Ausztriában és Olaszországban is elrendelték a szigorúbb határellenőrzést. A hivatalos indoklás szerint nem a migráció, hanem az uniós belügyminiszterek találkozója miatt. Az olasz belügyminiszter korábban úgy fogalmazott: akár kedvezhet is Olaszországnak, ha Ausztria lezárja határait a migránsok előtt.

Ebben az esetben ugyanis Olaszország is lezárhatja határait, hogy megakadályozza, illegális bevándorlók belépését, akiket Németország vagy Ausztria visszatoloncolna az országba. A dominóhatást az váltotta ki, hogy a német koalíciós pártok megállapodtak abban, hogy új szabályozást vezetnek be a német–osztrák határon, aminek eredményeként a már nyilvántartásba vett migránsok nem léphetnek be az országba.

Az Európai Unióhoz tartózó államok határainak liberalizálásáról szóló egyezmény aláírásának helyszíne, 1995 május (Fotó: MTI/NSZK)

A német migrációs csomag szerint a bevándorlókat tranzitállomásokon helyeznék el, ahonnan kiutasítani csak kétoldalú egyezmény alapján lehet őket. Amennyiben valamelyik ország nem hajlandó a megállapodásra, akkor a kiutasítás a német–osztrák határon történik meg. A paktumnak köszönhető, hogy egyben maradt a német kormánykoalíció, és nem kellett előre hozott választásokat tartani.

Farkas Örs politikai elemző szerint az illegális migrációval kapcsolatban szigorúbb német álláspont került meghatározásra, amelynek egyik eleme az, hogy Németország a határellenőrzések terén hatékonyabban fog fellépni, illetve bevezeti saját határain is az ellenőrzést. Azokat az illegális bevándorlókat, akiket a határon feltartóztatnak, az Európai Unión belüli tranzitzónákban helyeznék el.

Ellenőrizni kell a migránsokat

A szakértők szerint azonban, ha Németország lezárja határait, akkor több ország is hasonló lépésre kényszerül.

Farkas Örs kijelentette: a magyar álláspont következetesen évek óta az, hogy az EU határain kívül kell az ideérkező migránsokat ellenőrizni. Németország értelemszerűen csak a saját határainak védelmében tud hatékonyan fellépni. Ez azonban egy dominóhatás révén a szomszédos országokkal szemben is nagyobb biztonsági elvárásokat kíván – tette hozzá a szakértő.

A politikai elemző szerint amennyiben Németország és Ausztria is lezárja határait, az jelentősen befolyásolná az eddig megszokott migrációs útvonalakat.

A schengeni rendszernek vége?

A szakértő szerint a határok lezárásával azonban csak annyit érnének el a nyugat-európai országok, hogy felszámolnák a jelenlegi schengeni határrendszert, ráadásul az uniós állampolgárok életét is megnehezítenék.

Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa szerint Ez veszélyes lépés lehet, mert a schengeni rendszer végét is jelenthetné. Hozzátette: félő, hogy amennyiben minden ország lezárja határait, akkor több órát kell egy egyszerű turistának is várakoznia a határátlépésre.

A magyar kormány 2015, vagyis a migrációs válság tetőzése óta szorgalmazza, hogy az Európai Unió védje meg a külső határait. A jelenlegi tagállamok közötti vita helyett pedig az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget kellene megerősíteni, hogy a szervezet érdemben tudja kezelni a migrációt. Éppen ezért érdekeltté kell tenni a határvédelemben azokat az országokat, amelyek a külső határok mentén helyezkednek el – Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Csehország is bejelentette, lezárja határait, ha ezt Németország és Ausztria megteszi. A magyar kormány pedig közölte, hogy egy migránst sem fogad vissza a nyugat-európai országoktól, mert megítélése szerint nem Magyarországon, hanem Görögországnál és Bulgáriánál léptek először be az Európai Unió területére, így ez a két ország az illetékes.

Gyengül Angela Merkel befolyása

Horst Seehofer német belügyminiszter heroikus küzdelmet folytat az illegális bevándorlás politikájának megváltoztatásáért. A kancellárasszony pedig csendben figyeli a Willkommenskultur bukását.

Felgyorsul a különböző menekültügyekhez kapcsolódó eljárások lefutási ideje Németországban, s ez rendkívül fontos, hiszen Horst Seehofer heroikus küzdelmet folytat az illegális bevándorlás politikájának megváltoztatásáért. Németországban nagyjából hatvanezer olyan illegális bevándorló tartózkodik, aki nem kapott menekültjogot, vagy nem folyamodott azért – mondta az M1 Ma reggel című műsorában a Nézőpont elemzője. Tóth Erik kiemelte, a belügyminiszter feladata és felelőssége, hogy ezeket az embereket minél előbb kiutasítsák az országból.

Merkel pozíciója meggyengült

Felhívta a figyelmet arra, hogy a német politikai folyamatokban a legszembetűnőbb jelenség, hogy Angela Merkel ehhez a politikához nem asszisztál, hanem csendben figyeli a wilkommenskultur bukását. A korábbi kormányválság rámutatott arra, hogy Angela Merkel pozíciója meggyengült, „politikai értelemben megbukott”. A folyamat tovább gyűrűzik, és Horst Seehofer belügyminiszterként a közelgő bajor választási események hatására megpróbál proaktív szereplőként fellépni az illegális bevándorlással szemben – közölte Tóth Erik.

A korábban megkötött CDU/CSU és SDP között létrejött kompromisszumot szerinte hosszú távon fenn kell tartani. Rávilágított arra is, hogy a közvélemény-kutatások alapján a CSU társadalmi támogatottsága Németországban és Bajorországban is csökkent, és a párttól eltávolodók az AfD-hez csatlakoznak.

Nő az AfD támogatottsága

Az elemző úgy látja, ennek a fordulatnak egyszerű oka van: a politikai csoportosulás a kezdetektől fogva keményvonalas, és elutasítja az illegális bevándorlást.

Horst Seehofer és Angela Merkel (EPA/Carsten Koall)

Az AfD már beérte egyes intézetek adatai szerint a szociáldemokratákat. Ezt az mutatja, hogy a következő időszakban – így az október 14-i bajor tartományi választásokon – a koalíciós pártok vezetőinek valamiféle politikai fordulatot kell végrehajtaniuk, hogy társadalmi támogatottságukat meg tudják tartani – mondta Tóth.

Újabb belpolitikai botrányra lehet számítani

Kiemelte, Németországban újabb belpolitikai botrány van kirobbanóban, amiatt, hogy egy Tunéziába visszatoloncolt illegális bevándorlónak gondolt embert próbálnak visszaszállítani Németországba, mert a szövetségi bíróság határozatának értelmében emberellenes cselekményeknek tehetik ki az embert, azonban a tartományi kormány erről nem tudott.

„Ezek az apró mozzanatok azért megmutatják, hogy micsoda belső feszültségek vannak a német kormányzati struktúra, illetve a német igazságszolgáltatáson belül” – részletezte.

Algériát, Marokkót és Tunéziát biztonságos országnak nyilvánítják annak érdekében, hogy az onnan érkezők menedékkérelmét minél gyorsabban megtárgyalják, s ez azt szolgálja, hogy a politikai anomáliákat elkerüljék. Hangsúlyozta: Horst Seehofer álláspontja nem menedékkérő-ellenes álláspont, hanem elejét akarja venni annak, hogy a menedékkérelmi eljárásokkal az illegális bevándorlók hosszú távon visszaéljenek.