Ez történt szerdán Tusványoson
A nemzetpolitika bizonyított: a nemzet közjogi egyesítése gyakorlatilag befejeződött, a mai országgyűlés már nemzetgyűlésként működik - állapította meg Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján. A szabadegyetem szerdai rendezvényein egyebek mellett a magyar családok támogatásáról, Európa jövőjéről és kisebbségvédelmi témákról volt szó.
2018. július 25. 23:43

A szerdai hivatalos megnyitón a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője méltatta a Tusványosként emlegetett, csaknem három évtizedes múltú szellemi műhely nemzetpolitikai érdemeit. Úgy vélekedett: Tusványosra egyre többen odafigyelnek, és ebben kiemelkedő szerepe van Orbán Viktornak, hiszen azt tapasztalták, hogy a miniszterelnök itt megfogalmazott gondolai "az európai vagy világpolitikában köszönnek vissza".

Potápi Árpád egy későbbi rendezvényen részletesen kitért arra, hogy a külhoni magyar családok évében meghirdetett vállalkozásfejlesztési felhívásra 760 pályázat érkezett Kárpát-medence szerte, amelyből 118 kap átlagosan 4-5 millió forintos támogatást. Elmondta: az Emmivel közösen megvalósított idei tematikus év céljaira összesen egymilliárdos támogatást különítettek el, és 700 millió forint áll rendelkezésre pályázatok kiírására.

Felidézte, hogy 2012-ben kezdődtek a tematikus évek. Potápi Árpád célként fogalmazta meg a magyar identitás megőrzését a magyar családokban, közösségekben Kárpát-medence szerte és a diaszpórában egyaránt.

Az államtitkár a Minority SafePackről szóló másik előadáson a magyar szervezetek és pártok közös sikerének nevezte a kisebbségvédelmet uniós jogalkotási feladattá emelő európai polgári kezdeményezést, amelyet - a hitelesített adatok szerint -  több mint 1 millió 120 ezren írtak alá.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak egyikeként Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy értékelte: az országgyűlési választások megmutatták a nemzet egységét, a kormánytöbbség kétharmados eredményében "ott van" a határon túliak szavazata is, és így a következő négy évben folytatódhat a nemzetegyesítés, "össze fog nőni, ami összetartozik". Németh Zsolt később az Európa jövőjéről szervezett pódiumbeszélgetésen úgy vélekedett: az európai projektnek választ kell adnia Trianon problémájára.

"Amikor mi nemzeti szuverenitásról és tagállami hatáskörökről beszélünk, az nincs ellentétben az autonómiával. Olyan európai jövőképre van szükségünk, amelyben a kisebbségeknek, a nemzetállamoknak az európai építkezésnek az összhangja megteremthető" - fogalmazott az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke. Középtávú feladatnak tekintette egy olyan "politikai erő összerakását", amely a nemzetek Európájáért lép fel, és amelybe a nemzeti kisebbségeket is be kell vonni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt tartotta a legnagyobb problémának, hogy szakadék tátong az európai polgárok elvárásai és a brüsszeli politikai elit között. Úgy vélte: "kicsorbultak azoknak a fegyverei", akik populistának, rasszistának bélyegzik meg azokat politikusokat, akik a polgárok elvárásai szerint foglalkoznak a migráció kérdésével. Az államtitkár szerint a jövő évi európai parlamenti választásokra felerősödik a migrációról, a biztonságról, az identitásról szóló vita, és erre lehetőségként kell tekinteni.

Dömötör Csaba szerint Európa jelenleg is a világ legjobb helye, de identitásválsággal küzd, melyet többek között a születésszámok csökkenése, a kulturális önfeladás táplál. Úgy vélte, hogy Európa identitásbeli elbizonytalanodását jelzi az is, hogy a kontinens a világon egyedüliként tárva nyitva hagyja kapuit a bevándorlók előtt. Az államtitkár szerint az európai polgárok hetven százaléka tartja aggasztónak a bevándorlást, ezért várható, hogy a téma a jövő évi európai parlamenti választásokon is a figyelem középpontjában lesz.

Délután a magyarság demográfiai helyzetéről Fenntartható társadalom, fenntartható nemzet címmel megrendezett beszélgetésen az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára úgy vélekedett: a magyarság első számú sorskérdése, hogy egy idősödő, fogyatkozó nemzetből, fiatalodó és gyarapodó nemzetté váljon. Novák Katalin szerint fontos, hogy tartósnak bizonyuljon a 2010-ben bekövetkezett családbarát fordulat hatására megváltozott magyarországi demográfiai tendenciája. A terhesség-megszakítások száma 30 százalékkal csökkent az elmúlt években, csökkent a gyermekhalandóság: Magyarország ezen a téren is "szembemegy" az európai trenddel - állapította meg.

"Mi nem külső erőforrásokat szeretnénk, nem a bevándorlásra hagyatkozunk, hanem azt mondjuk, hogy belső erőforrásainkat szeretnénk hasznosítani. Hosszú távú változást szeretnénk előidézni" - szögezte le az Emmi család- és ifjúságügyi államtitkára.

Az erdélyi Tusnádfürdőn 25 rendezvénysátor több száz programmal várja vasárnap hajnalig a szabadegyetem és diáktábor résztvevőit. Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt a sportpálya előtti nagyszínpadon tart előadást a idei tábor mottójául is szolgáló "Szenvedélyünk Tusványos" című fórumon.

Dömötör Csaba: identitásválsággal küzd Európa

Európa identitásválságáról beszélt Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az Európa jövőjéről szóló szerdai pódiumbeszélgetésen.

Dömötör Csaba elmondta: Európa jelenleg is a világ legjobb helye, de identitásválsággal küzd, melyet többek között a születésszámok csökkenése, a kulturális önfeladás táplál. A válságot - véleménye szerint - a migráció kérdése hozta a felszínre, és az súlyosbította, hogy a bevándorlásról nehéz értelmes párbeszédet folytatni a politikai korrektség elvárása miatt. Úgy vélte, hogy Európa identitásbeli elbizonytalanodását jelzi az is, hogy a kontinens a világon egyedüliként tárva nyitva hagyja kapuit a bevándorlók előtt.

A Frontex adatait idézve jelentette ki, hogy a legális bevándorlók, a családegyesítést kérők mellett 2009 óta 3,5 millió illegális bevándorló jutott be Európába, és belső arányváltozást idéztek elő. A Pew Research kutatóintézet előrejelzését idézte, mely szerint a muszlim lakosság száma 2050-ig megháromszorozódhat Európában. A nagy mértékű bevándorlás következményének tartotta, hogy Európában a multikulturalitás helyett párhuzamos társadalmak, az állami szervek ellenőrzése alól kicsúszott "no go zónák" alakultak ki.

Dömötör Csaba németországi adatokkal támasztotta alá, hogy a migrációs válság az államok költségvetését is megterheli. Németország 2017-ben 20 milliárd eurót költött a migrációval kapcsolatos célokra, miközben célzott családtámogatásra 9,3 milliárdot juttatott. Azt is megjegyezte, hogy a bevándorlók tömeges megjelenése jelentősen rontotta a közbiztonságot. Németországban 2014-2015 között a személyek elleni támadások száma megduplázódott, és a bűncselekményekkel gyanúsított személyek 40 százaléka nem rendelkezett német állampolgársággal, ami feltételezhetően azt jelenti, hogy bevándorlók voltak.

Az államtitkár szerint az európai polgárok hetven százaléka tartja aggasztónak a bevándorlást, ezért várható, hogy a téma a jövő évi európai parlamenti választásokon is a figyelem középpontjában lesz.

Potápi: közel 120 külhoni magyar vállalkozás kaphat támogatást családbarát tevékenységéhez

A külhoni magyar családok éve program keretében meghirdetett vállalkozásfejlesztési felhívásra 760 pályázat érkezett Kárpát-medence szerte, amelyből 118 kap átlagosan 4-5 millió forintos támogatást - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerdán Tusnádfürdőn.

Az államtitkár a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik rendezvényén kiemelte: az idei tematikus év a külhoni magyar családok éve, amelyet az Emmivel közösen valósítanak meg. E célra összesen egymilliárdos támogatást különítettek el, és 700 millió forint áll rendelkezésre pályázatok kiírására.

Mint mondta, a különböző ágazati szereplőket, pedagógusokat, vállalkozókat, egészségügyi szakembereket arra szeretnék ösztönözni, hogy a magyar családokat támogassák, segítsék.

Jelezte: vállalkozásfejlesztésre 500 millió forintot különítettek el. A felhívásra 760 pályázat érkezett, a legtöbb Erdélyből, amelyet Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország, Muravidék követ. A pályázatok elbírálása után 118 pályázat átlagosan 4-5 millió forintot nyert. Mint kiemelte, azokat a vállalkozókat, vagy munkahelyeket támogatják, amelyek családbarát tevékenységet folytatnak, vagy ilyenné szeretnék tenni a vállalkozásukat, munkahelyüket.

A nemzetpolitikai államtitkár kitért arra is: szeretnék kiépíteni a védőnői hálózatot Kárpát-medence szerte, amely Magyarországon már nagyon jól működik.
Családbarát egyházi és civil szervezetek számára ősszel hirdetnek pályázatot 200 millió forintos kerettel - hívta fel a figyelmet.

Beszámolt a Köldökzsinór programról, amelynek része a babakötvény és az anyasági támogatás. Közlése szerint eddig több mint ötezer kérelem érkezett, s az anyasági támogatáshoz kezdőcsomagot is biztosítanak majd ősztől.

Felidézte, hogy 2012-ben kezdődtek a tematikus évek, és a mostani programban az előző esztendők programelemei köszönnek vissza, azokat vitték, viszik tovább. Kitért arra, hogy 150 óvoda épül, 400-at újítanak meg Kárpát-medence szerte, az iskolák támogatása is folytatódik, közte a szakképző intézményeké.

Potápi Árpád János célként fogalmazta meg a magyar identitás megőrzését a magyar családokban, közösségekben Kárpát-medence szerte és a diaszpórában egyaránt.

Novák Katalin család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár közölte: eredetileg is az volt az elképzelés, hogy nem állnak meg az országhatároknál. Nagyon jó lehetőségnek tartotta, ha van egy, a külhoni magyar családokat megszólító tematikus év is. Jelezte: eddig már több mint 500 program valósulhatott meg a családok éve keretében. Fontosnak tartotta, hogy a Ringató foglalkozások már határon túli területeken is elérhetők.

Szintén kitért a Köldökzsinór programra, és úgy fogalmazott: lehetnek fizikailag elszakítva, de a "köldökzsinór" mindig összeköti az anyaországi és külhoni magyarokat.

Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, összege 64 125 forint, a babakötvény 43 500 forinttal indul egy számlán, s ezen lehet megtakarításokat elhelyezni, az állam pedig kamattámogatást ad ehhez. Gondolkodnak későbbi támogatásokon is ehhez a számlához kapcsolódva  - jelezte. Hozzátette: a beérkezett igénylések fele, közel 2500 erdélyi volt.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke arról beszélt, hogy januárban kezdték meg működésüket, s a magyar népesedés és családpolitika agytrösztjenként kívánnak tevékenykedni, egyik első kutatásuk a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel közösen zajlik. Óriási jelentőségű intézkedésnek nevezte, hogy az anyasági támogatást és a babakötvényt a külhoni területekre is kiterjesztették. Nagyjából 10 ezer igénylővel számoltak az idei évre, időarányosan szerinte jól állnak.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője elmondta: több pillérből áll a közös kutatásuk, és annyit már tudnak, hogy a legmagasabb aránya a vegyes házasságoknak Felvidéken van, a legalacsonyabb Erdélyben.

Hozzátette: megnézik a gyermekvállalási kedvet, az óvodaválasztási trendet is, illetve vizsgálják, hogy a magyar többségű önkormányzatok életbe léptettek-e családbarát intézkedéseket, milyen jó gyakorlatokat vannak.

DNAND20180725023

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára és Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház (MUE) közügyigazgatója beszélget a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2018. július 25-én. MTI Fotó: Veres Nándor

Novák Katalin: sorskérdés, hogy gyarapodó, fiatalodó nemzet legyen a magyar

A magyarság első számú sorskérdése, hogy egy idősödő, fogyatkozó nemzetből, fiatalodó és gyarapodó nemzetté váljon - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerdán Tusnádfürdőn.

Novák Katalin a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Fenntartható társadalom, fenntartható nemzet című pódiumbeszélgetésén rámutatott: ma egyetlen olyan európai nemzet sem létezik, ahol elegendő gyermek születne, a közbeszédben mégsem keresik az okokat.

Elmondta: a társadalomkutatások bizonyítják, hogy a magyar emberek családcentrikusak, és a huszonévesek jellemzően házasságban szeretnének élni, több gyermeket szeretnének, miközben ma mégis tíz családban alig 15 gyerek születik, és ez is óriási előrelépés ahhoz képest, hogy a 2011-es mélyponton nagyjából 12 gyermek született minden tíz családban.

Novák Katalin fontosnak nevezte, hogy tartósnak bizonyuljon a 2010-ben bekövetkezett családbarát fordulat hatására megváltozott magyarországi demográfiai tendenciája. A terhesség-megszakítások száma 30 százalékkal csökkent az elmúlt években, csökkent a gyermekhalandóság: Magyarország ezen a téren is "szembemegy" az európai trenddel - állapította meg.

"Mi nem külső erőforrásokat szeretnénk, nem a bevándorlásra hagyatkozunk, hanem azt mondjuk, hogy belső erőforrásainkat szeretnénk hasznosítani. Hosszú távú változást szeretnénk előidézni" - szögezte le az Emmi család- és ifjúságügyi államtitkára.

Kató Béla erdélyi református püspök kifejezte meggyőződését, hogy a gyermekvállalás bátorításához a közösségi felelős gondolkodásra nevelés is hozzátartozik, hogy teret nyerhessen a gyermekek érdekében hozott tudatos áldozatvállalás a fogyasztás bűvöletében élők "önmegvalósításra" hivatkozó önző felfogásával szemben. Biztató jelként értékelte, hogy az erdélyi magyar értelmiségi körökben illetve, városi közösségekben megnövekedett a gyermekvállalási kedv, a sepsiszentgyörgyi vártemplomi közösségben például - fél évszázad óta először - az utóbbi évben több volt keresztelő, mint a temetés.

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója is a közösségi tudatra, segítőkészségre nevelés fontosságát hangoztatta, hozzátéve, hogy Magyarország legnagyobb egészségügyi intézménye társadalmi szerepének tudatában igyekszik hozzájárulni a  segítőkészség bátorításához, felelős gondolkodás kialakításához, és egészségtudatos neveléshez.

Lőrinczi Zoltán, a Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára úgy vélekedett: optimizmusra ad okot, hogy - miközben az európai öntudat gyengül - a magyarságtudat a közelmúltban egyre erősödik, ez ugyanis szerinte meghatározó erőforrás a kárpát-medencei magyarság hosszú távú - vagyis "fenntartható" - megmaradása, gyarapodása tekintetében.

Németh Zsolt: az európai projektnek választ kell adnia Trianon problémájára

Németh Zsolt szerint az európai projektnek választ kell adnia Trianon problémájára. Az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében Európa jövőjéről szervezett pódiumbeszélgetésen beszélt erről.

Németh Zsolt középtávú feladatnak tekintette egy olyan "politikai erő összerakását", amely a nemzetek Európájáért lép fel, és amelybe a nemzeti kisebbségeket is be kell vonni.

"A kisebbségek, a határon túli magyarok nem dilemmáznak azon, hogy kell-e nekik Európa. Ők egzisztenciálisan európaiak. Mi magyarok is egzisztenciálisan európaiak vagyunk. (...) Ez ugyanis Trianonról szól" - fogalmazott Németh Zsolt. Úgy vélte: az európai projektnek megfelelő választ kell nyújtania Trianon problémájára.  
 
"Amikor mi nemzeti szuverenitásról és tagállami hatáskörökről beszélünk, az nincs ellentétben az autonómiával. Olyan európai jövőképre van szükségünk, amelyben a kisebbségeknek, a nemzetállamoknak az európai építkezésnek az összhangja megteremthető" - fogalmazott Németh Zsolt.

A Fideszes politikus hozzátette, Magyarország a közép-európai térségre épít e céljai megvalósításában. Hozzátette: Románia még nem határozta meg a viszonyt Közép-Európához. "Itt van egy nyitott kapu. (...) Fontos, hogy a románok ezen a kapun belépjenek" - fogalmazott a politikus.

A pódiumbeszélgetésen Mihai Razvan Ungureanu, Románia korábbi miniszterelnöke arról beszélt, hogy az EU új tagállamai be szeretnék váltani a csatlakozásukkor megfogalmazott reményeket. Nagy stratégiai hibának látta az EU-bővítés leállítását. Kijelentette: Európában nem maradhatnak az EU-n kívüli fehér foltok. "Nem tudjuk elképzelni az EU-t a Balkán és a Moldovai Köztársaság nélkül" - jelentette ki a politikus. Ungureanu rendkívül károsnak tartotta, hogy az EU alapító tagállamai úgy nyilvánultak meg, mint akik sajnálják, hogy bővítették az uniót, amikor világossá vált, hogy a kelet-közép-európaiak másként látják a bevándorlás kérdését mint ők.

Radoslaw Fogiel, az Ifjú Európai Konzervatívok tömörülés elnöke azt hangsúlyozta: nagy szükség van az európai államok együttműködésére, és az európai intézményrendszernek éppen ezt kellene előmozdítania. Azt is hozzátette azonban: az Európai Bizottságnak nem kellene erőltetnie a harmonizációt azokban a kérdésekben is, amelyek nem minden tagállam számára előnyösek.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt tartotta a legnagyobb problémának, hogy szakadék tátong az európai polgárok elvárásai és a brüsszeli politikai elit között. Úgy vélte: "kicsorbultak azoknak a fegyverei", akik populistának, rasszistának bélyegzik meg azokat politikusokat, akik a polgárok elvárásai szerint foglalkoznak a migráció kérdésével. Az államtitkár szerint a jövő évi európai parlamenti választásokra felerősödik a migrációról, a biztonságról, az identitásról szóló vita, és erre lehetőségként kell tekinteni.

A Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár által moderált pódiumbeszélgetésen Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője az EU sokszínűségének a megőrzése mellett érvelt, Radu Carp, a romániai Nemzeti Liberális Párt (PNL) külügyi titkára pedig az európai jövőképről folytatott párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az EU kulturális "összecsiszolódásának" fontosságát emelte ki.

Potápi: a nemzet közjogi egyesítése gyakorlatilag befejeződött

A nemzetpolitika bizonyított: a nemzet közjogi egyesítése gyakorlatilag befejeződött, a mai országgyűlés már nemzetgyűlésként működik - állapította meg Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár szerdán Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján.

"Azon fáradozunk, hogy hazánk szabadságának visszaszerzésével nemcsak a nemzetnek, de az egyetemes Európának és a keresztény ügynek is szolgálhassunk" - köszöntötte a tábort a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, II. Rákóczi Ferenc 1705-ben megfogalmazott, szerinte ma is találó gondolatát idézve.

Az államtitkár méltatta a Tusványosként emlegetett, csaknem három évtizedes múltú szellemi műhely nemzetpolitikai érdemeit, és azon szervezetek munkáját, amelyek a határon túli magyarok regisztrációját, illetve szavazataik begyűjtését segítették az idei országgyűlési választáskor.

Elmondta: a Fidesz-KDNP pártszövetség 96 százalékot meghaladó támogatottságot élvez a határon túli magyar választók körében, és - "bár nehéz lesz ezt a számot növelni" - azon lesz, hogy megfeleljen bizalmuknak.

Úgy vélekedett: Tusványosra egyre többen odafigyelnek, és ebben kiemelkedő szerepe van Orbán Viktor miniszterelnöknek.

"Többször tapasztaltuk azt, hogy amit itt, Tusnádfürdőn mondott a miniszterelnökünk, az az európai vagy világpolitikában köszönt vissza" - mutatott rá a nemzetpolitikai államtitkár.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak egyikeként Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy értékelte: az országgyűlési választások megmutatták a nemzet egységét, a kormánytöbbség kétharmados eredményében "ott van" a határon túliak szavazata is, és így a következő négy évben folytatódhat a nemzetegyesítés, "össze fog nőni, ami összetartozik".

Tusványost a szókimondás, a nemzeti összetartozás iránti és európai elkötelezettség jellemzi, de a román-magyar párbeszéd normalizálása terén, amit már az induláskor a célok közé soroltak, még hiányérzetük van az alapítóknak.

"Az elkövetkező évek programja: megbeszélni román és európai barátainkkal, hogy nem ellenük, hanem értük, közös ügyeinkért vagyunk, hogy a felelősségünk nemcsak a két nép, két ország viszonya, hanem Közép-Európa helyzete, biztonsága és végső soron az egész transzatlanti térségnek a sikere" - mondta a Tusványos alapítója.

Németh Zsolt úgy vélekedett: Magyarországnak és Romániának a nemzetek Európájáért kell szövetségre lépnie, és kifejezte reményét, hogy - a közép-európai építkezést felkarolva - Románia sikeresen látja majd el 2019 első felében az Európai Uniós elnökségét.

A Tusványos másik alapítójaként Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke felidézte: a szabadegyetem számos, megfogalmazásuk idején még "eretneknek" minősülő nemzetpolitikai témát vitt be a magyar közgondolkodásba és idén is a magyarságot foglalkoztató kérdésekre összpontosít, amelyeknél tetten érhető az "állandóság a változásban és változás az állandóságban".

Kijelentette: szó lesz arról, hogy Romániában ma ismét "koncepciós ítéletek születnek", elakadt a restitúció, sőt újraállamosítás zajlik, de visszatérő téma a magyar orvosképzés helyzete és az autonómia ügye is mert ezekben nincs áttörés.

Potápi: közös siker a Minority SafePack

Közös siker a Minority SafePack, a nemzeti kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerdán a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor panelbeszélgetésén. Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt: több mint 1 millió 121 ezer hitelesített aláírás van.

Az államtitkár kiemelte: mindez nem valósulhatott volna meg a FUEN és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nélkül, valamint a magyar szervezetek, pártok, az európai magyar szervezetek, így a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek (NYEOSZ) támogatása nélkül.

A kezdeményezés keretében nem várt magas számban gyűltek össze az aláírások - mutatott rá az államtitkár.

Vincze Loránt, a FUEN elnöke arról beszélt, hogy az Európai Unióban európai kisebbségvédelem mint olyan nem létezik, és soha nem foglalkoztak kisebbségvédelemmel, noha az őshonos kisebbségek teszik sokszínűvé az uniót.

Felidézte: 2017 áprilisában kezdődött az aláírások gyűjtése, amely hatalmas győzelemmel zárult, bizonyították, hogy van igény erre az ügyre.

Közlése szerint jelen pillanatban 1 millió 121 ezer 90 hitelesített aláírás van, 27 államból. Kiemelte, hogy a magyar közösségek támogatása rendkívül fontos volt, Európa számára azt üzenték, össze lehet gyűjteni az aláírásokat. Szavai szerint a magyar közösségek tapasztalják meg leginkább, milyen olyan kisebbségi sorban élni, ahol folyamatosak a sérelmek, s a többséggel beszűkült a párbeszéd lehetősége.

A neheze azonban még hátra van - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: az Európai Bizottságnál az aláírásokat regisztrálni kell, erre határidő nincs. Megjegyezte: a mostani bizottságtól meglehetősen negatívak a jelzések, de ennek ellenére szeretnének egyeztetni. Ha a találkozó nem jön létre, vagy nem pozitív kimenetelű, akkor nem nyújtják be egyelőre az aláírásokat, hanem megvárják a vélhetőleg új összetételű Európai Parlament megalakulását. A cél az európai jogi keretrendszer megteremtése, s ehhez a Minority SafePack eszköz. Kitért arra is: Nyugat-Európában kicsit elkényelmesedtek a kisebbségek, szervezeteik elfogadták a helyzetüket, kimúlt belőlük a politikai aktivítás.

Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnökségi tagja kiemelte: a rendszerváltás óta ez a második legtöbb összegyűjtött aláírás a részükről, elérték a közel 69 ezret. Szerinte a kezdeményezés megmutatta, hogy mely közösségek szervezettek igazán. A Most-Híd alakulat ugyanakkor nemhogy nem segített, de még támadta is az akciót - jegyezte meg.

Bodor László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke hozzátette: nagy lendülettel csinálták végig az aláírásgyűjtő kampányt, s olyan löketet sikerült adni az európai kisebbségvédelmi mozgalomnak, amely újra lángra gyújtotta azt. Pozitívan nyilatkozott a román állam hozzáállásáról az aláírások vizsgálatánál, teljesítették azt a kérést, hogy ebből ne csináljanak politikai ügyet. Azt szeretnék, ha a kisebbségi kérdés nem egy tagállami kompetencia lenne, foglalkozzanak vele uniós szinten - jelezte. Szintén hasonlóan foglalt állást Komlóssy József, a FUEN volt alelnöke.

Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke szintén össznemzeti ügynek nevezte a Minority SafePacket, amelynek politikai támogatottsága is megkérdőjelezhetetlen volt Magyarországon. Januártól gyűjtötték az aláírásokat, s három hónap alatt 650 ezer támogató aláírást gyűjtöttek össze, ebből 390 ezret papíralapon. Hozzátette: széleskörű nemzeti összefogás jött létre, rengeteg szervezet, egyházak, különböző kis közösségek segítettek, s a kulcs minden esetben a szolidaritás volt.

Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő vezérigazgatója a panelbeszélgetés előtt úgy fogalmazott: nem az a magyar, akinek a nagyszülei magyarok, hanem akinek az unokái is azok lesznek. Ez a gondolat vezérli őket, határozza meg az alapkezelő munkáját - mutatott rá.

Kiemelte, hogy 2010 óta a nemzetpolitikai források megtízszereződtek, mostanra elérik a 100 milliárdos nagyságrendet. Fontos, hogy ne csak az emlékezetpolitikában legyenek erősek, hanem a jövőt építsék - hangsúlyozta, s kitért arra is, hogy a megnövekedett feladatokhoz meg kellett erősíteni az apparátusukat. Jelezte: a Magyar Állandó Értekezlet iránymutatásai alapján hamarabb írták ki a pályázatokat, s nagyjából 90 százalékos finanszírozáson állnák, azaz lassan már minden pályázóhoz megérkeztek a források. A legtöbb pályázat Erdélyből érkezik - tette hozzá a vezérigazgató.

 

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó