A magyarságnak minden nemzetrészre szüksége van
A magyar nemzet és így a kárpátaljai magyar nemzetrész soha nem követelt Ukrajnától olyat, amire ne lenne számtalan példa az Európai Unióban, így minden, ami a magyar megmaradás érdekében magyar kérés, az evidencia az EU-ban – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó ünnepségén hétfőn Beregszászon.
2018. szeptember 10. 17:58
Semjén Zsolt a beregszászi református templomban megtartott ünnepségen mondott köszöntőjében hangsúlyozta, ha Ukrajna az EU-ba törekszik, akkor be kell tartania az ott érvényes jogokat, például azt, hogy szerzett jogokat nem lehet visszavenni. Ha valaki be akar kerülni egy klubba, akkor annak szabályait be kell tartania – tette hozzá.

A politikus emlékeztetett arra, hogy „Magyarország mindent megtett Ukrajnáért, így elsőként ismertük el az ország függetlenségét, s Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök volt az élharcosa annak, hogy a vízummentességet adjuk meg az ukrán állampolgároknak.”  Jelezte, Magyarország mindig segítségére van Kárpátaljának és Ukrajnának, amikor arra szükség van, legyen szó akár árvízről, védőoltásokról járványok idején, vagy Kelet-Ukrajnában megsebesült katonák gyermekeinek magyarországi üdültetéséről. „Tehát mindent gesztust megtettünk Ukrajna, az ukrán nép felé, de a megmaradásunk érdekében azokhoz a jogokhoz, amelyeket megszereztünk, egész egyszerűen ragaszkodni fogunk, mert ezek az EU-ban bevett jogok” – emelte ki.

Utalva arra, hogy a Rákóczi-főiskola tanévnyitóit hagyományosan a beregszászi református templomban tartják, Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetpolitikája „mélységes keresztény gyökerekből indul ki”, ezért keresztény alapokon nyugvó értékeket vall, elutasítva mind a nemzetek létjogosultságát megkérdőjelező ideológiákat, mind a sovinizmust. Mint kifejtette, a magyarságnak minden nemzetrészre szüksége van, hiszen „a magyar nemzet fennmaradása csak akkor lehetséges, ha minden nemzetrész fennmarad.” Ehhez a magyar állam minden támogatást megad az élet minden területén – mondta, megjegyezve, hogy „2010 óta megtízszereztük ezt a támogatást, és különösen a legnehezebb élethelyzetben lévő nemzetrész, a kárpátaljai magyarság esetében.”

A kárpátaljai magyarságnak a magyar állam által nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás jó a többségi nemzet tagjainak is és jó Ukrajnának is, hiszen itt történnek a beruházások – mutatott rá a többi között Semjén Zsolt, aki megköszönte, hogy idén ő kapta meg a beregszászi főiskola legmagasabb kitüntetését, a Rákóczi-gyűrűt, mint olyan anyaországi személyiség, aki sokat tett a felsőoktatási intézményért és a kárpátaljai magyarságért.

Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora beszédében sikeresnek nevezte a tanintézet elmúlt évi működését, kiemelve, hogy a magyar állam támogatásának köszönhetően a főiskola olyan sportlétesítményekkel gazdagodott, amelyek révén megoldódott a testnevelési oktatás kérdése és a diákok sportolási lehetősége. Jelezte, hogy az új tanévben a Kaposvári Egyetemmel és a Nemzeti Színházzal kötött megállapodásnak köszönhetően elindul a színészképzés a főiskolán.

A szakember azt is elmondta, hogy összesen 1420 diák kezdi meg a tanévet a főiskolán.

Orosz Ildikó rektor beszédet mond a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitóján a beregszászi református templomban 2018. szeptember 10-én. MTI Fotó: Nemes János

Köszöntőjében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője azt emelte ki, hogy a Rákóczi-főiskola múltja, jelene és jövője is szimbolikus az értékek, köztük a keresztény értékek megtartása, továbbadása, átörökítése tekintetében.

Ennek kapcsán a politikus, az ünnepségen jelen lévő Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzóhoz fordulva, ukrán nyelven kifejtette, hogy a kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajna európai integrációját, és békére, egyetértésre törekszik a többségi nemzettel és a többi ukrajnai nemzetiséggel, de nem engedhet szülőföldjén az anyanyelvének használatát biztosító jogaiból. Egyúttal köszönetet mondott a megyevezetőnek azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a nemzetiségek közötti béke megőrzése érdekében fejt ki Kárpátalján.

Az ünnepségen Hennagyij Moszkal köszöntötte a Rákóczi-főiskola diákjait, tanárait, és átadta Orosz Ildikónak Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter jókívánságokat tartalmazó levelét.

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A kormány a nemzeti össztermék, a GDP 18-20%-át csoportosítja át
    Tíz év megfeszített munkával egyenesbe jött a magyar gazdaság, de a koronavírus-járvány miatt most kezdhetjük elölről az építkezést, ami igazságtalan – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki arról is beszélt hogy egyszerre kell megküzdenünk a járvánnyal és a gazdasági következményekkel is.
  • Áltudósok a Helsinki Bizottságban
    Manapság jogtudósoknak kiáltották ki magukat a Soros-hálózathoz tartozó „jogvédő” szervezetek.
  • Az ötpontos program már a jövőt építi
    Olyan helyzetben van az ország, hogy a válságkezelést nem hitelből kell finanszíroznia, szemben például Romániával, ahol a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordultak segítségért – mondta a Magyar Nemzetnek Novoszáth Péter közgazdász, aki értékelte a kormány ötpontos akciótervét.
MTI Hírfelhasználó