Egyre kevésbé hangsúlyos a minimálbér összege
A keresetek változására a dolgozókért folytatott verseny van hatással.
2018. augusztus 31. 09:43

Gyengül a minimálbér és a garantált bérminimum szerepe a munkaerőpiacon, mivel a dolgozók megtartásáért és toborzásáért folytatott harc miatt a cégeknek magasabb keresetekkel kell tartaniuk a versenyt – mondta a Magyar Időknek Parragh László kamarai elnök.

Az elmúlt évekhez hasonlóan jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet jövőre, ám a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a legkisebb kötelező keresetek szerepe egyre inkább csökken – mondta a Magyar Időknek Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kifejtette: ennek oka, hogy a munkaerőhiány miatt ma a vállalkozásoknak, de az államnak is a dolgozók megtartása az egyik legfontosabb szempontja, ennek pedig legfőbb eszköze a béremelés.

A munkaerő megtartásáért, esetleges toborzásáért folytatott verseny miatt a nano-, mikro- és kisvállalkozások kivételével már jellemzően meghaladják a fizetések a minimálbért, de egyre több esetben akár a garantált bérminimumot is. Ezzel szemben korábban, amikor a munkaerőhiány okozott gondot, a cégeknek az alacsonyabb bérköltségek miatt a nagyobb emelés nem állt érdekében.

A kamara vezetője ugyanakkor arra figyelmeztetett, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteknek a jövőben úgy kellene megállapodniuk, hogy a kisebb vállalkozások is ki tudják gazdálkodni az új bértömeget anélkül, hogy egyszerre ugorjanak meg hirtelen az élőmunkára és a termelékenység növelésére fordított költségek.

Ma már könnyebben megteheti a munkavállaló, hogy továbbáll, ha számára nem megfelelőek körülmények Fotó: Bach Máté

A nagyobb cégek pedig ma már jellemzően nem foglalkoztatnak minimálbérért. Parragh szerint emellett figyelembe kell venni azt is, hogy az ország bizonyos térségeiben magas a minimálbéresek aránya, míg egyre több régióban már a nagyobb keresetek a jellemzőek.

– Az első fél éves adatok is a keresetek egészséges, piaci alapú emelkedését mutatják. Mivel a minimálbéreknél jóval nagyobb mértékben nőttek az átlagfizetések, a jövőben egyre kisebb lesz a jelentősége az őszi bértárgyalásoknak – emelte ki Parragh László. A dolgozókért folytatott verseny ráadásul nemcsak a magasabb bérekhez járul hozzá, hanem a feketén adott jövedelem visszaszorulásához is.

Ennek oka, hogy a munkavállalóknak ma már kevésbé kell aggódniuk amiatt, hogy állás nélkül maradnak, s van lehetőségük váltani, ha visszaélést tapasztalnak munkaadójuktól.

Az MKIK elnöke felidézte, az első fél éves reálbér-emelkedés nyolc-kilenc százalék körül alakult, ami szintén igazolja az elmúlt években látható makrogazdasági folyamatokat. A munkavállalók költése szintén egészséges összetételű, mivel a jövedelem nagyjából fele a fogyasztásra megy, míg másik fele vagy a korábbi adósságok rendezésére, vagy a megtakarítások növelésére.

Parragh hozzátette: jelenleg nem látni olyan tényezőt, amely a keresetek emelkedésé­ben tapasztalt folyamatokat kedvezőtlen irányban befolyásolná, ráadásul a cégeknek a minimálbér emelésének mértékétől függetlenül kell lépést tartaniuk a versenytársakkal.

Korábban a Magyar Időknek Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár arról beszélt, ismét többéves bérmegállapodás jöhet létre az őszi egyeztetéseken, az eddigi mértékeket 2016-ban rögzítették.

magyaridok.hu
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
MTI Hírfelhasználó