatvanezren élhetnek muszlim gettókban, míg Hollandiában a konzervatív sajtó legalább negyven no-go zóna létezését feltételezi. A Benelux államban politikai akadálya is van a beharangozott gettótörvénynek: a hágai kormány ugyanis négypárti, és az azt alkotó liberálisok máris idiótaságnak bélyegezték az integrációs tervet.

Bírsággal sújthatják a migránsokat Fotó: MTI/EPA/Arie Kievit

Kisebb meglepetésre a szintén kormánypárti kereszténydemokraták sem túl lelkesek: szerintük egész egyszerűen kivitelezhetetlen, hogy ugyanazt a bűncselekményt különböző városrészekben máshogy büntessék. A kritikusok egy része közben a holland történelem sötétebb időszakainak visszaköszönésével érvel. Az ötvenes években ugyanis megesett, hogy a holland gyarmatokról bevándoroltak integrációját a hatóságok rendszeres házlátogatásokkal ellenőrizték, emlékeztetett a Discover Society portál.

Kényes kézfogás

Dánia egyike azoknak az országoknak, amelyek a leghamarabb reagáltak a 2015-ben kezdődő bevándorlási válságra: az észak-európai ország már 2016 januárjában elfogadott egy törvényt, amelynek egyértelmű célja, hogy az ország minél kevésbé legyen vonzó a migránsok számára: eszerint a hatóságok elkobozhatnak a menekültektől tízezer koronát, azaz körülbelül 1340 eurót, illetve az ennél nagyobb értékű vagyontárgyakat annak érdekében, hogy ezzel a migránsok is hozzájáruljanak saját ellátásuk költségeihez. Idén májusban a dán törvényhozás megszavazta az arcot eltakaró ruhadarab, azaz a burka és a nikáb viselésének tilalmát, nemrég pedig a kisebbségben kormányzó jobboldali koalíció azt is napirendre tűzte, hogy megtagadja az állampolgárságot minden olyan bevándorlótól, aki az állampolgári eskü letételekor megtagadja, hogy kezet fogjon az ellenkező nemű polgármesterrel. Az egyértelműen muszlimokat célzó törvény az ellenzék szerint túlzás, és elképesztő, hogy „a bevándorlási minisztériumban ilyenekkel töltik az időt”, a konzervatívok szerint viszont ez valós probléma, amiről beszélni kell.

magyaridok.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Minden illegális bevándorló biológiai fenyegetést jelent
    Minden Magyarország területére illegálisan belépni akaró, az ellenőrzést elkerülő bevándorló biológiai, egészségügyi fenyegetést jelent Magyarország számára, amit bármi áron meg kell akadályozni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
  • Magyar tartalékos katonák tettek esküt
    Harminckilenc Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyei speciális önkéntes területvédelmi tartalékos katona tett esküt Bátonyterenyén.
  • Elgyengíteni, káoszba fullasztani
    A történteket lehet a közelgő elnökválasztási kampány részeként is vizsgálni. Trump elnököt minden eszközzel, könyörtelenül el akarják távolítani a hatalomból. De ez már messze nem a demokraták és republikánusok küzdelme. Itt már az Egyesült Államok alapértékei körül folyik a harc.
MTI Hírfelhasználó