Pillantás a motorháztető alá
A holnap járműve: keréken gördülő hatalmas okostelefon
Az autóipar fejleményeit tekintve manapság mindenki az autonóm járműveken csüng, ám az elkövetkező jó néhány évben számos más módon is változik a vezetési élmény. Az autók okosabbak lesznek, kapcsolatba lépnek egymással és hatékonyabbá válnak a következő néhány évtizedben. Egy biztos: a jelen autóelektronikai fejlesztéseit egy világ választja el attól, amikor a technika csúcsát még a programozható autórádió jelentette.
2018. augusztus 5. 16:35

Az autóipari forradalom középpontjában három érdekes tendencia figyelhető meg. Mindenekelőtt a számítási teljesítmény folyamatos és erőteljes növekedése végül teljes autonómiát fog eredményezni – állítják a Hewlett–Packard informatikai cég szakértői. Addig is ez a növekvő teljesítmény olyan funkciókban is kifejeződik, mint a sávfigyelés és az automata fékrendszer. Másodszor, a mobiltechnológia bekapcsolja a járműveket a globális információs hálózatba, ezáltal az autótulajdonosok utazásmegosztó ügyfelekké, a sofőrök pedig egy kifinomult informatikai környezet részeseivé válnak. Harmadjára pedig az elektromos és hibrid motorok gyors fejlődése átalakítja a közlekedés ökonómiáját.

Autók egymás között

Vegyük például az autók közötti kommunikációt. A Toyota mérnökei azzal töltötték az elmúlt tíz évet, hogy dedikált rövid hatótávolságú kommunikációs (DSRC) rendszereket fejlesszenek ki, amelyek révén az autók rádióhullámok segítségével megoszthatnak egymással adatokat: sebességet, helyzetet és környezetet, mintegy 500 méteres távolságon belül. A japán gyártó 2021-ben tervezi bevezetni a technológiát az Egyesült Államokban. Minél több jármű lesz ellátva DSRC-vel, annál nagyobb hatásfokkal, információsűrűséggel lehet majd képet kapni az út környezetéről.

Míg a jelenlegi érzékelőtechnológia csak az előttünk haladó autó adását tudja venni, a DSRC látótávolságunkon kívül is érzékeli a problémát. Japánban már mintegy százezer DSRC-vel ellátott autó gurul az utakon, s már a General Motors és a Volkswagen is dolgozik a saját rendszerén. Korábban a gyártók abban reménykedtek, hogy a hatóságok kötelezővé teszik majd a járművek közti kommunikációt az új gyártású gépkocsikban, de ez nem következett be, ezért abban bíznak, hogy a fogyasztók a felismert előnyökért rendelik majd meg a rendszert.

Nem megy gyorsan

Természetesen miután bevezettek egy új funkciót az új autókban, hosszabb időnek kell eltelnie, mire az új technológia el is terjed. A Center for Automotive Research amerikai nonprofit kutatóintézet szerint 2016-ban az utakon futó járművek átlagos életkora 11,6 év volt – azaz a most forgalomban lévő autókat még az iPhone megjelenése előtt gyártották. Az embereknek időre van szükségük a legújabb fejlesztések megemésztéséhez, ráadásul nem minden technológia illik minden környezethez, felhasználói szokáshoz vagy piaci szegmenshez. Ezért miközben az elektromos meghajtás iránti igény már hosszabb távon tendencia, az akkumulátorok nem fogják egyik napról a másikra helyettesíteni a benzint vagy a gázolajat.

Ugyanakkor amerikai autóipari vezetők arról beszélnek, hogy 2030-ig az észak-amerikai utakon futó autókat 80-90 százalékban még belső égésű motor fogja hajtani, és az új autóknak mintegy 40 százalékában lesz hibrid motor. Ez azt jelenti, hogy a motorok hatékonyságát a belső égés optimalizálásával igyekeznek majd elérni. A japán Infiniti luxusautó-gyártó cég mérnökei nemrégiben olyan változtatható sűrítésarányú motort mutattak be, amely szabályozni tudja, hogy a dugattyú milyen magasra emelkedjen ütemenként.

A két évtized alatt kifejlesztett újítás még csak koncepcióautókban létezik, de 27 százalékos üzemanyag-megtakarítást ígér a régebbi modellekhez képest. A Mazda közben a Skyactiv–X nevű motoron dolgozik, amely a hagyományos benzin- és dízelmotorok elemeit vegyítve próbál 56 százalékos hőhatékonyságot elérni, ami 27 százalékkal több lenne, mint a jelenlegi legjobb teljesítményű motorja.

A gombokat és a tárcsákat intuitív érintőképernyő váltja fel Fotó: 123RF

Nem a pragmatizmus dönt

A hatékonyság fontos ugyan, de a valóságban a vásárlók nem mindig pragmatikus, hanem érzelmi alapon döntenek. Az autó ugyanis nemcsak közlekedési eszköz, hanem környezet is, ezért az emberek szeretik, ha szép, készséges és szórakoztató. Egy autónak tükröznie kell tulajdonosa identitását, s ha már mobilvilágban élünk, az autónak egyre jobban kell hasonlítania egy hatalmas, kerekeken gördülő okostelefonhoz. A műszerfal, a kezelőfelület mindinkább érintésre reagál, nem pedig gombok nyomogatására vagy tárcsák forgatására. Minden képlékeny, testre szabható és frissíthető.

A váltás azt jelenti, hogy amennyire csak lehet, az ember és a szoftver közötti interfésznek intuitívnak és alkalmazkodónak kell lennie. A Bosch német autóelektronikai cég az idei fogyasztói elektronikai vásáron be is mutatta elképzelését: az autó belteré­ben a hangra reagáló vezérlőrendszer nemcsak a kimondott parancsokat érti meg, hanem azonosítani is képes a hang tulajdonosát, s ennek megfelelően hajtja végre az utasítást.

Például ha a sofőr megkérdezi, mi a mai teendője, a rendszer előhozza a megfelelő naptárt a felhőből. Még futurisztikusabb a telefonblokkoló funkció. A rendszer képes érzékelni egy okostelefon fizikai helyét az autóban, s ha úgy találja, hogy az túl közel van a vezetőhöz, elsötétíti a képernyőt. Ám amint az utas veszi a kezébe, újból bekapcsolja. Az ilyen jellegű rendszerek természetesen folyamatosan és automatikusan frissülnek majd.

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
  • Többször kellett bravúr a megmaradásunkhoz
    Fájdalmas, hogy Trianon után száz évvel változatlanul nagy magyar tömegek élnek idegen fennhatóság alatt. A magyar kormány ebben a helyzetben azt teszi következetesen, ami egyedül lehetséges: megerősíti a magyarság pozícióit a térségben – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Boross Péter.
  • Bayer Zsolt: Udvarhelytől Fiuméig
    „Marosvécsen, a kastély kőasztalánál pedig ott ül a fél magyar irodalom.”
MTI Hírfelhasználó