Nekünk kommunistából is a legpocsékabb jutott
Három évtizede "az utolsó pillanatban érkezett a szabadság lehetősége", mert a végén jártunk annak, hogy tudjuk, kik vagyunk - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy szerdai budapesti kerekasztal-beszélgetésen.
2018. június 13. 22:58

A társadalom lelki és erkölcsi teherbíró képességét a rendszer nagyon megpróbálta - emlékezett a házelnök, aki arról is beszélt: az 1981-es lengyelországi puccs után jutottak arra a következtetésre, hogy a rendszer gazdasági, társadalmi és morális tartalékai is kimerültek, csak abban nem voltak biztosak, hogy a bukását megérik-e.
A kelet-európai kommunista rendszereket összehasonlítva kijelentette, "nekünk kommunistából is a legpocsékabb jutott", hiszen a Magyarországot és az NDK-t irányító "igazi internacionalistákkal" szemben a többi országban a nemzeti elv is megjelent a pártállamban.

A házelnök A rendszerváltás mérlege és az elmaradt igazságtétel című kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt: az 1956-os forradalom után - amelynek emlékével a kommunisták évtizedekig nem tudtak megküzdeni - a rendszer először kemény terrort alkalmazott, majd úgy tett folyamatosan engedményeket, hogy az emberek tisztában legyenek vele, "hol van a határ, hol van a villanypásztor".

Megemlítette: a '80-as évek elején még retorzióktól kellett tartania annak, aki foglalkozott a határon túli magyarok ügyével, ugyanakkor az erdélyi falurombolás elleni tüntetés "szelep is volt a rendszer szorult állapotában", a rendszer pedig egyfajta cinkosságot vállalhatott a tömeggel, ha tudta is, mit gondolnak róla az emberek.

Mint mondta, a kommunisták attól rettegtek, hogy "a politikai ellenállás nemzeti színekben fog testet ölteni", ahogy az - környezetvédelmi felhanggal - a bős-nagymarosi beruházás kapcsán végül meg is történt.

Arról beszélt, a '80-as években a kommunisták is látták a rendszer végét, és azt, hogy az viszonylag gyorsan következik be, ezért egyfelől lassítani próbálták a folyamatot, másfelől a saját javukra fordítani.

Az igazi kérdésnek azt nevezte, hogy a rendszerváltozásnak mi volt az igazi értelme, "lehetett-volna-e ennél radikálisabb és másabb, és vezethetett volna-e a társadalom átalakulását tekintve más irányba".

Megemlítette, sem a rendszer áldozatai nem kaptak maradéktalanul erkölcsi és anyagi rehabilitációt, de "kisiklott az igazságtétel számonkérési oldala mindenképpen", utóbbi szimbolikus lezárásának nevezte Biszku Béla ügyét.

A demokráciában egymással szemben álló politikai erők között a minimális értékkonszenzus sem jött létre - jelentette ki a házelnök, aki szerint a rendszerváltozást "kisiklásként" felfogó kommunisták nem akartak békét, egyezséget kötni.

Horn Gyula egykori miniszterelnök 1956-os tevékenységére utalva kijelentette, ha abban sem tudnak egyetérteni egy demokrácia szereplői, "hogy a hazát elárulni, az politikai értelemben megbocsáthatatlan bűn", és aki ezt elköveti, annak nincsen helye a politikai struktúrában, akkor hogyan juthatnának konszenzusra bármi másban.

Márpedig ha a demokráciában nem értünk egyet ilyen alapvető kérdésekben, akkor az a demokrácia fikció, tehát demokratikus kulisszák, keretek között zajló polgárháború, hideg polgárháború - fogalmazott Kövér László, aki szerint ez a helyzet mindaddig fennáll, amíg ez a kommunizmus idejében gyökerező "antagonisztikus ellentét el nem tűnik a magyar politikából".

Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese azt emelte ki, hogy a kommunista rendszer bukásában fontos szerepük volt a nemzetközi folyamatoknak, egyebek mellett annak, hogy a Szovjetunióban nem ismerték fel, "ha elkezdenek reformálni, akkor végül megszűnik az egész".

Ha 1956-ról beszélünk, Magyarország nem Nagy Imre, hanem a pesti srácok miatt lett világhírű - fogalmazott, megemlítve, hogy ha történtek is lépések a múlttal való szembesülésért, "néhány helyen még vannak megörökölt kommunista emlékművek".

Halmy Kund történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos munkatársa az 1990-es évekről szólva megjegyezte, az igazságtétel kérdésében az MSZP "természetes passzivitása vagy ellenállása" volt megfigyelhető, míg az SZDSZ és holdudvara olyan médiahangulatot alakított ki, amely "egyfajta veszélyeként tekintett az elszámoltatásra, a kommunista bűnök számonkérésére", rendkívül nehéz helyzetbe hozva a törvényhozókat.

MTI
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó