Migráció: Több mint három éve keresi a megoldást Európa
Vasárnap migrációs minicsúcsot rendeztek Brüsszelben. A találkozót Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hívta össze. Nem először próbálják megoldani az európai vezetők a migrációs válságot. A EU tagországai közül egyre többen vannak azon a véleményen, amit a magyar kormány a kezdetektől hangoztat, vagyis hogy meg kell fékezni az illegális bevándorlók áradatát, és meg kell védeni az unió külső határait.
2018. június 25. 09:36

A bevándorlási krízis három évvel ezelőtt kezdődött, 2015-ben egymillió migráns vonult át fél Európán, leginkább Németországba tartottak. A kezdeti lelkesedést a nyugat-európai államokban is mostanra felváltotta az aggodalom. Az Orbán-kormány még abban az évben lezárta a magyar-szerb határt, és ezzel az úgynevezett balkáni migrációs útvonalat. Ennek nyomán a sokkal vezsélyesebb Földközi-tengeri útvonal vált aktívvá. Ahol szinte naponta indították útnak az embercsempészek az illegális migránsokkal teli csónakokat. A civil szervezetek mentőhajói által kimentett migránsokat az olasz kikötőkbe vitték.

Az uniós intézmények vezetői eközben közösen ünnepeltek mindenkit, aki támogatta a tömeges bevándorlást, és közösítették ki azokat, akik ennek a veszélyeire figyelmeztettek. Az elmúlt három évben összesen 29 migrációs hátterű terrorista csapott le Nyugat-Európában. Ezekben a merényletekben több mint 330-an meghaltak, és 1300-an megsebesültek.

Ugrásszerűen nőtt a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma, jellemzően a nemi erőszak, kiskorúak elleni erőszak, gyilkosság. Az illegális bevándorlás végül az Európai Unió történetének egyik legsúlyosabb válságához vezetett.

Összetört az Európai Egyesült Államok álma 

Brüsszelben csak közös, minden tagországra érvényes megoldást tudtak elképzelni, amelynek alapját egy kötelező betelepítési kvóta képezte. Eszerint a nyugati országok által behívott illegális migránsokat letelepítenék azokba az országokba is, amelyek a kezdetektől ellenezték a migráció ösztönzését. Erről azonban mindeddig egyetlen uniós csúcson sem tudott érdemi megegyezés születni.

Elsőként a Visegrádi Csoport állt ki határozottan amellett, hogy nem lehet másokra ráerőltetni a már nem kívánt tömegeket. A legkijózanítóbb sokaknak Nagy-Britannia uniós kiválása volt, amely egyszer és mindenkorra összetörte az Európai Egyesült Államok álmát. A britek népszavazáson mondtak nemet például arra, hogy mások döntsenek a sorsukról, mások határozzák meg, kiket engedhetnek be a határaikon. Brüsszel közben fenyegeti, zsarolja a migrációt ellenző országokat. Uniós források megvonása, szavazati jog elvétele, ezzel kell szembenézzen, aki nem akar illegális bevándorlókat befogadni.

Csakhogy az időközben lezajlott választásokon rendre a migrációt ellenző pártok kapták meg a társadalom támogatottságát. Az új olasz kormány például minden korábbinál keményebben lép fel a bevándorlással szemben. „Az illegális bevándorlók gyöngyélete véget ért, készüljenek csomagolni, mert távozniuk kell. Nem elég, ha azt elérjük, hogy kevesebben jönnek, fel kell gyorsítani a kitoloncolást” – mondta Matteo Salvini olasz belügyminiszter, aki pár napra rá megtiltotta a migránsokat szállító NGO-hajóknak a kikötést az olasz partoknál, ezzel pedig újabb óriási feszültség robbant ki az unióban.

Csak a közös megoldást fogadnák el 

A kialakult válságért leginkább felelősnek tartott német kancellár és az Európai Bizottság – csaknem három évnyi kudarc és tehetetlenség után – továbbra is csak a közös megoldást fogajda el. Ugyanakkor egyre többen, például a v4-ek, Ausztria, Bajorország, Olaszország, Dánia és Bulgária is követelik azt, amit – a magyar kormány szerint már az elején meg kellett volna tenni -, vagyis az unió külső határainak védelmét.

MTI
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Újabb megelőző intézkedések lépnek életbe
    Mindenkinél, akinél felmerül a fertőzés gyanúja, térítésmentesen elvégzik a koronavírus kimutatására alkalmas PCR-tesztet - közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
  • Tíz pontban a magyar médiáról
    A magyar sajtópiac kiegyensúlyozott, nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból – derül ki a Médianéző Központ legújabb elemzéséből. A tanulmány átfogó képet ad a magyar sajtópiac helyzetéről, rámutatva arra, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma, s hogy Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai kormányhoz való viszonyuktól függetlenül nyereségesek.
  • Kormányrendelet rögzítette a Városliget építésszabályozási sarokpontjait
    A jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzattal egybecsengő módon rögzítette a Városliget megújításának építésszabályozási sarokpontjait a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányrendelet.
MTI Hírfelhasználó