Újra csatasorban…
Párbajhoz hasonlatos az azonnali kérdések órája: csupa szín, csupa legenda!
2018. szeptember 21. 09:48

Mottó: a kormánypártok táltoson ülnek, az  ellenzék soraiban viszont percig sem hiszik hogy „szárnya nő a rozzant gebének”.  A siker egyik oldalon sem  kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószólóját! 

 

 

Vége van a nyárnak, megkezdődött az Országgyűlés őszi időszaka.  Nem nehéz megjósolni: harcos napok következnek. Íme az őszi rajtot szinesítő  azonnali kérdések, s válaszok. A miniszterelnököt is csatasorba szólították.  Szerényen stilizálva, egy-egy alkalommal a ”szolidabb”  zajokat, bekiabálásokat is jelezve ”közvetítjük” a szónoklatokat.

Hogyan értékeli a gazdaság teljesítményét és milyen lehetőségeket teremt számunkra?

Dr. HARGITAI JÁNOS, (KDNP): - A magyar gazdaság növekedése közelítette az 5 százalékot! Azt is állíthatjuk, hogy ez a növekedés végre nem az eladósodottságon alapul, mint korábban a szocialista kormányok idején, ha volt egyáltalán növekedés. Biztatóak azok az elmozdulások is, amelyek a foglalkoztatás területén történtek. Tíz évvel ezelőtt 3,2 millió ember volt foglalkoztatott, ma a foglalkoztatottak száma a 4,5 millióhoz közelít, ez az utóbbi évek legörvendetesebb teljesítménye! Dinamikusan nőnek a reálbérek is, és azt vetíthetjük előre, hogy ez a tendencia az elkövetkezendő időszakban is megmaradhat. Ha nemzetközi kitekintésben mérjük a magyar gazdaság növekedését, akkor azt mondhatjuk, hogy Európában a magyar növekedés az élbolyhoz tartozik! Szeretném kérdezni az államtitkár úrtól:

- A magyar gazdaság teljesítményét ön a kormány képviselőjeként hogyan értékeli?

- Milyen mozgáslehetőséget teremtenek mindannyiunk számára a magyar gazdaság örvendetes növekedési adatai?

***

- TÁLLAI ANDRÁS,  (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Az ön által elmondott számok valósak! Valóban, a második negyedévben 4,8 százalékkal növekedett a magyar gazdaság mértéke. Az Európai Unióban ez a harmadik legmagasabb ütemű növekedés!

- Mit tett ezért az ország, mit tett ezért a magyar kormány, hogy ilyen nagyszerű adatokról tudunk most már folyamatosan beszélni? Az első és legfontosabb az ön által is említett foglalkoztatás bővítése. Ma már 4,7 millió embernek van munkája, és rekordalacsony a munkanélküliség, 3,7 százalék. Ezzel párosult a jövedelmek jelentős növekedése, a bérek lendületes javítása, ezáltal versenyképességünk javítása. Növeltük az egyébként is sokkal többen dolgozó emberek jövedelmét és fogyasztását. Az elmúlt 15 évben nem látott mértékben, 5,3 százalékkal nőtt a fogyasztás a második negyedévben!

- A foglalkoztatottság bővülése és a bérek, jövedelmek növekedése mellett jelentős a beruházások felívelése, az ipar teljesítménye. Különösen az építőiparé, azon belül is a lakásépítéseké. Ez is a kormány intézkedéseinek köszönhető, hiszen a CSOK bevezetése jelentősen megnövelte a lakásépítés piacát, amely újabb alkalmazottakat és újabb gazdasági növekedést jelentett az elmúlt években az ország számára. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

HARGITAI JÁNOS: -Államtitkár Úr! Ha az ország gazdasági teljesítményéről beszélünk, akkor mi azt gondoljuk, hogy sikerekről adhatunk számot, és muszáj óvatosnak lennünk, mert mindig lehet szebb számokat elvárni és szebb számokat kívánni.   akár a növekedés tekintetében, ami az embereknek, a magyaroknak a legfontosabb. A dinamikus bérnövekedés ellenére is lehet nagyobb bérek reményében élni, és azt gondolom, akik ezt gondolják, azok ezt joggal gondolják.

- Egy kormány gazdasági teljesítményét mindig meghatározza az a bázis, ahonnan indult nyolc évvel ezelőtt. 2008 őszén, mindannyian tudjuk, csődhelyzetbe került a magyar költségvetés, és erről a mélypontról kellett felemelnünk az országot. Ennek fényében nyilvánvalóan örvendetesek azok a számok, amelyekről ön itt számot adott. Azt kérem, hogy olyan költségvetési politikát folytasson továbbra is a kormány, hogy ez a tendencia tartós maradhasson! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

TÁLLAI ANDRÁS : - Igen, nagyon fontos az, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen Magyarországon. A 2010-es számokhoz viszonyítva a GDP több mint 20 százalékkal haladta meg a 2010. évi szintet. A konvergencia-programban 4,3 százalékos növekedést írtunk elő. Az a fontos célja a kormánynak, a Pénzügyminisztériumnak, hogy ezt a gazdasági növekedést tartósan meg tudjuk tartani, hiszen ez azt jelenti, hogy munkahelyek vannak, jövedelem van, fogyasztás van, beruházás van, tehát erős a gazdaság, és az emberek egzisztenciája növekedni tud! (Taps a kormánypártok soraiból.)

Újabb Soros trükközés! Kikerülhető-e a bevándorlási különadó?

BARCZA ATTILA, (Fidesz): - Államtitkár Úr! A kormány még ez év elején megtárgyalta a Stop Soros törvénycsomagot, ugyanakkor a végszavazással nagyon felelősen megvárta az országgyűlési választások kimenetelét. A választási eredmény üzenete pedig egyértelműen az volt, hogy az emberek nem szeretnének bevándorlóországban élni, sem most, sem a jövőben. Ennek szellemében került elfogadásra az előző ülésszakban a bevándorlási különadó, ami 25 százalékos adókulccsal sújtja azon Soros-szervezeteket, amelyek bármilyen bevándorlást támogató tevékenységet végeznek oly módon, hogy támogatást nyújtanak a Magyarországon a bevándorlást ténylegesen elősegítő szervezeteknek. A szabályozás azt is rögzíti, hogy ha a magyarországi bevándorlást segítő szervezeteknek anyagi támogatást nyújtó bel- vagy külföldi szervezet az adókötelezettségét nem teljesíti, akkor az általa támogatott szervezet válik az adó alanyává. Én úgy vélem, hogy ezen külföldről támogatott álcivil szervezetek megadóztatása teljes mértékben igazságos, hiszen az ország több száz milliárd forintot költött már az elmúlt években a határvédelemre.

- Felháborítónak tartom, hogy a dollármilliárdos spekuláns által támogatott, saját maga által adóalanynak tekintett Migration Aid szervezet által is elismert és közzétett módon ki akarja kerülni a törvényt, hogy megússza az adófizetési kötelezettségét. Ugyanis a nyár kellős közepén a szervezet nagy örömmel jelentette be, hogy párttá kívánnak alakulni, úgynevezett Éjjeli Őrség néven.. Feltehetőleg emögött is adóelkerülési a cél áll, hiszen a bevándorlási különadónak mint adónemnek a pártok nem lehetnek alanyai. Ezért kérdezem:

- Milyen jogi lehetőségek vannak arra nézve, hogy ezen bevándorlást segítő szervezetek ne tudják megkerülni a bevándorlási különadó megfizetését? (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

TÁLLAI ANDRÁS, (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az elfogadott, bevándorlási különadóról szóló törvény az Európai Unióban, sőt az egész világon egyedülálló! Tehát ezt is mi, magyarok találtuk ki! Nem ez az első ilyen törvény, ami Magyarországon született, és később más országok is átvették. Vélhetően ennek a különadótörvénynek is ez lesz majd a sorsa.

- Valóban, ahogy képviselő úr elmondta, a migráció elleni küzdelemnek, a harcnak egy fontos része ez az elfogadott törvény, amelynek a célja teljesen egyértelmű: az a célja, hogy azon szervezeteket adóztassa meg, akik migrációt támogató szervezeteket támogatnak. Ők az elsődleges adóalanyai a törvénynek! A célja egyértelmű: költségvetési támogatás megszerzése annak érdekében, hogy a migrációs tevékenység által okozott kiadásokon enyhítsünk.

- Nagyon fontos, hogy a törvény szankciókat is tartalmaz, a különadó megfizetése alól nem lehet kibújni, hiszen a törvények betartása minden szervezetre, minden adóalanyra vonatkozik Magyarországon. Nagyon fontos az, hogy abban az esetben, hogyha nem fizeti meg a támogatást nyújtó szervezet, akkor a migrációs tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. Az adóhatóság szigorúan fogja ellenőrizni, hogy megtörténik-e az adóbevallás és a különadó megfizetése, és ennek bizony szankciói vannak abban az esetben, hogyha nem történt meg. Fontos, hogy a törvény hatálya minden szervezetre és minden migrációs tevékenységet végző adóalanyra vonatkozik! (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

BARCZA ATTILA: - Államtitkár Úr! Fontosnak tartom még kiemelni azt a mai sajtóértesülést is, amely szerint a már korábban említett Migration Aid szervezeten kívül sem a Magyar Helsinki Bizottság, sem az Amnesty International sem kíván bevallást készíteni, és nem fogja befizetni határidőig a 25 százalékos bevándorlási különadót. Azt gondolom, hogy igazán megbotránkoztató ez a hozzáállás, hiszen amíg számtalan alkalommal a jogszabályok betartására szólítanak fel, ők maguk azok, akik szembemennek a törvényi kötelezettségükkel! (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

TÁLLAI ANDRÁS: - Képviselő Úr! Valóban, éppen a mai napon jelent meg a sajtóban, hogy az érintett szervezetek, a Migration Aid és az Amnesty International sem kívánja bevallani, sem  befizetni az adót. Ami még külön sajnálatos, hogy ezt a Magyar Helsinki Bizottság is jóváhagyta, hogy ne fizessék be a magyar törvények által meghatározott kötelezettséget. Teljesen egyértelmű, hogy a párttá alakítási szándékuk is egy törvény kijátszását próbálja szorgalmazni. Ezek a szervezetek, ezek a Soros-szervezetek arra is képesek és hajlandóak, hogy kijátsszák a magyar törvényeket, hogy a migrációs tevékenységüket kiterjesszék! Tehát törvénytelenül próbálnak szembeállni, szembemenni a magyar emberek érdekeivel, a magyar emberek akaratával! Azt gondolom, hogy ezt semmilyen magyar kormány nem hagyhatja! Ezért nyilvánvalóan ezeknek a szervezeteknek az ellenőrzése az adóhatóság által meg fog történni. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Mennyire hiteles a kormány politikája?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik): - Tisztelt Ház! Azért tartom szerencsésnek, hogy miniszterelnök úrhoz intézhetem szavaimat, mert május óta több mint 1300 kilakoltatásra került sor Magyarországon, amivel kapcsolatban, miniszterelnök úr, az ön miniszterei, államtitkárai több alkalommal elmondták, hogy önök tulajdonképpen kihúzták az embereket a bajból, ezek már csak végső rendszerhibák,  de  az eszközkezelő, az árfolyamgát és a társai segítettek. A valóság az, hogy több mint 1300 ember otthonából történő eltávolítását semmiképpen nem lehet sikertörténetnek nevezni, de rendszerhibának sem! Ha miniszterelnök úr végigkíséri a számsort, látni fogja, hogy ezen kilakoltatások közül 130 esetben pont az önök által alapított Nemzeti Eszközkezelő volt a kérelmező. Tehát már az önök megmentőnek szánt eszköze is hozzájárul ahhoz, hogy embereket rakjanak ki a lakásaiból.

- A Jobbik képviselői és más ellenzéki képviselők a nyár folyamán számtalan kilakoltatásra kaptak meghívást. Higgye el, miniszterelnök úr, nem jókedvünkből jelenünk meg ilyen eseményeken. Főleg akkor nem, amikor már térült követelést igyekeznek behajtani, főleg akkor nem, amikor a végrehajtó sajtpapírokat és kézzel írt fecniket mutogatva kétszer kísérli meg ugyanazt a követelést behajtani. S talán önt is meggyőzik azok a tények, hogy az ilyen kilakoltatási kísérleteknek egy jó része még a jelen bírósági rendszer folyamodványaként is megsemmisül, tehát megállításra került, annyi sebből vérzik. Ezer sebből véreznek ezek az ügyletek.

- Miniszterelnök Úr! Tarthatatlannak tartom azt, hogy Magyarországon önök gazdasági sikerekről beszélnek, önök pozitív és felzárkózó példákról beszélnek, miközben ezrével lakoltatják ki szó szerint az embereket. A Nemzeti Eszközkezelő betelt, bérlakásprogram, szociális bérlakás program nincs. Miniszterelnök úr, az a kérésem tehát, hogy valljon színt, válaszoljon nyíltan!

- Milyen sorsot szánnak ezeknek az embereknek?

- Milyen szociális intézkedésekkel kívánnak segíteni nekik?

- Egyáltalán kívánják-e bármilyen formában támogatni ezeket a polgárokat, vagy úgy tesznek, mint eddig, azt imitálják, mintha ez a több százezer érintett ember Magyarországon egyszerűen nem is létezne? (Taps a Jobbik soraiban.)

***

ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): - Köszönöm szépen a képviselő úr kérdését. Mivel nem éreztem a szükségesnél több bántó szándékot a kérdésében, ezért most nem is élek azzal a könnyű eszközzel, hogy azt tanácsoljam, hogy úgyis csak egy karnyújtásnyira ül már öntől az az ember, aki belecsalta emberek százezreit és millióit a devizahiteles ügybe, beszéljék meg egymás között ezt a kérdést. (Arató Gergely: Járai Zsigmondra gondol, miniszterelnök úr?) Azt gondolom, miután a kérdés jó szándékúnak tűnt, ezért hasonló válasz dukál.

- Az első és legfontosabb, mert itt éreztem bizonytalanságot az ön kérdésében, annak tisztázása, hogy ki is lakoltat ki! Képviselő úr kérdéséből vagy fölvetéséből az a kép alakul ki, mintha a kormány lakoltatna ki bárkit. Szeretném világossá tenni, hogy ez nincs így, nem is lehet, mert ahhoz bizony bírói határozatokra van szükség. Tehát a kilakoltatás bírói úton keresztül valósul meg, ezt rajtunk számonkérni nem volna helyes! Ez azonban nem menti föl a kormányt az alól a kérdés alól, hogy is történik a kilakoltatás, van-e eszköze és használ-e eszközöket annak érdekében, hogy ezeket az embereket megsegítse. Mi azt a megoldást választottuk, hogy bizonyos időszakokban fölfüggesztjük a kilakoltatást. Tehát moratóriumot rendelünk el, más esetekben pedig az önkormányzatokkal kapcsolatba lépünk annak érdekében, hogy olyan helyzet ne álljon elő Magyarországon, hogy bárki a híd alá költözzön akár maga, akár a gyerekeivel együtt az egész család. Ezért az önkormányzatokon keresztül próbálunk segítséget nyújtani azoknak az embereknek, akik ebbe a nehéz helyzetbe kerültek, függetlenül attól, hogy egyébként ez önhibájukból vagy azon kívül történt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: - Miniszterelnök Úr! Az a kérésem, hogy ne küldjön engem gazdasági terroristákhoz tájékozódni! Nem véletlenül kérdeztem önt. Bár 2001-ben, amikor az egyoldalú szerződésmódosításokat lehetővé tették, akkor, ha jól emlékszem, nem a tőlem balra helyet foglaló frakció vezetői voltak döntési pozícióban, de lépjünk túl ezen; és azon is, hogy van egy horvát példa, aminek a mentén önök vigyorogva és nagyon gyorsan elindulhatnának. Azt szeretném mondani önnek, távol álljon tőlem a miniszterelnök kioktatásának szándéka, de nem csak bírói úton lehet ezeket a végrehajtásokat foganatosítani. Végeredményben bármilyen végrehajtható közokirat kapcsán is előfordulhat mindez.

- Miniszterelnök Úr! El kell mondjam önnek: szabálytalanságok ezreitől vérzik az egész rendszer! Ha moratóriumról beszél, azt kell mondjam, az önök kilakoltatási moratóriuma aszpirin a haldoklónak! Miniszterelnök úr, addig kéne kilakoltatási moratóriumot elrendelni,  és ezeknek az embereknek normális életlehetőségeket adni amíg ezt az egész mocskot, amit bankok, csaló végrehajtók, a feladatukat el nem végző közjegyzők együtt létrehoztak, ki nem tudjuk tisztítani a magyar közéletből! Tehát hirdessék meg a moratóriumot a probléma megoldásáig, és az a kérésem, hogy mondják fel az EBRD-vel kötött paktumot, álljanak oda, beszéljenek ezekkel az emberekkel annak érdekében, hogy érzékeljék ezt a problémát. És ezt a legnagyobb jó szándékkal mondom! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

ORBÁN VIKTOR: - Képviselő Úr! 700 ezer családnak segítettünk a forintosítással, 186 ezer családnak az árfolyamgát rögzítéséve1, 170 ezer családnak a végtörlesztés intézményével, 36 ezer családnak a Nemzeti Eszközkezelő létrehozásával. A banki elszámoltatás keretében, amikor újra kellett mindent számolni, 30, azaz 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek. Összesen 1000 milliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a magyar családok. A kilakoltatásnál pedig, mint mondtam, próbálunk együttműködni az önkormányzatokkal.

- Bocsánat, de én sem bírok mindig a véremmel azért ide kell idéznem, hogy az árfolyamgát bevezetését és a devizahitelesek megsegítését az önök frakciója, amikor a parlamentben kellett dönteni, nem támogatta! 2013-ban pedig a Jobbik 43 fős frakciójából csak 9 képviselő szavazta meg a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Milyen érzés sakkfigurának lenni mások játszmáiban?

DEMETER MÁRTA, (LMP): - Miniszterelnök Úr! Az elmúlt hetekben ön ismét leleplezte magát: egyáltalán nem érdeklik a magyar emberek szempontjai! Ön nem tett le konkrét javaslatokat az Európai Unió asztalára sem a migráció ügyében, sem pedig a Magyarország jövőjét alapvetően érintő gazdasági kihívások kapcsán, ellenben az Európai Néppárt belső küzdelmeibe és az uniós intézmények körül zajló pozícióharcokba nyakig belekeveredett! Mondja meg: ez miért is jó a magyar embereknek? Miért rángatja bele őket a néppárti belső játékokba?

- Miniszterelnök Úr! A migráció kapcsán önöktől eddig egyetlen érdemi, hosszú távú, a magyar emberek biztonsági szempontjait figyelembe vevő, konkrét javaslatot sem lehetett hallani. Az uniós eseményeken, ahol önnek a magyarokat kellene képviselnie, rendszeresen nem vesz részt, csak kívülről zsűrizik és kiabál! Csak hogy tudja: az elmúlt években azon a politikai színpadon, ahol ön próbált játszani, új szereplők jelentek meg, és mára ön vált eszközzé mások játékában. Most a magyar miniszterelnököt használják fel mások a saját uniós és belpolitikai játékaikhoz, miközben ön még mindig abban reménykedik, hogy hasznot húzhat a Néppárton belüli és kívüli helyezkedésekből. S ön beszél itt szuverenitásról, miniszterelnök úr? Ön nyolc éve asszisztál annak a néppárti-szocialista nagykoalíciónak, amely mind a 2008-as gazdasági, mind a 2015-ös migrációs válságot képtelen volt eredményesen és időben kezelni az Európai Unióban! Önök európai szinten sem tesznek mást, mint a multik érdekeit szolgálják, amelyek elsődleges okozói ezeknek a válságoknak!

- Új politikára van szüksége végre Magyarországnak, új Európai Parlamentre, új Bizottságra, új képviselőkre, hogy végre a magyar emberek szempontjait érvényesíteni lehessen, és a közép-európai érdekek legalább olyan súllyal jelenjenek meg, mint az alapító tagállamoké! Önnek ötlete sincs és nem is akarja megoldani ezeket a problémákat, hiszen nem más, mint sakkfigura mások játszmáiban! Ezek a játszmák nem szólnak másról, mint hogy ki legyen majd biztos, meg bizottsági elnök, meg majd mi jusson az egyes pártoknak ebből, na persze úgy, hogy a multik érdekeit bármilyen felállás mellett képviselni tudják! Tehát, mondja: milyen érzés sakkfigurának lenni mások játszmáiban? (Taps az ellenzéki sorokban.)

***

ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): - Képviselő Asszony! Amikor először elolvastam a kérdés címét, arra gondoltam, hogy milyen sok figura is van azon a táblán; például a király is egy sakkfigura, de látom, nem erre gondolt. (Kunhalmi Ágnes: Zsigerből jön a válasz, mi? - Derültség. - Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) Mondhattam volna azt is, ha jó kérdést kapok, hogy király érzés, de így nem tudok így válaszolni. (Derültség a kormánypártok soraiban.)  Ellenben le vagyok sújtva, mert úgy látom, hiába dolgozom, ön figyelemre sem méltatja az én munkámat! Ha egy kis figyelmet is szentelt volna nekem - amit nincs jogom kikövetelni, de mégis, ha már megszólított -, akkor észrevette volna, hogy magam mentem el Szófiába a választások előtt, hiszen a bolgárok adták az elnökséget, és magam vittem el egy javaslatot, amely arról szól, hogy hogyan kell a határokat megvédeni. Némi szerzői jogom is van abban a papirosban.

- Képviselő Asszony! A magyar kormány összeállított egy komplett javaslatot Schengen 2.0 címmel, ami arról szól, hogy hogyan kell egyszerre elkerülni a kvótát, és hogyan kell önkéntes alapon azoknak segíteni, akik nem tudják megvédeni a határt. Ez a lényegi javaslatunk a pozíció, amelyben most éppen vitatkozunk a brüsszeli Bizottság és a német kancellár javaslatával, amely ugyanazt a célt tűzte ki, mint mi, csak rossz eszközöket választott ahhoz képest, amit mi jogszabályszöveg szintjén kidolgoztunk. Tehát a magyar kormánynak van egy jogszabályszöveg szintjén kidolgozott javaslata, amit a világ teljes nyilvánossága előtt adtunk át Szófiában a bolgár miniszterelnöknek egy nyilvános sajtótájékoztató keretében. Mit kellene még tennem, hogy ön méltányolja a munkámat? Köszönöm szépen a figyelmét! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

DEMETER MÁRTA: - Miniszterelnök Úr! Ön nem méltatja arra a magyar embereket, hogy érdemben képviselje őket az Európai Unióban! Az, amiről ön beszél, az a pár sor, azt ön azután adta be, hogy egyébként bizonyos dolgokban már kezdett kialakulni konszenzus. Tehát ön semmilyen érdemi lépést nem tett, semmilyen érdemi kezdeményezést nem tett, nem volt ott a bakui fórumon, nem volt ott a berlini folyamat csúcstalálkozóján, nem volt ott a minicsúcson sem! (Derültség a kormánypártok soraiban.)

- Úgyhogy látszik az, hogy terel, látszik az, hogy nincsenek konkrét válaszai, és látszik, hogy fáj önnek a kérdés, hiszen szánalmas helyzetbe került: milyen érzés eszköznek lenni mások játszmáiban? Ön azoknak a zászlóvivője, akik feltétel nélkül szolgálják ki a multikat! Ön is ezt teszi. Ezek azok a multik, amelyek előidézték az évtized két legnagyobb válságát, azokat, amelyeket pontosan a néppárti többség nem tudott kezelni, amelynek ön folyamatosan, feltétel nélkül bólogat! Tehát továbbra is az a kérdésem:

- Meddig akar még zsűrizni kívülről, képviseli-e a magyar embereket, és milyen érzés önnek sakkfigurának lenni mások játszmáiban? (Taps az ellenzéki sorokban.)

***

ORBÁN VIKTOR: - Képviselő Asszony! A minicsúcsra a bevándorláspárti miniszterelnököket hívták meg. (Derültség a Fidesz soraiban.) Egy hasonló kérdést kaptam a napokban egy Strasbourg nevű városban is: azt kérdezték, hogy miért nem voltam ott a Pride-on? Ugyanazt kellett volna válaszolnom ott, mint itt önnek: mert mit kerestem volna én ott? (Derültség a kormánypártok soraiban.) Mit keresett volna a magyar miniszterelnök a bevándorláspárti miniszterelnökök minicsúcsán? Miért rója ezt fel nekem? Higgye el, ez nem életszerű!

- Ami pedig a multikat illeti: azt tudom mondani önnek, hogy Magyarországon ma bankadó és multiadó van érvényben, e tekintetben inkább a pozitív kivételek közé tartozunk az egész Európai Unióban! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Miért hazudik kényszeredetten a kormány a tanárhiányról?

KUNHALMI ÁGNES, (MSZP): - Államtitkár Úr! Sajátos szokása ennek a kormánynak, hogy nyilvánvaló, szabad szemmel is mindenki által jól látott tényeket tagad le. Ilyenkor nem pusztán csúsztatnak, máshogy rendezik össze éppen a tényeket, hanem konkrétan hazudnak! Ez történik akkor is, amikor azt vitatja a magyar kormány, hogy hiányoznak-e tanárok vagy sem Magyarországon.

- Létezik Magyarországon egy önök által bevezetett elektronikus nyilvántartási rendszer, a köznevelési regisztrációs és tanulmányi alaprendszer, az úgynevezett KRÉTA. Épp azért hozták létre, hogy a fenntartónak valós és naprakész adatai legyenek az iskolákról, többek között a munkaerő-ellátottságról és a betöltetlen álláshelyekről. Mivel ez az eszköz pénzügyi tervezést és a konkrét kifizetéseket, az iskolai folyamatokat is hivatott támogatni, adatai nem kozmetikázottak, - még ! Innen tudjuk, hogy a legjobban álló tankerületben, Debrecenben is a tanárok 17 százaléka hiányzik. De 130 kilométerrel arrébb, a Borsod megyei kazincbarcikai körzetben ez már 45 százalékos, azaz minden második pedagógusállás betöltetlen.

- Államtitkár Úr! Augusztus végén 4325 betöltetlen pedagógus-álláshely volt, így mentek önök neki a tanévnek! Összevissza beszélnek, a KLIK vezetője lényegében beismerte, hogy ez igaz, aztán mégis tagadta. Kérdezem:

- Tudja-e, mondjon egyetlenegy számot, hogy hány tanár hiányzik ma, hány betöltetlen álláshely van?

- Tudják-e egyáltalán hány tanár tartozik a Klebelsberg Központ alá?

- Mit tesznek azért, hogy ne legyen betöltetlen pedagógus-álláshely Magyarországon?

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Azért arról se feledkezzünk meg, hogy ebben a kérdéskörben önök mit tettek Magyarországon. Mert ön most itt föláll, és azt mondja, hogy több pedagógusra van szükség Magyarországon. És amikor kormányoztak, egy tanév alatt 15 ezer pedagógust bocsátottak el! (Arató Gergely: Ez nem igaz! Hazugság!) Az állami iskolákból szinte minden tizedik pedagógust elbocsátották, és most ön föláll, és azt mondja, hogy miért nincs több pedagógus az állami iskolákban? 381 helyen tettek lakatot az iskolaépületek ajtajára, ott már nincs is tanítás, mert kistelepülési iskola volt felszámolták. És mindemellett elvettek egyhavi bért, így csökkentették több mint egytizedével az oktatásra fordított kiadásokat. Mi ezzel szemben növeltük az oktatási kiadásokat, 606 milliárddal költünk most többet a jövő évi költségvetési tervezet szerint, mint amennyit önök erre 2010-ben szántak.

-   Képviselő Asszony! Ha megnézzük, hogy az OECD országaiban egy tanárra hány diák jut, és megnézzük, hogy Magyarországon mennyi diák jutott egy tanárra pár évvel ezelőtt és most, akkor láthatunk egy valós arányszámot. Az OECD országaiban egy tanárra 13,6 diák jut. Pár évvel ezelőtt Magyarországon 11,7, most pedig 10,4 diák jut egy tanárra. Magyarul Magyarországon érezhetően több figyelme jut egy tanárnak egy diákra, mint az OECD országaiban általában. Nincs tehát olyan nyilvántartás, amire ön hivatkozik, képviselő asszony! Azért nem fogok tudni arra válaszolni, amit ön mondott, mert nincs olyan, amelyik azt tartaná nyilván, hogy hány pedagógus hiányzik esetlegesen a rendszerből. Nyilvánvalóan a nyár folyamán sok pedagógus vált állást. A rendszer azt tartja nyilván, hogy mennyi a helyettesítési órák száma. 170 ezer pedagógus dolgozik Magyarországon, és átlagosan egy pedagógusra egy héten fél tanórányi helyettesítés jut. Ez az átlag ma Magyarországon! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

KUNHALMI ÁGNES: - Államtitkár Úr! Nem tudja, fogalma sincs, nem válaszolt a kérdésemre. Még azt is elmondhatta volna, hogy hány éves a kapitány. De mivel a miniszterelnök úr a helyiségben tartózkodik, így elmondom, hogy mit kellene csinálni. (Derültség a kormánypárti padsorokban.)!

- 1. A nyugdíjas pedagógusokat tessék visszafoglalkoztatni úgy, hogy a nyugdíj mellett a bérüket is megkapják. Ez a pedagógushiányon, miniszterelnök úr, segítene. És ne a miniszter engedélyeztesse egyedi esetenként, hanem egy generális szabályt tessék alkotni.

- 2. A pedagógus-életpályamodellt tessék folytatni, legalább 10 százalékos emeléssel folyamatosan, mert az elmúlt időszakban a szocialista kormány és önök is emeltek, de még mindig nagyon alacsony.

- 3. Kezdő pedagógusok a kritikus 5-6. évben elhagyják ezt a pályát. Tessék egy kemény ösztöndíjrendszert alkotni úgy, hogy egyébként bérfeszültség ne legyen azok között, akik már 15-20 éve vannak. Ezt egy jó ösztöndíjjal meg tudja oldani, ha akarja! És végezetül: miniszterelnök úr a mindenkori minimálbérhez kötötte volna ön a pedagógusok vetítési alapját. Megígérte, nem tartotta be, kérem, tegye ezt újra. (Taps az MSZP soraiban.)

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE: - Képviselő Asszony! Azt hiszem, arra is csak a Magyar Szocialista Párt képes, hogy miután csökkentik a pedagógusok bérét, föláll, és azt követeli, hogy legalább 10 százalékkal azonnal emelje a pedagógusok bérét az a kormány, amelyik 50 százalékkal emelte a pedagógusok bérét. Ez annyi logikai bukfencet tartalmaz, valódi szocialista felszólalás volt!

- Mit tettünk mi?  Bértöbbletre, amióta mi kormányzunk, csak a többletre, nem pedagógusbérre, csak a többletre 300 milliárd forintot biztosítottunk. Elindítottuk a Klebelsberg képzési ösztöndíjat. Ebben 2 ezer diák vesz most már részt, pontosan azért, mert ösztöndíjjal ösztönözzük a fiatalokat, hogy a pedagóguspályát válasszák. A jövő évi költségvetésben, amit ön nem támogatott, még további 800 millió forintot adunk erre a célra, hogy minél több Klebelsberg-ösztöndíjas legyen. Az pedig, hogy elindítottuk a pedagógus-életpályát 50 százalékos béremeléssel, és Klebelsberg-ösztöndíjat is adunk, mind a pedagóguspályára jelentkezők, mind pedig a felvettek számát 30 százalékkal növelte. Ez viszont hosszú távon, úgy látjuk, jól tudja majd biztosítani a pedagógusok utánpótlását.  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A tanévnyitó kampánynyitó?

HAJDU LÁSZLÓ, (DK): - Államtitkár Úr! Tanévnyitó volt szeptember 3-án ebben az országban, így a XV. kerületben is, s az ott történtekről szeretnék elmesélni önöknek egy kis történetet. Mint tudják, a XV. kerületben, Újpalotán, Rákospalotán, Pestújhelyen szeptember 30-án időközi polgármester-választás lesz, és az ellenzéki összefogás jelöltje Németh Angéla. Önök viszont egy visszaeső, törvénysértéssel megfogott jelöltet indítanak László Tamás személyében. A DK úgy véli, törvénysértést követte el, hiszen a tanévnyitót ötszáz gyerek jelenlétében, a pedagógusok jelenlétében kampánynyitónak használta föl; az eredeti forgatókönyvben nem is szerepelt, hogy hozzá fog szólni. Jelölt volt a kampány közepén, a tanévnyitó beszédét elmondta. Ma is úgy gondolom, hogy nem kell a politikának bemenni az iskolába, nem kell a politikának oktatni a pici, kiskorú gyerekeket, de ezen a tanévnyitón ez történt. Ez olyan típusú visszaélés azzal a lehetőséggel, hogy a KLIK az államosított iskola, amelyet elvettek az önkormányzatoktól, és most lényegét tekintve a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó vagy kap utasítást, vagy a Klebelsberg Intézményfenntartó maga önhatalmúlag kijelöl olyan politikaibeszéd-írókat vagy -beszédmondókat erre a tanévnyitóra, amely méltatlan volt ahhoz. Kérdezem:

- Miért történhet ez meg egy tanévnyitón? (Taps a DK soraiban.)

***

POGÁCSÁS TIBOR, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Én azt gondolom, az vitathatatlan, hogy a rendszerváltás egyik fontos lépése volt az, hogy a munkahelyekről, az iskolákból a pártpolitikát kivitte, kitiltotta. Ma is érvényes szabályok rendezik ezt, és a szabályok egyértelműen azt mondják, hogy iskolákban, gyermekintézményekben abban az időszakban, amikor a gyermekek nevelése folyik, pártpolitikai jellegű rendezvényt tartani, pártpolitikai céllal gyűléseket tartani nem szabad.

- Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a politikus is ember, és attól függetlenül, hogy politikus, részt vehet akár iskolai rendezvényeken, akár elkísérheti a gyermekét az iskolába vagy az óvodába, tehát megjelenhet az intézményben. Annak eldöntése, hogy egy politikus megjelenése az intézményen belül pártpolitikai célt szolgált vagy sem, különösen akkor, amikor választási időszak van, nyilvánvalóan nem a belügyminiszter, nem a Belügyminisztérium, még csak nem is a parlament dolga, hanem a választási szervek azok, amelyek jogosultak ezt eldönteni. Én biztos vagyok abban, hogy a választási szervek ezt a helyzetet, ezt az esetet megfelelően fogják minősíteni, amennyiben ilyen bejelentés történik, és a szükséges konzekvenciákat levonják. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

HAJDU LÁSZLÓ: - A „visszaeső” szót azért használtam, mert a helyi választási bizottság természetesen elmarasztalta, sőt pénzbírsággal is sújtotta, aki megengedhetetlen eszközöket használt a tanévnyitón. Azt gondolom, hogy ezzel Németh Angélát, az ellenzék közös jelöltjét is segítette, hiszen a XV. kerületi tanévnyitó igen nagy botrány a kerületben, beszédtéma a pedagógusok között, beszédtéma a szülők között is, és azt gondolom, hogy ez a Klebelsberg Kunó Intézmény fenntartójának is tanulság lehet a jövőt tekintve. Nem vártam más választ. (Szórványos taps a DK soraiban.)

***

POGÁCSÁS TIBOR: - Képviselő Úr! Nyilván a helyi választási bizottság elmeszelte az eseményt, ez nyilvánvaló volt, hiszen ellenzéki többségű a választási bizottság. De azért azt ne felejtsük el megjegyezni, hogy a tanévnyitóra ön is meghívást kapott, Németh Angéla polgármesteri tisztséget betöltő alpolgármester is meghívást kapott, aki polgármesterjelölt, és ön hosszasan dicsérte az eddigi politikai tevékenységét. Tehát, ha igazán korrektül vizsgálták volna meg ezt az ügyet, akkor az én személyes véleményem szerint önt ugyanúgy elítélték volna, hiszen ön ugyanúgy megsértette az iskolában a kampányolás, a pártpolitikai tevékenység lépéseit, mint amennyire ön ezt most szemére veti a fideszes politikusnak! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Az ápolási díjról!

BURÁNY SÁNDOR, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! Nemrégiben levelet kaptam egy kőbányai hölgytől, engedje meg, hogy ebből a levélből idézzek néhány gondolatot. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) „A jelenlegi szabályozás - mármint az otthonápolási szabályozás - szerint az otthoni ápolással töltött évek nem számítanak jogosultságszerző időnek a nők negyvenéves szolgálati időhöz kötött kedvezményes nyugdíjazásánál. Jómagam - írja a hölgy - 11 évig otthon ápoltam súlyos beteg férjemet. Ezen évek figyelembevételével már jogosult lennék 40 évhez kötött kedvezményes nyugdíjra.” Ennyi az idézet.

- Államtitkár Úr!  Államtitkár úr nyilván tudja, miről beszélek, hiszen nem egyedi esetről van szó. Annyira nem, hogy 45 ezer ember ápolja otthon gyermekét vagy idős hozzátartozóját az év 365 napján, szabadság és munkaszüneti nap nélkül; nincs vasárnap, nincs színház, nincs mozi. Legfeljebb 52 ezer forintot kaphatnak ezért a tevékenységért, ami méltánytalanul alacsony! Csak emlékeztetném államtitkár urat: ugyanez az összeg Romániában mintegy 130 ezer forintnak felel meg, és ott munkaviszonynak számít az otthonápolással eltöltött időszak.

- Államtitkár Úr! A civilek több mint négy éve kérik önöket arra, hogy változtassanak ezen a mostani jogszabályon, amely hátrányos helyzetbe hozza mindazokat - közel 50 ezer emberről van szó -, akik otthon ápolják szeretteiket. Az ehhez szükséges pénz néhány milliárd forint lenne, ez kevesebb, mint egy stadion ára!

- Augusztusban önök egyeztetést kezdeményeztek. Pont azt a civil szervezetet nem hívták meg, amely a legrégebb óta követeli ennek a szabályozásnak a megváltoztatását. Kérdezem tehát:

- Mikor nyújtja be a kormány a szükséges módosításokat, és mikor kívánja a parlament többsége ezt elfogadni?

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Ön  két évig volt a Gazdasági Minisztérium államtitkára, 2008-2010 között, ebben az időszakban az ápolási díj emelésére nem került sor. Ugyanakkor 2010 után, amikor a Fidesz-KDNP vállalta a kormányzás felelősségét, azóta igyekeztünk emelni ezeket a tételeket. Valóban, a megörökölt helyzet nagyon mélyen hagyott ápolási díjakat jelentett. Itt az alapösszegű ápolási díjat is emeltük és az emelt összegűt is, és egy új kategóriát vezettünk be, ezt ön is nagyon jól tudja, a kiemelt összegű ápolási díjat. Így akik a legsúlyosabb helyzetben lévő hozzátartozójukat ápolják, az ő esetükben 37 ezer forintról 58 680 forintra emelkedett az ápolási díj mértéke. Ez 63 százalék, de természetesen azon dolgoztunk és dolgozunk, hogy tovább emelkedhessen, és más kedvezmények is járjanak. Bevezettük például azt, hogy aki húsz éven át otthon ápolta a saját háztartásában a hozzátartozóját, ő 50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést kap. Említette - és ez valós- ,hogy a „Nők 40”-be nem számít bele ez az időtartam, de szolgálati időnek már a normál nyugdíjszámításban például beleszámít, tehát ezzel a normál nyugdíjjogosultsági éveket az otthonápolási időszakkal ki lehet egészíteni.

- Képviselő Úr! A nyáron rengeteg egyeztetést folytattunk az Autisták Országos Szövetségével, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetségével, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével, a Siketvakok Országos Egyesületének képviselőivel és még több más szervezettel is. Nem tudom, ön pontosan kire célzott, hogy kivel nem egyeztettünk. Idézném az egyik szervezetet, a MEOSZ-t, aki részt vett és egy közleményt adott ki a honlapján, ön is elolvashatja: üdvözlik, hogy az egyeztetések eredményeként körvonalazódik az ápolási díj ügyének tényleges megoldására törekvő komplex kormányzati intézkedés - amelynek az ön által felvetett javaslat is joggal lehet akár része. Még egy mondatot hadd idézzek a közleményből: az érdekvédelmi szervezetek bíznak az ápolási díj ügyének mielőbbi rendezésében, tekintve, hogy valódi megoldásra törekvő, konstruktív egyeztetések zajlanak, amelyek során az érintett tárcák képviselői a korábbi kereteket átlépve, előremutatóan gondolkodnak a probléma megoldásán, és bízunk benne, hogy még az idei év folyamán ez a megoldás meg is születik. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

BURÁNY SÁNDOR: - Államtitkár úr, megtudtam öntől, hogy mikor voltam miniszter. (Dr. Rétvári Bence: Államtitkár.) Higgye el, emlékszem. Elmondta mindazt, amit a sajtófigyelőkből lehet tudni, és amit az ön asztalára tettek. Egy dologra nem válaszolt, amit kérdeztem: mit kíván tenni a kormány? Legyen kedves elárulni itt az Országgyűlésnek és ezen keresztül a széles közvéleménynek, kívánja-e a kormány emelni a mostani, méltatlanul alacsony ápolási díj összegét vagy sem? Ez a kérdés, kérem, válaszoljon!

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE: - Képviselő Úr! Természetes, azért ültünk le tárgyalni, és az elmúlt években is azért emeltük az ápolási díj összegét a költségvetésben - amit persze önök nem támogattak -, azért vezettük be a plusz 50 ezer forintos juttatást a nyugdíj mellé és a többi kedvezményt is, mert minél szélesebb körű kedvezményt szeretnénk. Abban is gondolkodunk - és itt szintén olvashatja a közleményében a MEOSZ-nak -, hogy a megbeszélések több lépcsőben folynak, pontosan azért, hogy egy olyan megoldás szülessen, amely nemcsak az anyagiakban segít, hanem nyilván azt a napi 24 órás, évi 365 napos leterheltséget, ami a családoknak valóban egy ilyen otthonápolási helyzet jelent, azt is próbáljuk segíteni, akár napközbeni ellátással, akár más módon. Mindezek a javaslatok a tárgyalóasztalon vannak, és ahogy mondtam, az idei évben a kormány ezzel foglalkozni fog, a kormány döntést fog hozni, és arról ön is, és természetesen az érintett és tárgyalásba bevont szervezetek is első kézből fognak értesülni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ön elment vadászni, Ön meglőtte, a helikopter hazavitte, - avagy beszéljünk a vadászatokról, amíg központilag be nem tiltják az erről szóló párbeszédet!

SZILÁGYI GYÖRGY, (Jobbik): - Miniszterelnök-helyettes Úr! Először is köszönöm, hogy mint medve a barlangjából előbújt a vadászlesek védelméből, és végre több hét után hajlandó válaszolni a kérdésemre!  Ön, bár miniszterelnök-helyettes, a kormány tagja már elég régóta, így politikusként egy nagyon befolyásos ember, de a vadászatai során ön elveszti politikusi jellegét, és állítása szerint magánemberként fogad el olyan többmilliós ajándékokat, amelyeket olyan emberek adnak, akik később a politika, a kormány hatására több tíz-száz milliós támogatásokat kapnak a vállalkozásaikhoz. Természetesen az ön állításai szerint az csupán merő véletlen, hogy az a vállalkozó, aki önnek mint magánembernek milliós vadászatokat ajándékoz, az később természetesen az ajándékoktól függetlenül nyer pályázatokat. A többmilliós vadászatokon ön tehát nem politikus, hanem magánember, vadász! Éppen ezért nemhogy baj, hogy elfogadja ezeket az ajándék vadászatokat, de még be sem kell vallania a vagyonnyilatkozatában, sőt azt sem kell tudnia, hogy pontosan mennyiért is lövöldözte a házi rénszarvasokat. Mondom még egyszer: egy olyan üzletembertől kapja ezeket a vadászatokat, aki az elmúlt években több száz millió forint állami pénzt nyert el a szállodáira. Persze, hogy ön így próbálja beállítani ezt a helyzetet, hiszen ha ön nem vesztené el a politikusjellegét az ilyen milliós ajándékok elfogadásánál, akkor ugye felmerülhetne a korrupció és a vesztegetés lehetősége is.

- Miniszterelnök-helyettes úr! Ön részt vett már milliós ajándék vadászaton Svédországban, ahol, mint tudjuk, háziállatokra lövöldözött és részt vett már Kanadában is ajándék vadászaton, biztos az is nagyon olcsó volt.

- Nem érzi úgy, hogy egy miniszterelnök-helyettesnek morálisan vállalhatatlan, hogy ilyen többmilliós ajándékokat fogadjon el, és utána erről ne is számoljon be a közvéleménynek, és továbbra is ott üljön a miniszterelnök mellett mint miniszterelnök-helyettes? (Taps a Jobbik soraiból. - Korózs Lajos: Jön a jegesmedve!)

***

Dr. SEMJÉN ZSOLT, (miniszterelnök-helyettes): - Drága jó képviselő úr, ön valamilyen rejtélyes okból kifolyólag betegesen érdeklődik a magánéletem iránt!(Dr. Apáti István: Isten ments! - Felzúdulás a DK, a Jobbik és az MSZP soraiban.) Mindaz, amit elmondott, az természetesen hazugság! Maguk a svédek nyilatkoztak arról, hogy minden törvényes, szabályos és korrekt volt. Először is luxusról különben szó sincsen; próbáljon ön egyszer egy légtérben öt, egyébként holtrészeg számival eltölteni néhány éjszakát…(Felzúdulás a DK soraiban)…és akkor megtudja, hogy milyen azon a vidéken vadászni. Egyébként arra a helikopterre azért volt szükség… (Zaj, az elnök csenget.)… mert az adott területen nincsen út, tehát a számik máshogy nem is tudják összeszedni a terítéket. A hús is, minden az övék. Amikor a szarvast vitte a helikopter, én természetesen ott sem voltam…(Derültség az ellenzék soraiban.)…tekintve, hogy nem én helikoptereztem, hanem az adott szarvas, hiszen másképp nem lehet beszállítani, de ezek részletkérdések….(Zaj, folyamatos közbekiáltások az ellenzék soraiból.)

- Képviselő Úr! A legfontosabb: én soha senkinek nem intéztem semmit ilyen vonatkozásban! Tehát először is: kompetenciám sincsen rá; másodszor: fel sem merült, hogy bárkinek bármilyen szívességet intézzek e tekintetben! (Kunhalmi Ágnes: Önnek tettek szívességet!) Miután nyilas házmester szellemi elődjéhez hasonlóan az ügyészségtől kezdve a NAV-on keresztül a Mentelmi bizottságig feljelentéseket tett, egyébként kéz a kézben a transparency-s kollégájával, akinek nevére már nem emlékszem, ezek után önöknek papírja van arról az ügyészségtől…(Vadai Ágnes: Jajaj!)… a NAV-tól…(Vadai Ágnes: Jajaj!)…és a Mentelmi bizottságtól, hogy önök hazudnak, nekem pedig igazam van! (Kunhalmi Ágnes: Hála…Taps a kormánypártok soraiban.)

***

SZILÁGYI GYÖRGY: - Miniszterelnök-helyettes Úr! Én helikopterről nem beszéltem, egy mondatot nem mondtam. (Dr. Semjén Zsolt: A kérdésében volt benne!) Azt mondja, hogy törvényes és korrekt volt az eljárás? Azt mondja, hogy feljelentések vannak? Egy normális országban se feljelentést nem kellett volna csinálni, se semmit, hiszen az ön ügyeivel kapcsolatban vagyonnyilatkozati eljárásnak kellett volna lennie, hogy eltitkolt-e valamit a vagyonnyilatkozatában. NAV-vizsgálatnak kellett volna lefolynia, hogy adóügyi szempontból minden rendben van-e Semjén Zsolt körül. Ügyészségi vizsgálatnak kellett volna lefolynia, hogy történt-e megvesztegetésre, korrupcióra utaló esemény a vadászatokkal kapcsolatban.

Egy normális országban ilyen vizsgálatok lennének! Egy normális országban, higgye el nekem, Semjén Zsolt nemhogy miniszterelnök-helyettes nem lenne ilyen botrányok után, hanem országgyűlési képviselő sem!. Egy normális országban ezt úgy hívják, hogy korrupció, ezt higgye el nekem! Ön milliós vadászatokat elfogad, elmegy háziállatokra lövöldözni, ráadásul úgy néz ki, ha ilyen rossz volt ez a vadászat, akkor át is verhették önöket elég erőteljesen. (Derültség az ellenzék soraiban.)

- Miniszterelnök-helyettes Úr! Higgye el, morálisan vállalhatatlan az, hogy ön milliós ajándékokat fogadjon el vállalkozóktól! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

Dr. SEMJÉN ZSOLT: - Képviselő Úr! Az ügyészségnél feljelentettek, az adóhatóságnál feljelentettek, a Mentelmi bizottságnál fél tucatszor jelentettek fel. Minden létező hatóság megállapította, hogy önök hazudnak, nekem pedig igazam van. (Zaj, közbekiáltások.)

A morális kérdésről pedig ön az utolsó, aki ebben a Házban beszélhet, két ok miatt. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Először is, néhány mondatot mondhatna a szerencsejátékkal való kapcsolatairól…(Dr. Vadai Ágnes: Öt részeg számi…)…a morális ügyek tekintetében. (Szilágyi György: Milyen szerencsejáték?)A másik ügyben pedig ön annak a pártnak a képviselője, amelyik a Magyar Gárdától eljutott a Spinoza Házig, aki Budaházytól eljutott Heller Ágnesig.  két árulásnak a mérgezett gyümölcse: egy alkoholista oligarchának és Vona Gábor aposztáziájának. Tehát maguk az utolsók, akik ebben a Házban a „morális” szót kiejthetnék! (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Semjén Zsolt meghajol a kormánypártok felé. - Z. Kárpát Dániel: Bohóc! - Közbekiáltás a Jobbik soraiból: Cirkuszi bohóc!)

Bartha Szabó József
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
MTI Hírfelhasználó