Tusványos - A nemzeti összetartozás ereje
Semjén Zsolt az erdélyi magyaroknak és szászoknak 1918-ban tett autonómiaígéretére emlékeztette a Nagy-Románia megalakulásának centenáriumát ünneplő románságot pénteken Tusnádfürdőn.
Utoljára frissítve: 2018. július 27. 21:51
2018. július 27. 20:16

Semjén Zsolt az 1918-ban tett autonómiaígéretére emlékeztette a románságot

A miniszterelnök-helyettes a Bálványosi Nyári Szabadegyetem nemzetpolitikai fórumán kérdésre válaszolva fejtette ki: tiszteletben tartja, hogy a románság ünnepli Erdély Romániához csatolását, és azt kéri, ők is tartsák tiszteletben, hogy ezen a magyaroknak nincs mit ünnepelni.

"Megértem, hogy nekik nagyon fontos a nemzeti identitás szempontjából december elseje. Ezért csak azt kérem, hogy tanulmányozzák a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. Önök akkor megígérték a magyarságnak az önrendelkezést és autonómiát, ezért mi csak arra kérjük önöket, hogy a saját ígéretüket tartsák be, és ne tekintsék extremitásnak, amikor a magyarság autonómiát kér" - fogalmazta meg elvárását Semjén Zsolt.

A politikus - a külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével tartott rendezvényen a hallgatóság soraiból érkezett felvetésre reagálva - bírálta azt a kezdeményezést, amely Trianon felülvizsgálatáról szorgalmaz nemzeti konzultációt. A Trianonra adandó mai magyar válasz részeként a nemzeti gyászt, a nemzeti összetartozás megünneplését és a történelmi eseményekkel kapcsolatos magyar álláspont nyilvános képviseletét sorolta fel.

Semjén Zsolt élesen bírálta azokat is, akik aláírásgyűjtéssel és más módszerekkel nemzetiségként próbálják elismertetni a székelységet Magyarországon.

"Aki ezt elindította, az vagy provokátor, vagy hülye, vagy mindkettő, ugyanis a székelység a magyar nemzet elidegeníthetetlen része" - szögezte le Semjén Zsolt.

Mint fogalmazott: szó sem lehet arról, és csak az ő testén keresztül ismerheti el a magyar Országgyűlés 14. nemzetiségként a székelységet, mert "ez árulás lenne a magyarsággal szemben, árulás lenne a székelységgel szemben és árulás lenne a történelmi igazsággal szemben".

Semjén Zsolt a fórumon tartott előadásában is kitért a magyar-román viszonyra, jelezve, hogy Magyarország nyitott az együttműködésre, arra, hogy múlt sérelmeit félretéve a közös érdekekre alapozva fejlessze kapcsolatait szomszédaival.

"Ha Szerbiával lehetséges volt a történelmi kiegyezés, és ma mi vagyunk Szerbiának a legnagyobb támogatói a tekintetben, hogy bekerüljenek az EU-ba, ha a szerbekkel ezt meg tudtuk tenni, és a kulturális autonómiát meg tudtuk valósítani, akkor Bukarestben is be kellene látniuk, hogy nem a mi készülékünkben van a hiba, hanem az övékben" - mondta Semjén Zsolt.

Rámutatott: amikor a magyar kormány a külhoni magyar közösségek megmaradását gazdaságfejlesztési programokkal támogatja, rajtuk kívül az érintett utódállamoknak is jó, a magyar gazdaságnak is jó, egy tipikus "győztes-győztes" helyzetről van szó.

A román-magyar közös érdekekre példaként Európa észak-déli infrastrukturális tengelyének megépítését hozta fel a miniszterelnök-helyettes, és kiemelte, hogy a kisebbségi jogokat korlátozó ukrán oktatási törvénnyel szembeni fellépésben is Románia és Magyarország kiválóan együttműködik.

DNAND20180727019

Deák Ernő, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Répás Zsuzsanna a Magyar Művészeti Akadémia nemzetpolitikai szakértője, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Tánczos Barna szenátor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség, RMDSZ) és Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke (b-j) A nemzeti összetartozás ereje! című nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) Tusnádfürdőn 2018. július 27-én. MTI Fotó: Veres Nándor

Az eddigi nemzetpolitika folytatását kérték a kormánytól a határon túli magyar pártok vezetői

Az identitás-megőrzés és szülőföldön való boldogulás fontos támaszának minősítették a 2010-ben kezdődött nemzetpolitikát a határon túli magyar pártok vezetői és ennek folytatását kérték a kormánytól pénteken, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor "A nemzeti összetartozás ereje" című kerekasztal-beszélgetésén.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke köszönetet mondott mind az anyaország, mind a többi nemzetrész által tanúsított szolidaritásért, amely nélkül - a geopolitikai konfliktus középpontjába került ukrán állam kisebbségellenes kilengései, az oktatási jogok megnyirbálása és a tettlegességig fajult magyarellenes hangulatkeltés közepette - a kárpátaljai magyarság szerinte aligha tudna megmaradni, mint közösség.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint "hihetetlenül sokat jelent" a magyar kormány támogatása: egyebek mellett az a gazdaságfejlesztési program, amely az utóbbi két és fél évben 11 ezer magyar vállalkozót, vagyis ennél sokkal több magyar családot segített szülőföldjén boldogulni és munkahelyeket teremteni. A szerb kormánypártokkal kötött partnerkapcsolatot is hasznosnak nevezte, amely által a magyar közösségnek fontos ügyekben is előre tudnak lépni. Pásztor István üdvözölte a Fidesz-KDNP választási sikerét, és az elmúlt nyolc év nemzetpolitikai építkezésének folytatását szorgalmazta.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke az anyaország támogatásával indult gazdaság- illetve óvodafejlesztési program közösségerősítő szerepét emelte ki: szerinte a muravidéki magyarok száz év után először érezhették azt, hogy magyarságukból nemcsak hátrány származik, hanem "magyarnak lenni jó".

Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke a szórványvidéken működő iskolák megmentését célzó iskolabusz-projektről és a magyar kormány segítségével megvalósuló vállalkozásfejlesztési programról beszélt. Elmondta, hogy Szlovákiában egymást érik a választási kampányok: miután az MKP idén a megyei választásokon a harmadik legjobb eredményt érte el, most a novemberi önkormányzati, illetve a jövő évi európai parlamenti választásokra készül, amelyen szeretne egy második képviselői mandátumot is megszerezni. Bejelentette: a magyarok mozgósítósa érdekében az MKP saját jelöltet állít a szlovák elnökválasztáson is, akit az MKP - megalakulásának 20. évfordulóján - ősszel nevesít.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt évben magyarországi állami támogatással sikerült javítani a magyar kulturális intézményrendszer működési feltételeit, a horvátországi magyar gazdák pedig egymilliárd forintos anyaországi támogatásban részesültek. Fontos közösségi sikernek nevezte, hogy az alig húszezresre tehető magyar közösség kezdeményezésére 14 ezer (nemcsak magyar) aláírást sikerült összegyűjteni a Minority SafePack (MSPI) európai polgári kezdeményezés támogatására, így Horvátország is azon uniós tagállamok közé került, amely teljesítette a megszabott küszöböt.

Deák Ernő, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke azt a szemléletváltást méltatta, amely a nemzeti összetartozás ünnepévé emelte a június 4-i gyásznapot és a korábbi sérelempolitika helyett arra összpontosít, hogy a szomszédos államokat meggyőzze az érdekek közösségéről és szövetségesévé tegye azokat. Rámutatott: a diaszpóra mindig felvállalta a magyar érdekek közvetítését és érvényesítését a nyugati országokban, erre a szolidaritásra pedig továbbra is számíthatnak a Kárpát-medencében élő nemzettársak.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) Tánczos Barna szenátor képviselte a tanácskozáson, aki olyan hadszíntérként jellemezte az erdélyi magyar közéletet, ahol "mesterlövészek" vadásznak kipécézett áldozataikra, és ezzel az egész közösségnek sokat ártanak. Az RMDSZ politikusa ezzel az utóbbi időkben született megdöbbentő - az egész közösséget terrorizmussal megbélyegző, a magyar ingatlanvagyon visszaszolgáltatását megtagadó, vagy azt visszaállamosító, a közösségi vezetőket meghurcoló - bírósági ítéletekre utalt, amelyeket elfogadhatatlannak nevezett. Ilyen körülmények között Magyarország támogatását és diplomáciai segítségét nagyon fontos támaszként értékelte.

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az utóbbi év legfontosabb közös nemzetpolitikai sikerének nevezte a Minority SafePack beterjesztéséhez szükséges aláírások összegyűjtését, illetve azt, hogy Magyarországon immár harmadik alkalommal nemzetileg elkötelezett kormány alakult a választások után.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a további együttműködés felé utat nyitó sikerként értékelte, hogy a választási regisztráció és a levélszavazatok célba juttatása idején mindhárom erdélyi magyar párt ugyanazért dolgozott, a kiemelkedő határon túli választási részvétel pedig visszaigazolta a magyar kormány politikáját, amely ezáltal Kárpát-medencei léptékű legitimitást nyert. Szerinte az összefogás másik fontos üzenete volt az erdélyi magyar pártok január 8-i közös autonómianyilatkozata, amely miatt "akasztással" fenyegette meg az autonómiát követelő magyarokat Mihai Tudose akkori román kormányfő.

A hagyományos tusványosi nemzetpolitikai kerekasztal alkalmával Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a külhoni magyarságnak, hogy áprilisban több mint 96 százalékban támogatta a Fidesz-KDNP kormányt és "így lett meg a harmadik kétharmad". Semjén Zsolt ezt a választási eredményt úgy értékelte: visszaigazolása, elismerése a kormány 2010-ben megkezdett nemzetpolitikájának, amelyet a következő ciklusban is folytatni fog.

Közép-Európának bele kell szólnia Európa jövőjébe

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott pénteki pódumbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a térség országainak bele kell szólniuk Európa jövőjének az alakításába, építő módon kell ezt tenniük, és el kell érniük, hogy Nyugat-Európában ne tekintsék őket "fenegyerekeknek".

A beszélgetésen Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Czukor József miniszterelnöki főtanácsadó, Tomás Strázay a Szlovák Külpolitikai Társaság vezető elemzője, Ioan Stanomir, a Bukaresti Egyetem politológia tanára és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója beszélt Közép-Európa európai víziójáról.

Amint Magyar Levente fogalmazott: Közép-Európa korábban inkább "lózungnak, történelmi örökségnek" számított, de a migráció kérdésében tanúsított álláspontja által egységgé kovácsolódott, és alapvető formálójává vált az európai döntéshozatalnak. Úgy vélte, az Európai Unióban ma már nem vállalják annak az ódiumát, hogy a visegrádi négyek (V4) ellenében nagy horderejű döntéseket erőltessenek. Nyomatékosította: Közép-Európa öntudatra ébredése azonban a látszat ellenére sem jelenti, hogy az ide tartozó országok megkérdőjeleznék az európai összetartozást.

Az államtitkár úgy vélte: Közép-Európában még a kommunista múltnak is vannak pozitív hatásai. Ez tartotta ugyanis távol a térséget azoktól a folyamatoktól, amelyek Nyugat-Európában a multikulturalizmust, és annak bukását eredményezték. Magyar Levente szerint Magyarország európai jövőképének a versenyképesség és a biztonság a legfontosabb elemei. Minden egyéb ezekből vezethető le.

Mráz Ágoston Sámuel szerint Közép-Európának úgy kell erősítenie sajátos identitását, hogy Nyugat-Európában ne lássák ellenségnek. Azt tartotta az egyik legfontosabb feladatnak, hogy sikerüljön változtatni a nyugat-európai médiának a Közép-Európával szembeni rendkívül kritikus álláspontján.

Tomas Strázay azt hangsúlyozta, a V4-es együttműködés országai nem akarják aláásni Európa jövőjét, nem akarnak alternatívát kínálni az EU-val szemben. Abban érdekeltek, hogy erősítsék az EU-t és új gondolatokkal járuljanak hozzá.

Czukor József szerint Közép-Európa nemcsak azért prosperáló térsége Európának, mert természetesen kapcsolódik az EU húzóerejének számító német gazdasághoz. A térséget a keresztény-zsidó örökséghez való ragaszkodás is jellemzi.

Ioan Stanomir arra panaszkodott, hogy Románia kormánya képtelen egy koherens álláspontot megfogalmazni Európa jövőjéről. Úgy vélte, a szovjet befolyásövezetből szabadult Romániának nagyon kell vigyáznia, hogy ne váljon ismét az orosz befolyás hídfőjévé. Szerinte országának úgy kell lavíroznia, hogy sem a szélsőjobb oldali elhajlás, sem a politikai korrektség csapdájába ne essen.

A beszélgetést moderáló Lajtai Márk, a Nézőpont elemzője úgy összegzett: Közép-Európa hazafias, nemzeti keretekben gondolkodó patrióta közösségként látja saját helyét a jövő Európájában.

Potápi: köszönet a diaszpóra szervezeteinek a magyarság melletti kiállásáért

Köszönetét tolmácsolta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a diaszpóra magyarságának kiállásukért, a magyar nemzetpolitikai célok támogatásáért pénteken Tusnádfürdőn.

Az államtitkár az MTI-nek nyilatkozva elmondta: minden diaszpórában élő magyar nagykövete Magyarországnak. Köszönet jár azért, mert a 2010-es évektől kiálltak a magyar kormány céljai és a magyar nemzetpolitikai törekvések mellett, ha kellett petíciót fogalmaztak, ha kellett nyilatkozatot írtak, tüntetést szerveztek - közölte.

Potápi Árpád János kitért a kormány diaszpórát segítő intézkedéseire, közte a Magyar Diaszpóra Tanács 2011-től történő működésére. Mint kiemelte: a testület ülésén tavaly már 93 tagszervezet vett részt.

Hozzátette: a Magyar diaszpórapolitika - Stratégiai irányok című dokumentum négy fejlesztési irányt határoz meg, így az oktatás fejlesztését, a Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ létrehozását, a gazdasági kapcsolatok erősítését és a diaszpóra diplomácia eszközeinek erőteljes használatát.

2018-tól több új kezdeményezést indítottak útnak a dokumentum értelmében, összesen 400 milliós kerettel két pályázatot írtak ki.

100 millió forintból 67 hétvégi iskolát támogattak, míg a diaszpóra szervezetei 300 milliós keretre pályázhattak. Ebből az összegből 215 szervezet kapott támogatást.

Megemlítette, hogy a Határtalanul! program mintájára a diaszpórában élő 10 és 29 év közötti magyar fiatalok anyaországi táboroztatásának támogatását, amelyet a Rákóczi Szövetség bonyolít le. Idén ezer diaszpórában élő fiatal anyaországi látogatását biztosítják. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség támogatását 50 millióra emelték, és idén első alkalommal megszervezték a hétvégi magyar iskolák találkozóját, amelyen több mint 70 iskolavezető, oktatási felelős vett részt.

A Kőrösi Csoma Sándor programban idén 150 ösztöndíjas érkezik, idén első alkalommal kifejezetten egyházi feladatokat ellátó ösztöndíjasokat is kiküldenek. A Petőfi Sándor programban 75-en vesznek részt, s több új települést vontak be - jelezte a nemzetpolitikai államtitkár.

DNAND20180727071

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólal a Mit kezdjünk a kétharmaddal? című fórumon a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2018. július 27-én. Mellette Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője (b) és Keresztes László Lóránt, a Lehet Más a Politika társelnöke (j). MTI Fotó: Veres Nándor

Kocsis: hatalmas felelősség a kétharmados többség

Nem korlátlan hatalmat jelent, hanem óriási felelősség a kormánypártok által az áprilisi választáson szerzett kétharmados többség - mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor kerekasztal-beszélgetésén pénteken. Szerinte az ellenzéknek semmilyen Magyarországgal, vagy a nemzettel kapcsolatos víziója nincs.

Kocsis Máté rámutatott: ezzel a felelősséggel kívánnak hozzáállni a közös ügyekhez, az ország dolgaihoz.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője úgy fogalmazott: a kétharmados többség felelősség azok felé, akik megválasztották őket, és lehetőség arra, hogy a világképüknek megfelelő céljaikat megvalósítsák.

Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke azt mondta: az ellenzék számára kudarc volt az áprilisi választás, de az ő munkájukat mégis igazolták a választók, soha még nem kaptak ennyi voksot. Az fel sem merült, hogy ne vegyék fel a mandátumot. Szerinte a Fidesz sokszor bohózattá degradálja a parlamentet, a legfontosabb törvényjavaslatok vitája a késő esti órákban zajlik.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője azt mondta: a szavazók által támasztott minimális elvárás, hogy a képviselők járjanak be a Parlamentbe, így nem is volt opció, hogy ne vegyék fel a mandátumot. Az, hogy harmadszor kapott a Fidesz-KDNP kétharmadot, az kritika is az ellenzék számára - jegyezte meg.

Hozzátette: nincsenek illúziói a parlamenti munkát illetően, s nosztalgiával tekint a 2010-ben indult ciklusra, amikor érdemi viták zajlottak. Azt kérte, a kormánypártok éljenek és ne visszaéljenek a kétharmaddal, hiszen egy erős és felelős kormány azt is figyelembe veszi, hogy a magyar társadalom és szavazók közel fele nem ért egyet vele. Hozzátette: a választási eredményekből le kell vonni a tanulságokat. A Jobbikot már sokan temették, mégis növelni tudták erejüket, s ő nem érez válsághangulatot.

Harrach Péter úgy látta: fontos mi zajlik a parlamentben, de még fontosabb, hogy mi zajlik az országban, ez pedig a kormányzati munkától függ. Szerinte a liberális demokrácia súlyos hiányosságokkal bír, néhány emberi jogot kiemel, elferdít, amiből aztán abszurd jelenségek fakadnak, mint például a gender-elmélet. Emellett tönkreteszi a közösségeket. Kijelentette: a liberális demokrácia mára megbukott.

Kocsis Máté azt mondta: semmilyen Magyarországgal vagy nemzettel kapcsolatos víziója nincs az ellenzéknek, lózungokat lehet hallani tőlük.

Ilyen felhatalmazású kormány, nincs még egy Európában - rögzítette, hozzátéve: a választói akaratot a parlamenten belül kell érvényesíteni a parlamenti demokráciákban.

Keresztes László Lóránt a migrációról azt mondta: mindig határozottan kiállt e téren, azaz az illegális migrációt meg kell állítani, az unió külső határait meg kell védeni, és ennek a kérdésnek nemzeti hatáskörben kell maradnia.

Kocsis Máté megjegyezte: elég lett volna a vonatkozó törvényt megszavazni, ezzel szemben az LMP soha nem támogatta a magyar kormányt a migrációval kapcsolatos fellépéseknél.

Mirkóczki Ádám úgy látta: a Jobbik defenzívába szorult a választásokon bevándorlásügyben, és bár sorra nyerik a helyreigazítási pereket, de ez már kit érdekel április 8-a után. Soha nem akartak bevándorlókat Magyarországra - jelentette ki, hozzátéve: azért nem támogatták az alkotmánymódosítást, mert a letelepedési kötvényeket meg akarták szüntetni.

Kocsis Máté a Jobbik képviselőjére reagálva megjegyezte: mindig elő fog kerülni, hogy nem támogatták az alkotmánymódosítást, szerinte "a szezon meg a fazon" ez és a letelepedési kötvény ügye. Mint mondta, mondvacsinált okokra való hivatkozással nem lehetett a Jobbikra számítani a fontos nemzeti ügyeknél, ami csalódás.

Mirkóczki Ádám szerint ez nem igaz. Egy ilyen szavazás volt az alkotmánymódosítás.

A kerítést, a műszaki határzárat támogatták, ahogy az ország biztonságát érintő Btk-változtatásokat is - sorolta.

Keresztes László Lóránt szintén úgy reagált, tényszerűen nem igaz, hogy ne álltak volna ki fontos kérdésekben, mint például a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, a magyar kisebbség védelme. Amikor Kocsis Máté azt kérdezte: helyes-e a magyar miniszterelnök bevándorlás-ellenes politikája, elismerte az Orbán-kormány pozitív szerepét, azzal, hogy vitát indított európai szinten. Megjegyezte: ez a diskurzus még nem jutott el arra a szintre, ahol lennie kellene.

Harrach Péter kitért arra is: ami az LMP-ben történik az áldemokrácia, ami nem is hatékony, a Jobbik nemzeti ügyekben való megnyilatkozásai azért erőtlenek, mert politikai és eszmei fordulatot vett a párt, ami hitelteleníti a Jobbikot.

DNAND20180727058

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője (b) és Mirkóczki Ádám jobbikos országgyűlési képviselő a Mit kezdjünk a kétharmaddal? című fórum előtt a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2018. július 27-én. MTI Fotó: Veres Nándor

Kocsis Máté az időközi választások eredményeiről szólva megjegyezte: ha hülyének nézik és becsapják az embereket, akkor ilyen eredmények fognak születni, mint legutóbb Józsefvárosban. Hitelességi problémák vannak - tette hozzá.

Az EP-választásokról Keresztes László Lóránt azt mondta: ez egy kritikus választás lesz az unió számára, szerinte valóban a közösséget érintő témákról kell majd beszélni.

Kocsis Máté szerint azért bír nagy jelentőséggel a választás, mert az előző Európai Parlamentet még a migrációval összefüggő problémák ismerete nélkül választották meg. A tavaszi választás viszont lehetőséget ad arra, hogy erről is véleményt mondjanak az emberek - közölte. Azon pártok megerősödése várható, amelyek az illegális bevándorlással összefüggésben alakítják ki véleményüket, ahogy várható az Európai Bizottság összetételének megváltozása is, s az is világossá válik majd, hogy Európa milyen irányba fordul. Szerinte a polgárok egy biztonságos Európára szavaznak majd - közölte.

Mirkóczki Ádám egyetértett azzal, hogy a bevándorlás lesz a fő téma. Hozzátette: szerinte még a tét az unió jövője is.

Gulyás Gergely: az ellenzék demokráciavitákkal próbálja elkerülni, hogy számot adjon választási kudarcáról

Magyarországon az 1989-es rendszerváltás óta szabadság, demokrácia és jogállam van, az ellenzék a "demokráciavitákkal" csak azt próbálja elkerülni, hogy számot adjon sorozatos választási kudarcairól - hangoztatta Gulyás Gergely pénteken Tusnádfürdőn.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Újabb négy év két szemszögből címmel megrendezett pódiumbeszélgetésen vitázott Schiffer András és Bárándy Gergely egykori országgyűlési képviselőkkel. Utóbbiak úgy értékelték, hogy Magyarországon az Orbán Viktor vezette Fidesz egy "21. századi autokratikus rendszert" alakított ki, ahol a "nyers többségi elv doktrínája" működik és amelynek minden nemzetközi kritikára az a válasza, hogy az ország szuverenitását támadják.

Válaszában a miniszter kifejtette: Magyarországon a főhatalomról a választópolgárok döntenek. Ha hosszabb ideje egyformán döntenek a választópolgárok, akkor nem a demokrácia vált diktatúrává, hanem politikai erők közül csak az egyik tud vonzó alternatívát nyújtani - érvelt a Fidesz politikusa. Hozzátette: soha egyetlen párt sem kapott annyi szavazatot 1990 óta, mint a Fidesz az idei választásokon.

"Arról lehet megismerni, hogy valahol diktatúra van, hogy azt nem lehet elmondani. Magyarországon naponta szembesülünk a legdurvább vádakkal, már-már megsemmisítő, az emberi méltóságot lábbal tipró ellenzéki megnyilvánulásokkal, nem állítom, hogy egyébként, hogy a mi oldalunkon nem lett volna ilyen, csak azt mondom, hogy ez egy normális, plurális nyitott, demokratikus, a szólásszabadságot értéknek tekintő társadalmi működésnek a bizonyítéka" - mondta Gulyás Gergely.

Az ellenzék alternatívahiányát a vitán részt vevő két volt ellenzéki politikus is bírálta. Schiffer András szerint borítékolható a Fidesz újabb kétharmados győzelme, ha az ellenzéki pártok nem tudnak felmutatni alternatívát és a választók csak azt látják "az Orbán takarodj"-ot kiabáló tüntetőkben, hogy vissza akarják hozni a 2010 előtti állapotokat.

Bárándy Gergely szerint a Fidesz a demokratikus jogállamiságot formailag megtartó, de annak tartalmát kiürítő rendszert épített ki, amelybe szerinte most már az ellenzék is beépült és eljátssza a neki szánt szerepet.

A tusnádfürdői pódiumbeszélgetésen Gulyás Gergely a mostani négyéves kormányzati ciklus prioritásaira is kitért. Kiemelt fontosságú kérdésként említette az ország biztonságát és úgy ítélte meg: a jövő évi európai parlamenti választás döntő lesz Európa jövője szempontjából. A migráció körüli vitában a magyar kormány továbbra is kitart amellett, hogy minden nemzet maga dönt arról, hogy kivel kíván együtt élni, és kivel nem.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a 2010-es 202 ezer forintos bruttó átlagbér mára 327 ezer forintra emelkedett. Fontosnak nevezte, hogy a magyar gazdaság hosszú távon 4 százalék körüli növekedésre legyen képes, ami béremeléseket és fejlesztéseket tesz lehetővé, Magyarország megerősödése pedig minden magyarnak lehetőséget kell jelentsen.

   

MTI
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • A kommunizmus dermesztő meséje
    Álom, valóság, rémálom. Három szóval leírható a kommunizmus dermesztő meséje. Emlékeztetni kötelesség.
  • Megakasztották a Liget Budapest Projektet Karácsonyék
    Változtatási tilalmat rendelt el a Liget Budapest Projekt által érintett városligeti területre a Fővárosi Közgyűlés szerdán. Karácsony Gergely főpolgármester javaslatát 18 igen szavazattal, 14 nem ellenében, egy tartózkodás mellett támogatta a testület.
  • Zöld böjtre hív a pannonhalmi főapát
    Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát február 26-án, hamvazószerdán Facebook-oldalán tette közzé azt a felhívást, amelyben a bencés közösség tagjait, munkatársait és barátaikat „zöld böjtre” biztatja az előttünk álló nagyböjt folyamán.
MTI Hírfelhasználó