Ma lép hatályba az új büntetőeljárási törvény
Jelentős változásokat hoz a jú­lius 1-jétől hatályos új büntetőeljárási törvény, amely az ügyészség munkáját is befolyásolja: nagyobb hangsúlyt kap az áldozatvédelem, átalakul az ügyészség és nyomozó hatóság kapcsolata, és a törvény egységesíti a leplezett eszközök alkalmazásának szabályait is.
2018. július 1. 11:29

– Az új törvény nagykorúsította a büntetőeljárást, azaz mindenki viselje a saját hivatásrendjének a felelősségét: a vádló vádoljon, a védő védjen, a bíró pedig bíráskodjon, és ne vegyék át egymás szerepét – hangsúlyozta Vida József megbízott főügyészségi csoportvezető tegnap a Legfőbb Ügyészségen, aki hozzátette: vasárnaptól egy koherens kódex lép életbe, amelyen több ügyész éveken át dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban. A reform fontos törekvése ugyanis az volt, hogy a jogalkotói munkába ne kizárólag elméleti szakembereket vonjanak be, hanem a jogszabályokat munkaeszközként használó gyakorlati szereplőket is.

Az új büntetőeljárási törvény egyik fontos változása, hogy rögzíti a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés – így a fedett nyomozó, a rejtett figyelés, az álvásárlás és a telefonlehallgatás alkalmazásának – szabályait, amelyek a korábbiakhoz képest többletgaranciákat is tartalmaznak. – Megalapozatlanok azok a kritikák, amelyek szerint a jövőben a hatóság bárkit kontroll nélkül lehallgathat – hangsúlyozta Miskolczi Barna, a Legfőbb Ügyészség megbízott főosztályvezető ügyésze. Kiemelte, hogy ezek az elejétől fogva ügyészségi és bírói kontroll mellett zajlanak majd, ugyanakkor az információk felhasználása is könnyebbé válik.

A jövőben a nyomozás két fő szakaszra oszlik, a felderítésre és a vizsgálatra, a kettő közötti választóvonalat pedig a gyanúsított kihallgatása jelenti. A felderítés ura a nyomozó hatóság, míg az ügyész a törvényesség felett őrködik.

A gyanúsított kihallgatása után viszont a vizsgálati szakaszban az ügyész veszi át az irányítást – magyarázta Vida József megbízott főügyészségi csoportvezető. Jelentős időt és pénzt spórolnak meg a hatóságok az úgynevezett megegyezéssel, amely azt jelenti, hogy még a nyomozási szakban, a vádemelés előtt az ügyész, a terhelt és a védő – a bíróságtól függetlenül – formális megállapodást köthet. Az ügyész a megkötött egyezség alapján emel vádat, a bíróság pedig csak az egyezség törvényességét vizsgálhatja, annak tartalmát nem változtathatja meg.

A szabályozás egyik célja, hogy megakadályozzák a perek elhúzódását Fotó: Bach Máté

– A vádemelést követő bírósági előkészítő ülésen is meg lehet majd egyezni, az ügyész ebben az esetben a vádiratban megjelölheti azt a szankciót és annak mértékét is, amelyet hajlandó elfogadni, ha a terhelt a bűnösségét beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. A vádiratban foglaltnál súlyosabb szankciót viszont nem alkalmazhat – részletezte Vida József.

Lényeges változás az is, hogy az eljárás szereplőinek egy előkészítő ülésen ki kell teríteniük a lapjaikat. Ez azt jelenti, hogy a feleknek már az eljárás kezdetén meg kell jelölni, ki milyen bizonyítást akar lefolytatni. Eddig a védelemnek nem volt ilyen kötelessége, a jövőben viszont már nem teheti meg, hogy a per véghajrájában egy újabb szakértőt vegyen igénybe; ez a változás megakadályozza az eljárás elhúzódását.

A kódexben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap az áldozatvédelem: a sértett az eljárás során bármikor nyilatkozhat arról, hogy a bűncselekmény miatt milyen testi, lelki sérelem vagy vagyoni hátrány érte. Automatikusan különleges bánásmódban részesülnek az eljárásban a kiskorúak, a nemi bűncselekmény sértettjei és a fogyatékkal élők. Egyedi igényt is be lehet nyújtani: ilyen esetekben speciális helyiségben hallgatják ki a sértettet, de kérheti kép- és hangfelvétel készítését, a személyes adatainak fokozott védelmét, és a távmeghallgatás lehetősége is nyitott.

Emellett a sértett lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye is meghatározhatja azt, hogy melyik bíróság illetékes az ügyben.

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó