Egyre kevésbé hangsúlyos a minimálbér összege
A keresetek változására a dolgozókért folytatott verseny van hatással.
2018. augusztus 31. 09:43

Gyengül a minimálbér és a garantált bérminimum szerepe a munkaerőpiacon, mivel a dolgozók megtartásáért és toborzásáért folytatott harc miatt a cégeknek magasabb keresetekkel kell tartaniuk a versenyt – mondta a Magyar Időknek Parragh László kamarai elnök.

Az elmúlt évekhez hasonlóan jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet jövőre, ám a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a legkisebb kötelező keresetek szerepe egyre inkább csökken – mondta a Magyar Időknek Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kifejtette: ennek oka, hogy a munkaerőhiány miatt ma a vállalkozásoknak, de az államnak is a dolgozók megtartása az egyik legfontosabb szempontja, ennek pedig legfőbb eszköze a béremelés.

A munkaerő megtartásáért, esetleges toborzásáért folytatott verseny miatt a nano-, mikro- és kisvállalkozások kivételével már jellemzően meghaladják a fizetések a minimálbért, de egyre több esetben akár a garantált bérminimumot is. Ezzel szemben korábban, amikor a munkaerőhiány okozott gondot, a cégeknek az alacsonyabb bérköltségek miatt a nagyobb emelés nem állt érdekében.

A kamara vezetője ugyanakkor arra figyelmeztetett, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteknek a jövőben úgy kellene megállapodniuk, hogy a kisebb vállalkozások is ki tudják gazdálkodni az új bértömeget anélkül, hogy egyszerre ugorjanak meg hirtelen az élőmunkára és a termelékenység növelésére fordított költségek.

Ma már könnyebben megteheti a munkavállaló, hogy továbbáll, ha számára nem megfelelőek körülmények Fotó: Bach Máté

A nagyobb cégek pedig ma már jellemzően nem foglalkoztatnak minimálbérért. Parragh szerint emellett figyelembe kell venni azt is, hogy az ország bizonyos térségeiben magas a minimálbéresek aránya, míg egyre több régióban már a nagyobb keresetek a jellemzőek.

– Az első fél éves adatok is a keresetek egészséges, piaci alapú emelkedését mutatják. Mivel a minimálbéreknél jóval nagyobb mértékben nőttek az átlagfizetések, a jövőben egyre kisebb lesz a jelentősége az őszi bértárgyalásoknak – emelte ki Parragh László. A dolgozókért folytatott verseny ráadásul nemcsak a magasabb bérekhez járul hozzá, hanem a feketén adott jövedelem visszaszorulásához is.

Ennek oka, hogy a munkavállalóknak ma már kevésbé kell aggódniuk amiatt, hogy állás nélkül maradnak, s van lehetőségük váltani, ha visszaélést tapasztalnak munkaadójuktól.

Az MKIK elnöke felidézte, az első fél éves reálbér-emelkedés nyolc-kilenc százalék körül alakult, ami szintén igazolja az elmúlt években látható makrogazdasági folyamatokat. A munkavállalók költése szintén egészséges összetételű, mivel a jövedelem nagyjából fele a fogyasztásra megy, míg másik fele vagy a korábbi adósságok rendezésére, vagy a megtakarítások növelésére.

Parragh hozzátette: jelenleg nem látni olyan tényezőt, amely a keresetek emelkedésé­ben tapasztalt folyamatokat kedvezőtlen irányban befolyásolná, ráadásul a cégeknek a minimálbér emelésének mértékétől függetlenül kell lépést tartaniuk a versenytársakkal.

Korábban a Magyar Időknek Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár arról beszélt, ismét többéves bérmegállapodás jöhet létre az őszi egyeztetéseken, az eddigi mértékeket 2016-ban rögzítették.

magyaridok.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó