Válaszolt a kormány Brüsszelnek: marad a Stop Soros
A kormány elkészítette válaszait az Európai Bizottság (EB) felvetéseire a "Stop Soros" törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt indult kötelezettségszegési eljárásban, és Magyarország nem vonja vissza a jogszabályokat, amelyek az országot és Európát védik - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.
2018. szeptember 19. 17:18

Az EB júliusban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a "Stop Soros" törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt. A testület szakértői szerint ugyanis komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek összeegyeztethetők-e az uniós joggal. A kormánynak két hónapja volt válaszolni a felvetésekre.

Völner Pál közölte: a választ szerdán megküldték a bizottságnak. Mint mondta, ennek lényege, hogy nem vonják vissza és nem módosítják a "Stop Sorosban" foglalt korlátozásokat és a migránsok betelepítését tiltó alaptörvény-módosítást. Megjegyezte: sérelmezik, hogy az EB továbbra is nyíltan bevándorláspárti álláspontra helyezkedik, ahelyett, hogy a törvények őre lenne. Nehezményezik azt is, hogy a testület politikai tevékenységet folytat és támadja a határőrizetet segítő bevándorlás-politikai intézkedéseket; ennek legújabb eleme, hogy a határőrizet jogát előbb-utóbb el akarják vonni a Frontex segítségével.

Megjegyezte, a "Stop Soros" és az alaptörvény-módosítás elfogadása után "a Soros-hálózat legfőbb szerve", a Nyílt Társadalom Alapítvány az Európai Bizottsághoz fordult, amely négy héten belül megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az államtitkár szerint ez "statáriális gyorsaság" a korábbiakhoz képest.

A politikus szólt arról is, hogy várhatóan nem lesz kielégítő a bizottság számára a magyar válasz, és úgynevezett indokolt véleményt fog küldeni a testület.
Völner Pált kérdezték azzal kapcsolatban, hogy az EB azt közölte: a határőrizet megerősítésekor a Frontex a helyi törvények szerint végezné a munkát, a helyi rendvédelmi szervekkel együttműködésben, és nem lenne intézkedési, döntési jogköre. Az államtitkár erre azt felelte, hogy a Frontex emberei most is Magyarországon vannak megfigyelőként, és az elmúlt három évben nem érte kifogás a magyar határőrizeti szervek munkáját. Ha az Európai Bizottság át akarja venni a határőrizetet, annak az az oka, hogy "másként akarják értelmezni a szabályokat" és olyan "portaszolgálatot" akarnak létrehozni, amelyek arról dönthetnének, ki jöhet be az országba és ki nem - jelentette ki. Az államtitkár kiemelte: az elmúlt három év gyakorlata alapján az unió illetékesei jóval liberálisabban értelmezik a határvédelem kérdését, hiszen azonosítás nélkül százezreket engedtek be Európába. Ez nagyon rossz előzmény ahhoz, hogy megbízzunk bennük - jegyezte meg.

Azok a tagállamok, amelyeknek nincs megfelelő határvédelmük - mint Olaszország és Görögország -, igénybe vehetik a Frontex segítségét, de nem kell rákényszeríteni azokra, akik ezt meg tudják oldani - jelentette ki.

Az államtitkárt kérdezték az alkotmányrevízióval kapcsolatban is; erről annyit mondott, hogy szélesebb körű előkészítő munka előzi majd meg.
Völner Pál kérdésre válaszolva közölte, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása után két hónapja van Magyarországnak bírósághoz fordulni, és már tart is az érvek összeállítása.

MTI
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Új lírai beszéd
    Szeretteinket, pláne gyermekeinket egy kivételes világra kell tanítanunk, nagy gondossággal, nagy hitekkel, hogy bármi jó megtörténhet a világban, e nélkül nincs meg a mintája, háttérországa, evidenciája arra, hogy a valóságát úgy formálhatja, olyanná, amiben élni is érdemes - vallja Kürti László költő.
  • Soros-bábszínház Brüsszelben
    Vegyük sorra a legfontosabb jeleit ­annak, hogy az unió ma már nem szuverén.
  • Orvos és koldus
    Két hétre indult Nigériába orvosmisszionáriusként, végül a világjárvány miatt hat hónapig kellett az afrikai országba maradnia dr. Fodor Rékának, az AFRÉKA Alapítvány létrehozójának.
MTI Hírfelhasználó