Világszerte hatalmas az érdeklődés Közép-Ázsia iránt
Magyarország készen áll a magyar–türk együttműködés új fejezetének megnyitására. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának negyedik ülésén, amelyet Kirgizisztánban, Csolpon-Atában tartottak. Az állam- és kormányfői tanácskozás előtt a külügyminiszterek is egyeztettek. Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország megfigyelői státuszt kapott a Nemzetközi Türk Akadémiában.
2018. szeptember 7. 10:53

A közép-ázsiai országok egyre komolyabb gazdasági fejlődésen mennek keresztül, ezért a magyar gazdaságnak kifejezetten érdeke, hogy kivegye a részét és hasznát ebből a fejlődésből – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„Magyarország egy tízmilliós ország, amely fejlődni akar, de meg akarja őrizni szuverenitását, és ez hasonlóságot mutat az önök népével” – ezt pedig már Orbán Viktor mondta, miután a kirgiz államfővel tárgyalt kedden. Európában úgy tekintenek Magyarországra, mint a legnyugatibb keleti népre – hangsúlyozta. A találkozón Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, személyes kiváltságnak érzi, hogy ő lehet az első magyar kormányfő, aki hivatalos látogatást tesz a közép-ázsiai országban.

Új irány Magyarország külpolitikájában

Magyarország külpolitikájában az utóbbi néhány évben egy elég markáns, új irányvonal mutatkozott meg, amelyet az új területek „újbóli felfedezése” jellemez – mondta el Vasa László Közép-Ázsia-szakértő és kazahsztáni vendégprofesszor. Hozzátette, ennek a politikai magatartásnak a célja, hogy Magyarország bővítse lehetőségeit világszerte.

A kormány olyan piacok felé próbál nyitni, ahol már egyszer jelen volt. Ide tartoznak a Szovjetunió utódállamai és Közép-Ázsia országai, az utóbbi tekintetében pedig, mivel megvan a kölcsönös szimpátia, könnyebb a politikai és üzleti kapcsolatok megteremtése – fogalmazott Vasa László a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos tárgyalása Szooronbaj Zseenbekov kirgiz elnökkel (Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Mit kínál a térség?

A Kaszpi-tengeri államok (Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán) 2018. augusztus 12-én írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében megállapodtak a Kaszpi-tenger jogi státusáról, ezzel egy két évtizede tartó súlyos jogi problémát zártak le – magyarázta Tóth Norbert nemzetközi jogász.

Mint mondta, az egyezmény jóvoltából a szénhidrogént a Kaszpi-tenger térségén keresztül sokkal könnyebb lesz eljuttatni más országok, így például Európa, ezen belül pedig akár Magyarország területére is. A térség a szénhidrogén mellett jelentős ásványi anyagkészlettel is rendelkezik – tette hozzá Tóth Norbert.

A magyar versenyzők bevonulása a harmadik Nomád Világjátékok ünnepélyes megnyitóján a kirgizisztáni Csolpon-Atában 2018. szeptember 2-án. (Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko)

Hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez

Vasa László elmondása szerint a kialakított kapcsolatok egyértelműen hozzájárulnak majd Magyarország gazdasági növekedéséhez, illetve kihatással lesz az import és export áruforgalmára is.

Világszerte hatalmas az érdeklődés Közép-Ázsia irányába. Az „Egy út, egy övezet” program keretében Kína jelentős szerepet játszik a térségben és komoly érdekeltségekkel rendelkezik – mutatott rá Tóth Norbert. Hozzátette, ugyanakkor Oroszország sem szeretné elveszteni befolyási zónáját, és Törökország is jelen van erős kulturális, építőipari és oktatási irányvonalával.

Az EU közeledése még nem egyértelmű

Az Európai Unió tekintetében ugyanakkor elmondta, nem egyértelmű, mit is szeretne kialakítani Közép-Ázsiában, egyelőre csak a demokrácia-építés támogatása és a piacgazdaság intézményrendszereinek kiépítése mutatkozott meg.

Az Egyesült Államok érdekeltsége a térség iránt visszaszorulóban van, ennek okai az egyfajta külpolitikai irányváltás és a közelmúltban történt kisebb-nagyobb konfliktusok is lehetnek – mondta el Vasa László.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kircsin etnofalu megnyitóján Kirgizisztánban 2018. szeptember 3-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Egyre több területen van jelen Kazahsztán

Vasa László szerint Kazahsztán egy klasszikus szovjet utódállam. Rendkívüli mennyiségű tőke van jelen a gazdaságban, a városok rendezettek, az emberek pedig szeretetteljes és befogadó magatartást mutatnak az oda érkező külföldiekkel szemben.

Innováció tekintetében Kazahsztán az olajbevételt már nemcsak luxus javakra költi, egy részét elkezdték visszaforgatni olyan megújuló energiákba, amely már az ő túlélésüket szolgálja az olajkészlet elfogyása esetén. Vasa László hozzátette, a közelmúltban már a kutatási és oktatási szférába is befektettek, ezt mutatja a magánegyetemek megjelenése.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kircsin etnofalu megnyitóján Kirgizisztánban 2018. szeptember 3-án. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

hirado.hu - Kossuth Rádió