Ott is beavatkozna az Európai Unió, ahol nincs joga
Politikai ítéletet hoztak hazánk ellen
A kormány szerint a LIBE-jelentés nem más, mint egy politikai vádirat, a demokrácia megcsúfolása. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök is megszólalt. Orbán Viktor úgy véli, hogy nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra. Varga Judit, a Miniszterelnökség államtitkára az M1 Ma este című műsorában úgy fogalmazott: egy koncepciós per tanúi vagyunk. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója pedig arról beszélt: a magyar választópolgárok már annyiszor hallották, hogy az EP-ben farkast kiáltanak a magyar demokrácia kapcsán, hogy mára valószínűleg immunissá váltak erre.
Utoljára frissítve: 2018. június 26. 14:20
2018. június 26. 10:25

Politikai ítéletet hoztak hazánk ellen

Az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) tegnap nagy többséggel elfogadta a magyar jogállamiság helyzetét kritizáló jelentést, amely többek között a migránsok jogainak megsértésével és az alkotmányos rendszer megcsonkításával vádolja a magyar kormányt. Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő és LIBE-alelnök szerint Magyarország ellen gyakorlatilag koncepciós per zajlik Brüsszelben, és már az nagy dolog, hogy nem kétharmados többséggel fogadták el a számos ponton módosított dokumentumot.

Nagy érdeklődés közepette zajlott tegnap Brüsszelben az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának szavazása, amelynek során az illetékes képviselők a holland Judith Sargentini nevével fémjelzett, a magyar jogállamisággal és demokratikus államberendezkedéssel szemben igencsak kritikus jelentéséről szavaztak.

A voksolást megelőzően a liberális frakcióvezető, Guy Verhofstadt ismét kirohant hazánk ellen, és Twitter-mikrobologján Magyarországgal szembeni fellépésre szólította fel a hazai kormánypártokat tömörítő Európai Néppártot (EPP), amely azonban nem képviselt egységes álláspontot a kérdésben, a képviselők saját belátásuk szerint dönthettek a jelentéstervezetről.

Othmar Karas, az Osztrák Néppárt európai parlamenti delegációjának vezetője például jelezte: képviselőcsoportja az uniós atombombaként emlegetett hetes cikk Magyarországgal szembeni életbe léptetése mellett fog szavazni.

A LIBE végül az előzetes várakozásnak megfelelően nagy többséggel adott zöld jelzést a jelentésnek: a szavazáson a jelenlévő 56 képviselő közül 37-en támogatták a dokumentumot, 19-en pedig ellene voksoltak. A Fidesz–KDNP-s politikusok enyhítő célzatú módosító indítványainak zömét elvetette a bizottság. A dokumentum szeptemberben a plenáris ülés elé kerül, ahol a képviselők abszolút többségére, azaz 376 szavazatra van szükség az újabb Sargentini-sikerhez.

Gál Kinga, a LIBE alelnöke a tegnapi szavazást követően úgy vélekedett: tisztában voltak vele, hogy a szakbizottságon belül meglesz a többség a jelentés elfogadásához, de némi optimizmusra ad okot, hogy az nem szerzett kétharmados támogatottságot.

– Ha egy ehhez hasonló, baloldali többségű bizottságban nem volt meg a kétharmados többség, akkor talán a szeptemberi parlamenti voksolás során sem lesz meg a szükséges szavazatszám – hangoztatta Gál Kinga, hozzátéve: a ténybeli tévedésekkel és hazugságokkal teli jelentés részben bosszú a Fidesz választási győzelme miatt, illetve büntető jellegű reakció, hiszen a magyar kormány továbbra is tudatos menekültügyi álláspontot képvisel, és következetesen kiáll az illegális bevándorlás ellen.

Egyértelmű, miről szólt az ítélet – szögezte le a politikus.

Gál Kinga kiemelte: szintén a politikai és ideológiai elfogultságot bizonyítja, hogy a jelentéstevő, a holland zöldpárt Judith Sargentini jóvoltából olyan kérdéskörök, mint a magyarországi minimálbérek és nyugdíjak is benne maradtak a már elfogadott bizottsági állásfoglalásban, amelyeket valójában nem fed le az uniós jog. – Itt ma a LIBE azt döntötte el: ők a magyar embereknél is jobban tudják, hogy mire van szükség Magyarországon – fogalmazott.

Sargentini a szavazást követően egyrészt elutasította az egyhangú forrásmegjelölésre vonatkozó kritikákat (a holland politikus szinte kizárólag kormánykritikus civil szervezetek és sajtóorgánumok véleményét használta fel a dokumentumhoz – a szerk.), másrészt leszögezte: a jelentése nemcsak a migráció kérdése köré épül, céljai között a média és az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítása, illetve a magyar jogállamiság korlátozottságának felszámolása is szerepel.

– Remélem, a szeptemberi szavazásig nem romlik a helyzet Magyarországon – mondta, egyúttal hangot adva annak a kívánságának, hogy az Európai Tanács e heti ülésén a lengyel helyzet mellett akár a magyar jogállamiság kérdését is megvitathatná. Mint fogalmazott, a jelentésének elsősorban az Európai Tanácsot kell hogy kínos helyzetbe hoznia, ugyanis az uniós csúcsszerv tehetetlen a magyar kérdésben.

Arra a felvetése, hogy egy másik uniós intézmény, az Európai Bizottság nem lát rendszerszintű demokráciaproblémát hazánkban, Sargentini elmondta: a bizottságnak valójában megvan kötve a keze, ugyanis a magyar kormánypártok a legnagyobb európai pártcsaládhoz, az EPP-hez tartoznak.

Egy koncepciós per tanúi vagyunk

Nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést hétfőn az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE), e szerint az országban fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása. A szavazáson 56 képviselő vett részt: 37-en támogatták a számos ponton módosított tervezetet, 19-en ellene voksoltak, senki nem tartózkodott.

Egy koncepciós per tanúi vagyunk, ahol a vádirat megegyezik az ítélettel – mondta az M1 Ma este című műsorában a Miniszterelnökség államtitkára. Varga Judit a miniszterelnök szavait idézte: a Sargentini-jelentés egy politikai nyomásgyakorlási eszköz. Az államtitkár hozzáfűzte, Brüsszelben azt akarják, hogy Magyarország változtasson álláspontján a migrációval kapcsolatban, azonban a magyar emberek már döntöttek, ezért a kérdés tárgytalan.

Ott is beavatkozna az unió, ahol nincs joga

Arról is beszélt, hogy egyes néppárti képviselők magatartása nem okozott meglepetést, hiszen évek óta figyelik a LIBE-bizottságban a Magyarországgal kapcsolatos vitákat, és néhányan a pártszövetségen belül elvárható szolidaritást félretéve nem támogatják az országot. Elmondta azt is, hogy a jelentéshez összesen 263 módosító indítvány érkezett a jelentéshez, ebből 106-ot fideszes képviselők nyújtottak be arra törekedve, hogy megpróbálják kiegyensúlyozni az egyébként „rendkívüli módon elfogult” jelentést, amely tele van ténybeli tévedésekkel és csúsztatásokkal.

Hangsúlyozta, a módosító indítványok egy része arra is irányult, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy olyan területeken is próbál beavatkozni a jelentés, ahol az uniónak nincsen kompetenciája, ilyen például a nyugdíjak mértéke. Továbbá megjegyezte, a jelentés olyan évekkel ezelőtt lezárt ügyeket említ, amelyek már évekkel ezelőtt megnyugtatóan rendeződtek.

Az Európai Parlament (EP) által közreadott kép az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott meghallgatásáról Brüsszelben 2017. december 7-én. Balról a második Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (háttal). (MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel)

Az Európai Parlament (EP) által közreadott kép az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott meghallgatásáról Brüsszelben 2017. december 7-én. Balról a második Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (háttal). (MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel)

Hivatalos bizottsági küldöttség nem járt Magyarországon

Az államtitkár azt is jelezte: Judith Sargentini magánlátogatáson járt Magyarországon, hivatalos bizottsági küldöttség Magyarországon nem járt, és nem is vették fel a kapcsolatot a magyar hatóságokkal. Varga Judit hozzáfűzte, hogy a jelentés végén felsorolják, mely szervezetekkel egyeztettek, amelyből látható, hogy önkényesen kiválasztott „rendkívüli módon kormánykritikus” szervezetekkel egyeztettek, ami szerinte az egész társadalmat illetően semmi esetre sem nevezhető reprezentatívnak.

Varga Judit felhívta a figyelmet: Magyarországon a jogállamiságot kérik számon a jelentésben, ám a saját eljárásukra nézve nem tartották be a tisztességes eljárás garanciáját, így a magyar külügyminiszter csak külön kifejezett kérésre – és nem meghívásra – lehetett jelen az egyéves eljárás során és kétszer tizenöt percben fejthette ki Magyarország érveit, emellett nem biztosították az észrevételezés jogát sem.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy több képviselővel is egyeztetett, és úgy tapasztalta, sokszor maguk a képviselők sincsenek tisztában a jelentés egyes részleteivel és alapvetően politikai nézetkülönbség miatt támadják Magyarországot, és nyomás alá akarják helyezni, mert a kihívásokra más válaszokat ad.

Az unió jelenlegi vezetése népszerűtlen, nem az unió

A 7. cikkely szerinti eljárást – amelyet uniós atombomba néven is emlegetnek –, tavaly decemberben Lengyelország ellen már megindították, és jelenleg arról folyik a vita, hogy az Európai Parlament (EP) kezdeményezze-e Magyarországgal szemben is eljárást – ezt már az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója mondta a Ma estében. Kovács István rávilágított: azon megy a vita, hogy a nulladikról fellépjünk-e az első lépcsőfokra, és erről az EP plénuma fog majd dönteni szeptember-októberben.

A LIBE bizottság jelentésében többek között az szerepel, hogy kedvezőtlen irányban befolyásolja az unióról kialakult képet a magyar helyzet. Kovács István erre úgy reagált: az összes közvéleménykutatás szerint Magyarországon népszerű az Európai Unió, ami népszerűtlen, az az unió jelenlegi vezetése, és az EP-ben sokan úgy próbálják tálalni, hogy a magyar kormány az EU-val szemben fogalmazza meg magát. Erről úgy vélekedett, ennél európaibb kormánya soha nem volt az országnak. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány meg akarja menteni az Európai Uniót a tévúttól.

A magyar kormány realista 

Arra a felvetésre, hogy a kormány az unióból való kilépést készíti elő, azt mondta: ez badarság, olyan politikai vádaskodás, amelynek semmiféle tényalapja nincs. Kiemelte, hogy korábban a Jobbik programjában szerepelt, hogy kilépnének az unióból, azonban mára ők is felismerték, hogy ezzel nem igazán lehet politikai hasznot szerezni.

„Az más kérdés, hogy a jelenlegi magyar kormány nem szolgai módon viszonyul az Európai Unióhoz, hanem nagyon is realista módon látja a dolgokat, amikor kell, akkor keményen felemeli a hangját, még akkor is, hogyha ez nem mindenkinek tetszik Brüsszelben” – vélte Kovács István.

Arról is beszélt, a magyar választópolgárok már annyiszor hallották, hogy az EP-ben farkast kiáltanak a magyar demokrácia kapcsán, hogy mára valószínűleg immunissá váltak erre, vagy éppen az is lehet, hogy az fogalmazódik meg bennük, „hogyha annyira kritizálnak minket az Európai Parlamentben, akkor jó úton jár az ország”. Ezt úgy indokolta: amióta elkezdődött a támadássorozat, azóta az ország párját ritkító növekedési pályára állt. Kiemelte, megfigyelhető az a tendencia Európa-szerte, hogy a választók kifejezetten jutalmazzák azt, ha a kormányuk a sarkára áll és hallatja saját hangját.

Nem volt sem elfogulatlan, sem tárgyilagos az eljárás

Nem lehet azt mondani, hogy elfogulatlan, tárgyilagos vagy pártatlan lett volna a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentés elfogadása az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) - mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász kedden az M1 aktuális csatornán.

A LIBE által hétfőn nagy többséggel elfogadott különjelentés szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

Tóth Norbert az M1 műsorában azt mondta, nem vonták be megfelelően az érintetteket az eljárásba, és nem érvényesült a "fegyveregyenlőség", illetve a hallgattassék meg a másik fél elve sem.

Ugyanakkor a jelentés sok politikai érvet tartalmaz, és olyan felvetést is, amely nem tartozik az unió hatáskörébe - tette hozzá az Alapjogokért Központ kutatója.

hirado.hu - M1 - MTI